Az Operatív Törzs május 15-ei sajtótájékoztatóján Kiss Róbert rendőr alezredes bejelentette: a kormány, illetve a Belügyminisztérium döntése értelmében a kiskunhalasi mobilkórház a tervek szerint később – a járványügyi veszélyhelyzet teljes megszűnése után – a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BvOP) kezelésében egészségügyi intézményként fog működni. A BvOP kommunikációs osztályának tájékoztatása szerint a konkrét végrehajtásról, a jogszerű működéshez szükséges átalakításokról még nincsenek olyan tervek, amelyeket – a jövő börtönkórházi egységének biztonságos működését figyelemben tartva – nyilvánosságra hozhatnának.
Érdemes azonban visszaidézni, miként és milyen felszereltséggel, eszközparkkal jött létre Európa legmodernebb mobil járványügyi kórháza. A legkorszerűbb orvostechnikai eszközökkel felszerelt mobil kórház két és fél hét alatt készült el, és szükség esetén ugyanennyi idő alatt lebontható és a megfelelő területi előkészítés, logisztika után bárhová áthelyezhető lehet.
Mint emlékezetes, a kormány március közepén a büntetés-végrehajtási szervezetet jelölte ki egy mobil járványkórház építésének megszervezésére és kivitelezésére. A mindezért felelős akciócsoportot Tóth Tamás vezérőrnagy, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának vezetője irányította. A mobil egységekből álló speciális konténerkórház 36 kórterme egy tömeges megbetegedéssel járó fertőzés gyógyító-megfigyelő feladataira lett kiépítve. Rendelkezik laboratóriummal, röntgennel, ultrahang- és CT-vizsgálóval, lélegeztető gépekkel. Általános kórházi ellátásra azonban jelen formájában nem alkalmas, mivel speciális kialakítással kifejezetten az új koronavírus – vagy egy hasonló intenzitású tömeges járvány, fertőzés, mérgezés – elleni hatékony védekezésre tervezték.
Bár a kórház a kiskunhalasi büntetés-végrehajtási intézmény területén – az egykori menekültszállásnak helyet adó ingatlanon – helyezkedik el, jelenlegi külső őrzése csak a járványügyi előírások betartására alkalmas, vagyis arra, hogy egy adott veszélyhelyzet idején az őrszemélyzet a minimális külső technikai eszközök felhasználásával – kamerarendszer, kerítés – megakadályozhassa, hogy a kórházat egy fertőzött személy engedély nélkül elhagyhassa, illetve oda bárki illegálisan behatolhasson.
A járványkórházban a belső őrzés technikai elemeit nem építették ki, hiányoznak azok a feltételek, amelyek technikailag alkalmassá tehetnék a speciális, rabkórházként történő üzemeltetést. Egy börtönkórháznál a világon mindenütt szükséges komponens az elzárást biztosító rendszerek kiépítése, a külső őrzés magasabb biztonsági fokozata, továbbá a biztonsági rácsok és üvegezés kialakítása. Ugyanígy gondoskodni kell a biztonsági ajtók, a beléptető zsiliprendszer zárhatóságáról, a riasztórendszerről, az őrszemélyzet körletéről, a zárható fegyverszobáról, a kontrollhelyiségekről, s a különböző felszereléseknek is olyanoknak kell lenniük, hogy azokkal senki ne tudjon kárt tenni sem magában, sem másban. Természetesen átalakításokkal mindez megoldható, a magyar büntetés-végrehajtásnak pedig szüksége lenne egy ilyen felszereltséggel bíró modern, a fogvatartottak gyógyítására, ellátására biztonságtechnikai szempontból is megfelelő létesítményre.
A kiskunhalasi intézmény leveheti a terheket a büntetés-végrehajtás tököli központi kórháza vezetőségének vállairól is, hisz a komplexum már megérett az átalakításra, megújulásra. Ez akkor is igaz, ha a folyamatos ellenőrzések során észlelt hibák kijavításával kétségtelenül alkalmas a hazai fogvatartottak egészségügyi ellátására. 17000 fogvatartottat látnak el, 11000 beteg fordul meg itt évente, s a fekvőbetegek éves száma átlagosan 1300 fő. A Takács Valéria Katalin ezredes főigazgató főorvos által irányított tököli Bv. Központi Kórház alapfeladata az ország fogházaiból, börtöneiből, fegyházaiból beutalt elítéltek, letartóztatottak egészségügyi ellátása. A Szegedi Fegyház és Börtön Nagyfa telephelyén működik egy részlege, ahol krónikus utókezelő intézetként gyógyulhatnak az ide utalt rabok, és a központi kórház felügyeli a budapesti Igazságügyi és Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet egészségügyi, mentálhigéniai munkáit is.
