Kiss Bea, az Állatmentő Liga örökbefogadási csoportvezetője szerint a „tudatlanság ” csak magyarázat, hárítás, ha máshonnan nem, hát az állatorvostól is értesülhet bárki arról, hogy vannak szervezetek, amelyek segíteni tudnak a bajba jutott embereknek állatuk ellátásában, gyógyításában. Inkább a nemtörődömség a jellemző, ezeket az embereket nem érdekli az állatuk sorsa, fájdalma, nem is fogják fel, hogy egy állat érezhet, használati tárgyként, munkaeszközként kezelik, ami ha már legyengül, megöregszik akkor el lehet dobni, nem érdemel törődést, szemétre vele mint a szétszakadt cipővel. Ez nem csak nálunk van így, Spanyolországban már társadalmi jellegű probléma a híres spanyol vadászkutya fajta, a Galgo esete. A tenyésztők a kölykök 9 hónapos korában tudják csak megmondani, érdemes-e tovább foglalkozni a kutyával, ha nem szabadon engedik, úgy megverik hogy elmeneküljön. Ugyanezt teszik ha a vadászkutya kiöregszik, ha lesántul, megbetegszik, még az a jobbik megoldás ha csak elzavarják, mert az is előfordul, hogy felakasztják, agyonverik a kutyákat. A tenyésztők szerint ez évszázadok óta így szokás, ezt látták a nagyapjuktól is, az értéktelen kutyának nincs helye a portán. Több ezer Galgo kóborol ma Spanyolországban, a helyi állatvédők, állatkórházak már nem bírják, az Európai Unió más országainak menhelyeitől kértek segítséget. A Hungarian Galgo Rescue Team 2019 óta foglalkozik a gyönyörű. spanyol agarak megmentésével, a spanyol kutyákkal való embertelen bánásmód az egész világon felháborodást keltett.