A hatalom célja az elrettentés volt az 1848-49-es forradalom leverése utáni megtorlásokkal

A hatalom célja az elrettentés volt az 1848-49-es forradalom leverése utáni megtorlásokkal – mondta Hermann Róbert történész az Aradi vértanúk nemzeti gyásznapja alkalmából a M1 aktuális csatornán vasárnap.

Forrás: MTI2019. 10. 06. 11:45
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kivégzések jelentős része nyilvános volt, így például Batthyány Lajosé Pesten, vagy az aradi vértanúk közül azoké, akiket kötél általi halálra ítéltek. A megtorlás már 1849 januárjában megkezdődött, a szabadságharc leverése előtt mintegy félszáz halálos ítéletet hajtottak végre.

Az uralkodó felelőssége egyértelmű, Ferenc József döntése volt például az, hogy a halálos ítéleteket nem kellett végrehajtás előtt az uralkodóhoz felterjeszteni – mondta a történész.

Hozzátette: 1867-ig a forradalom emlékét elsősorban október 6-hoz kötődve őrizték a magyarok, a megemlékezés hangsúlya a kiegyezés után került át március 15-re.

A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékeznek.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.