Alkotmánybíróság: Ki kell egészíteni a tanúvédelmi szabályozást

A tanúvédelmi szabályozás kiegészítésére hívta fel a jogalkotót az Alkotmánybíróság (Ab) kedden közzétett határozatában.

Forrás: MTI2019. 03. 19. 13:05
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egy kartellügy nyomán vizsgálta az Ab a tanúvédelem különböző eljárásokra vonatkozó szabályait.

Kartellügyben versenyfelügyeleti eljárás, közigazgatási per, polgári per, a közbeszerzési kartellek esetén pedig büntetőper is folyhat. Ezekben az esetekben a bizonyítási eljárás szereplői szinte azonosak. Előfordulhat olyan eset, hogy a versenyfelügyeleti eljárásban „védett tanú” kilétét más bírósági eljárásban felfedik. Ez nemcsak a tanú személyére, hanem az eljárás egyéb résztvevőire is hátrányosan hathat – figyelmeztetett az Ab.

A határozatról szóló közleményében az Ab. kitér arra is, hogy a „védett tanú” eredetileg büntetőügyekben alkalmazott bizonyítási eszköz, amelyet – eltérő tartalommal – a közigazgatási eljárásokban is átvettek. A szabályozás a hatóság kötelezettségévé teszi a tanú indokolt kérelmére személyes adatainak zárt kezelését, ha valószínűsíti, hogy súlyos hátrány érheti a vallomástétel miatt. Ilyen esetekben a versenyfelügyeleti eljárásban a tanú anonimmá válik, az ügyfél és képviselője nem lehet jelen a meghallgatásán, kérdést közvetlenül nem intézhet hozzá.

Az Ab határozatában leszögezte: a tisztességes eljárás követelménye egyetlen hatósági eljárásban sem sérülhet, ugyanakkor ezekben eltérő lehet a pontos követelményrendszer.

Az Ab a konkrét üggyel kapcsolatban mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg, mert a jogalkotó nem szabályozta a tanúk zártan kezelt adatainak védelmét arra az esetre, ha különböző – büntető-, polgári, közigazgatási vagy versenyfelügyeleti – eljárási törvényeket kell egy ügyben alkalmazni.

Az Ab felhívta a jogalkotót, hogy a tanúk zártan kezelt adatainak védelmét különböző eljárások esetén is megfelelően szabályozza, és jogalkotói feladatának ez év december 31-éig tegyen eleget.

A határozathoz a tizenötből öt alkotmánybíró – Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Schanda Balázs, Stumpf István és Szívós Mária – csatolt különvéleményt.

A határozat teljes szövege elérhető az Ab honlapján (alkotmanybirosag.hu).

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.