A tököli rabkórházban 51 kórterem és 297 ágy van, önálló belgyógyászat, sebészet, nőgyógyászat, tüdőgyógyászat, krónikus részleg és fertőző részleg működik benne. Elkülönítve végzik a HIV-fertőzött vagy a TBC-s fogvatartottak kezelését. Szív-és gerincműtéteket, speciális sebészeti, plasztikai beavatkozásokat, égési sérülések ellátását, daganatos betegségek speciális kezeléseit vagy agysebészeti beavatkozásokat Tökölön nem végeznek, ezeket kizárólag külső kórházakban, a beteg szállítását-őrzését megszervezve látják el.
Egyedi, egy civil kórháztól különböző egysége a betegségmegállapító osztály, ahol az egészségügyi személyzet a beutalt betegek közül kiszűri, ki az, aki csak azért színlelt valami bajt, hogy pár napig kikerüljön a börtön monotonitásából. A kórházi kezelés után a fogvatartottak visszakerülnek oda, ahol szabadságvesztésük letöltését kijelölték.
A rabkórház nőgyógyászatán a betegségek kezelése, gyógyítása mellett természetszerűleg szüléseket is levezetnek az orvosok. A baba világra hozatala után két-három héttel anya és gyermeke Kecskemétre, a Bács-Kiskun Megyei Bv. Intézet anya-gyermek körletére kerülnek, ahol legfeljebb egy esztendeig lehetnek együtt. Ezután, ha az anya büntetése tovább tart, a gyermeket az anya családjánál, az apánál vagy a gyámhivatal döntése szerinti ideiglenes nevelőszülőknél helyezik el.
Tököl tehermentesítése többször is szóba került már, ráadásul éppen az ország keleti régiójában, hiszen ott több bv.-intézet van, költséghatékonyabb lenne a beteg fogvatartottak szállítása, Kiskunhalas tehát megfelel ennek a kritériumnak is. 2016-ban felmerült, hogy Miskolcon épülhet egy új rabkórház, ám a fejlesztés egy év múlva lekerült a kormányzati beruházások napirendjéről, a belügyminisztériumi vizsgálat azt mutatta, hogy a Büntetés-végrehajtás Központi Kórháza képes ellátni a feladatát.
A kormány nyolc új börtön építését tervezte, ebből idén októberben kezdi meg működését a berrettyóújfalui börtön, de ott is – a többi bv.-intézethez hasonlóan – csupán a háziorvosi ellátáshoz hasonló egészségügyi ellátást terveztek.
Akadálymentes fogvatartás
Az 1963-ban épült tököli Bv. Központi Kórház egyik legnagyobb problémája a teljes akadálymentesítés hiánya. Bár a földszinti részen történtek ez ügyben fejlesztések, a küszöbök, a liftek, a lépcsők nagy részén még rámpa sincsen. Többek között ezt nehezményezte 2006-ban a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságáig is eljutott beadványaiban a most 56 éves Engel Zoltán, aki 2003-ban rablás közben hangtompítós fegyverével megölt egy rendőrtisztet, ám a tűzpárbaj során ő is gerinclövést kapott, s mindkét lábára lebénult. 2036-ban szabadulhat feltételesen elvileg életfogytig tartó büntetéséből, ha a bíróság erre alkalmasnak tartja, addig továbbra is kerekesszékkel kell élnie a börtönben. 15 éve a szegedi Csillagban és a tököli rabkórházban sem voltak olyanok a körülmények, melyek megfeleltek volna egy kerekesszékbe kényszerült elítélt jogszerű igényeinek, ezért a bíróság kártérítést ítélt meg Engelnek. Azóta a Csillagból egy másik bv-intézetbe helyezték, ahol kevesebb a gondja az akadálymentesített közlekedéssel, étkezéssel, fürdéssel, alvással, s ha szállítani kell, akkor is speciális helye van a BvOP fogyatékkal élő elítéltek fuvarozására is alkalmas járműveiben. A kiskunhalasi mobil kórház börtönkórházzá való integrálása nagyban segítené a rokkant elítéltek gyógyítását, a teljesen sík padlózatú, földszintes épület megfelel minden akadálymentesítésre vonatkozó előírásnak.
