-Abasár – harmadik királyunk végső nyughelye, ahol állunk. Mégis kevesen ismerik. Mit kell tudni Abasárról és harmadik Árpád-házi királyukról, Aba Sámuelről?
– A honfoglaló magyar ősöktől származó Aba nemzetség tagjai már Szent István korában is fontos szerepet töltöttek be be, egy lengyel krónika említése szerint Szent István egy Alba (értsd: Aba) nevű fővezérét küldi követségbe Bátor Boleszláv (992-1025) lengyel királyhoz. Ez lehetett Aba Sámuel édesapja, aki már István korában a magyar seregek egyik fővezére lehetett, illetve nem mellesleg az ország északi, északkeleti részének tényleges ura is. nem meglepő tehát, hogy Szent István egyik nőági testvérét adja feleségül hozzá, annak érdekében, hogy az Abák irányítása alatt álló területeket országához csatolja, családi kötelékkel szentesítve a szövetséget. Így lesz az Aba nemzetség vér szerint is Árpád-házi nemesi család, amelyből hamarosan harmadik királyunk, Aba Sámuel emelkedik trónra.
Viszont Szent István halála után (1038) István másik nőági rokonától és a velencei dózsétól (Orseolo Ottó) született férfi kerül a trónra: Orseolo Péter. Az özvegy királyné, Gizella által támogatott Péter nyilván tudta, hogy Aba Sámuel is ugyanolyan jogot formálhatott volna a trónra, hiszen lényegében Sámuel, Orseolo Péter unokatestvére volt. A trónviszályt elkerülendő, Péter magas rangot adományozott Sámuelnek – ő lett a nádorispán, vagyis a király után a legfontosabb személy Magyarországon. És Sámuel nádorispáni központja már biztosan Abasáron volt, ami a család ősi fészke is lehetett. Ezért fontos Abasár, hiszen a krónikáink szerint honfoglaló magyar ősöktől származó egyik leghatalmasabb család nemzetségfői, majd nádorispáni végül királyi központja, aminek ősiségét és fontosságát az is jelzi, hogy halála után ide temették el Aba Sámuelt, Magyarország harmadik koronázott királyát.
– Abasár jelentőségét már értem, de hogy lett Sámuelből, a nádorispánból király? Mégiscsak kitört a trónviszály?
– Ez egy érdekes történet. Orseolo Péter Szent István után került trónra, hatalmas feladat hárult rá, hogy nagy királyunk életművét folytassa. A magyar nemesség nagy elvárásokkal volt feléje, aminek végül nem tudott megfelelni. Ugyanis ahelyett, hogy az István korában magas rangot elért magyar főurakat tartotta volna meg az ország vezető tisztségeiben, helyettük Velencéből és Németföldről származó urakra és katonákra bízta főbb feladatokat. Emiatt a magyar nemesség fellázadt ellene és helyette unokatestvérét, Aba Sámuelt támogatták, aki végül a lázadás élére állt és sikerült is elűzni Pétert, aki német földre menekült. Így lett király Aba Sámuel. Tulajdonképpen ő Magyarország első választott királya, hiszen őt nem apja, hanem a magyar nemesség választotta és tette királlyá.
Sajnos ez is lett a veszte, ugyanis német segítséggel, Orseolo Péter folyamatosan vissza akarta szerezni a trónt, melyet Sámuel ugyan több évig meg tud őrizni, de végül a 1044-ben a ménfői csatában, árulásnak köszönhetően elbukott és menekülés közben, Feldebrő közelében halt meg, ahol az általa alapított templomban temették el, de néhány év elteltével családja ősi fészkébe, a nádorispáni központba, majd Bencés monostorba helyezték örök nyugalomra.
-Az 1041-1044 között uralkodó harmadik királyunk családi központja és végső nyughelye tehát itt van előttünk Abasáron. Most omladozó romokat, egy rozoga védőtetőt és egy lepusztult szocreál művelődési ház egykor talán szebb napokat élt épületét látom a helyszínen. Méltatlan ez a helyszín most. Pedig egykoron királyi központ volt. Mi tehát a terv? Mi a cél Abasáron?
– A Magyarságkutató Intézet pontosan az ilyen paradox helyzetek miatt jött létre. Hogy lehet az, hogy harmadik királyunk központja, majd végső nyughelye ennyire méltatlan körülmények között, félig feltárva ugyan, de láthatóan csak néhány százezer forintból megoldott „védőtető” alatt pusztul folyamatosan? Nem hagyhatjuk ezt. A Magyarságkutató Intézet feladata és célja, hogy ezt a területet feltárja, bemutathatóvá és látogathatóvá tegye, annak érdekében, hogy a Nemzeti Emlékhellyé nyilvánított terület méltó módon mutathassa be egykori királyunk székhelyének maradványait.
Ezen cél érdekében már elvégeztük a terület LIDAR technológiával történő megkutatását, melynek éppen eredményeit várjuk, hogy megtudhassuk pontosan hol futnak a föld alatt a királyi palota és az azt övező falrendszer maradványai.
Ezen kutatás eredményei alapján már az idei évben régészeti feltárást és állagvédelmi munkákat fogunk végezni a romokon, annak érdekében hogy az Árpádházi királyaink után érdeklődő magyaroknak és külföldieknek, illetve a jövőre megrendezésre kerülő Eucharisztikus Konferenciának is meg tudjuk mutatni, hogy a Szent Istváni örökséget továbbépítő Aba Sámuel királyunk már ezer évvel ezelőtt nemzetségfői központot és a hozzá tartozó kerek templomot, „kerekegyházat” épített itt Abasáron, melyet nem végképp eltörölni (a művelődési ház építésekor nem volt régészeti feltárás, pedig jelentős emlékeket pusztíthattak el), hanem a jövő generációinak megőrizni és bemutatni kell! Hiszen van mire büszkének lennünk, csak ez a múlt jelenleg még feltáratlanul a lábunk alatt fekszik. A Magyarságkutató Intézet célja tehát az, hogy ezen változtassunk!
