Áder János: Az embernek a saját természetével kell megküzdenie

Eddig az ember a természettel küzdött, most saját természetével kell megküzdenie – idézte Áder János köztársasági elnök Gábor Dénes Nobel-díjas magyar fizikus hatvan évvel ezelőtti gondolatait csütörtökön a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai karán tartott előadásában.

A köztársasági elnök a klímaváltozás és a vízválság kérdéseiről tartott előadást a kar aulájában diákok és tanárok előtt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Föld hőmérséklete az emberi beavatkozásnak köszönhetően indult gyors ütemű emelkedésnek, a klímaváltozás pedig szélsőséges természeti jelenségeket idéz elő. Ezzel párhuzamosan az ivóvízkészletek elapadása, a túlnépesedés és a biológiai sokféleség csökkenése is veszélyezteti az emberiség jövőjét.

Áder János úgy vélte: a 21. század a víz évszázada lesz, és ha az emberiség nem képes változtatni a lineáris gazdasági modellen, társadalmi összeomlásra számíthat.

A köztársasági elnök kulcskérdésnek nevezte a környezetszennyezés leállítását, a föld termőképességének megőrzését, a felelős erdőgazdálkodást és az energiafelhasználás csökkentését.

Magyar találmányokat is bemutatott, amelyek a környezettudatos gazdálkodást teszik lehetővé. Példaként említette a vízőrnek elnevezett szert, amely réteget képez a termőföld felszínén: beengedi a csapadékot, de gátolja a víz elpárolgását. Újabb jó példaként beszélt a szintén magyar tudósok által kifejlesztett klímavédő takarmányról, amely 90 százalékkal csökkenti a kérődző állatok metánkibocsátását.

Áder János előadásában a múlt hónapokban készült felvételekkel mutatta be a klímaváltozást, illetve a szélsőséges időjárást. Elmondta: az utóbbi száz év legmelegebb húsz évét az elmúlt 22 évben jegyezték. A Föld több országában rekordokat döntő árvizek, és soha nem látott aszály pusztítottak. A szélsőséges időjárás következményei közé sorolta az erdőtüzeket, az invazív növény- és állatfajok elterjedését, valamint korábban nem ismert betegségek megjelenését is.

Megemlítette: az időjárási szélsőségek egyre kiszámíthatatlanabb helyzeteket teremtenek, 2018-ban napról napra megdőlt a Duna vízszintjének a negatív rekordja, miközben az elmúlt 17 év alatt négyszer dőlt meg a Duna árvízi vízállásának rekordja is. Egy felmérés adatait idézte, amelyek szerint az Olt, a Szamos, és a Maros vízhozama egyharmadával csökkent az elmúlt 25 évben.

Elmondta: a Földön évente két magyarországnyi terület sivatagosodik el, és egy olaszországnyi területről tűnik el az erdő. A vízkészletnek csupán a 0,007 százalékát teszi ki a folyékony halmazállapotú, könnyen elérhető, tiszta édesvíz. Bemutatta: ez az arány egy hatliteres fazékban egyetlen csepp.

A népességnövekedésről szólván elmondta: a számítások szerint Indiának 2050-re annyi lakosa lesz, amennyien az egész Földön éltek 1918-ban. Az Afrika középső felén fekvő Nigéria lakossága 1950-ben 34 millió volt, ma 200 millió, és az előrejelzések szerint 2050-ig számuk megkétszereződik.

Elkerülhetetlennek tartotta az elvándorlást a túlnépesedett területekről, amely soha nem látott társadalmi feszültségeket idéz majd elő. Példaként hozta fel, hogy a szíriai polgárháborút is három aszályos év és az emberek életkilátásainak romlása előzte meg.

A köztársasági elnök többször is megszavaztatta hallgatóságát, és a válaszoknak megfelelően alakította előadása szerkezetét. Befejezésül, erdélyi tájképeket mutatva, kérte a jelenlévőket, hogy őrizzék meg a környezetüket olyannak, amilyennek most látják.