A kivégzések jelentős része nyilvános volt, így például Batthyány Lajosé Pesten, vagy az aradi vértanúk közül azoké, akiket kötél általi halálra ítéltek. A megtorlás már 1849 januárjában megkezdődött, a szabadságharc leverése előtt mintegy félszáz halálos ítéletet hajtottak végre.
Az uralkodó felelőssége egyértelmű, Ferenc József döntése volt például az, hogy a halálos ítéleteket nem kellett végrehajtás előtt az uralkodóhoz felterjeszteni – mondta a történész.
Hozzátette: 1867-ig a forradalom emlékét elsősorban október 6-hoz kötődve őrizték a magyarok, a megemlékezés hangsúlya a kiegyezés után került át március 15-re.
A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékeznek.
