Szalay-Bobrovniczky Vince Totalitárius Diktatúrák Áldozatainak Emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen hangsúlyozta: beszélnünk kell az üldöztetésekről, az internálásokról, a Gulágokról, a koncentrációs táborokról, a megbélyegzésről, a koncepciós perekről, a kínzásokról, az intézményesített terrorról, tudnunk kell arról mit tettünk a gonosz ellen, kik voltak azok, akik nem hódoltak be a zsarnokoknak, és emlékeznünk kell az elpusztítottakra. Gyermekeink nemzedéke nem élte át a diktatúrák szörnyűségeit, ezért
nekünk kell emlékeztetnünk őket arra, hogy a szabadság nem magától adódó dolog, harcolnunk kell érte, és meg kell védenünk
– fogalmazott a helyettes államtitkár, és felidézte: a kommunista diktatúra után két évtizedet kellett várni, hogy térségünk kezdeményezésére az Európai Unió 2011-től közös emléknappá nyilvánítsa a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapját. A nyugati világ ezzel elismerte, hogy a kommunista diktatúra alatt elkövetett bűnök hasonló súllyal esnek latba, mint amelyeket a nemzetiszocialista diktatúra alatt követtek el.
Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelõs helyettes államtitkára beszédet mond a totalitárius diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen a budapesti Gulag-emlékműnél 2020. augusztus 23-án.
MTI/Balogh Zoltán
Ez az emléknap mindkét diktatúra emberellenes rendszerére emlékeztet, amelyek Európa számos közösségét pusztulásra ítélték, kollektív alapon bélyegeztek meg társadalmi csoportokat, valamint létrehoztak egy új uralkodó osztályt, amely tökélyre fejlesztette a besúgás rendszerét, miközben a társadalom egészét teljes kontroll alatt tartották. A náci és a kommunista diktatúra is hazugságokra épült, és mindkét rendszer addig ismeretlen mértékben alkalmazta az erőszakot vélt és valós ellenségeikkel szemben.
Az emberi életek millióit követelő bűntetteket az osztály- vagy fajgyűlölet logikája alapján hajtották végre a Gulág-világban és a koncentrációs táborokban.
Szalay-Bobrovniczky Vince hangsúlyozta: nemcsak azokra kell emlékezni, akiket faji, vallási vagy politikai hovatartozásuk miatt gyilkoltak meg, hanem azokra is, akik túlélték a diktatúrák szörnyűségeit, de a lelkükben mély sebeket okoztak. – Nem feledhetjük el, hogy zsidó polgárok milliói lelték halálukat egy őrült ideológia következtében – fogalmazott a helyettes államtitkár, hozzátéve: ami a II. világháború alatt megtörtént, arra nincsenek szavak, és meg kell emlékezni arról is, hogy a holokauszt egy szisztematikus kísérlet volt az európai zsidóság megsemmisítésére.
Szalay-Bobrovniczky Vince rámutatott: ugyanígy a szovjet uralom is szenvedést hozott a kelet- és középeurópai országoknak, a kommunizmus a nemzetiszocializmushoz hasonlóan legálissá és hétköznapivá tette az emberek kirekesztését, kínzását és meggyilkolását. Magyarország is súlyosan megszenvedte a kommunizmus pusztítását, a mai idősebb generáció a saját bőrén tapasztalta meg a rémtetteket, ezért sem fogadhatjuk el azokat a fel-felbukkanó nyugati hangokat, amelyek a kommunizmus bűneit relativizálják, és
az olyan politikai akciókat sem, amikor az Európai Bizottság immáron volt elnöke Karl Marx emléke előtt hajbókol
– fogalmazott a helyettes államtitkár, és hozzátette: a minap a német külügyi államtitkár nemes egyszerűséggel leantiszemitázta a magyar kormányt. Mindezt egy olyan ország képviselője tette, ahol a berlini főpolgármester nemrég arra szólított fel, hogy nem tanácsos kipában kimenni az utcára, mert bármi történhet. – Egy ilyen ország szociáldemokrata államtitkára antiszemitáz minket, ez egészen hajmeresztő és elképesztő, alaptalan és igazságtalan – fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Vince, kiemelve, hogy minden ilyen értelmetlen és igaztalan szó devalválja az erőszakuralmi rendszereket, és ezáltal
vérig sértik az áldozatokat is legyen szó a nácizmus vagy a kommunizmus áldozatairól.
Az eseményen Nagyné Pintér Jolán, a Gulag Alapítvány elnöke beszédében szülei fájdalmas sorsába avatta be a közönséget, akik mindketten 1953-ban menekültek meg a kényszermunkatáborból. Ezután a 90 éves Hartmann Klára szólalt föl, aki túlélte a túlélhetetlent és hazatért a Gulág borzalmaiból, 14 évesen került ki és 24 volt, amikor szabadult.
Hartmann Klára túlélõ beszédet mond a totalitárius diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen a budapesti Gulag-emlékmûnél 2020. augusztus 23-án.
MTI/Balogh Zoltán
A rendezvényen közreműködött a Déryné Vándorszíntársulat és a Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár. A program filmvetítéssel zárult: az Akik maradtak című filmet vetítették az emlékező közönségnek.
