Az áldozatok jogait állítanák előtérbe

A börtönbiznisz súlyosan sérti a társadalom igazságérzetét, az új szabályozás érdekében a kormány a nemzetközi vitákat is kész vállalni – hangsúlyozta Varga Judit.

Fotó: Havran Zoltán

A kormány célja, hogy megállítsa a milliárdos iparággá vált börtönbizniszt, ezért a börtönviszonyok miatti kártalanításokat felfüggesztik, a nemzeti konzultáció eredménye alapján pedig olyan új szabályozást alkotnak, amely megszünteti az eddigi igazságtalan gyakorlatot, és elsődlegesen az áldozatok: a sértettek és hozzátartozóik érdekeit helyezi előtérbe – mondta az igazságügyi miniszter a börtönzsúfoltsággal összefüggő kártalanítások szabályozásáról szóló előterjesztés általános vitáján.

Expozéjában Varga Judit közölte: a kártalanítási perek súlyosan sértik a társadalom igazságérzetét.

– Az új szabályozás érdekében a kormány a nemzetközi vitákat is kész vállalni – hangsúlyozta Varga Judit. Közölte, a visszaélések elkerülése érdekében a jövőben a kártalanításként megállapított összeg a büntetés-végrehajtási intézet által kezelt letéti számlára érkezik, kifizetés ügyvédi letéti számlára nem teljesíthető majd, ugyanis egyes külföldről finanszírozott szervezetek, és a velük együttműködő jól ismert ügyvédi irodák felismerték a strasbourgi kártalanítási ügyekhez kapcsolódó pénzszerzési lehetőséget.

A tárca vezetője jelezte, a törvényjavaslat szerint legkésőbb szeptember 30-ig biztosítani kell, hogy a büntetés-végrehajtási intézmények átlagos kihasználtsága ne haladja meg a száz százalékot.

Budai Gyula, a Fidesz vezérszónoka szintén azt hangsúlyozta, hogy a balliberális ügyvédek egy csoportja iparággá fejlesztette a börtönbizniszt. Mint fogalmazott, ez a gyakorlat egyértelműen megvalósítja a joggal való visszaélést, megkárosítja a magyar államot, rombolja az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat, és sérti az emberek igazságérzetét.

– Elfogadhatatlan, hogy olyan gyilkosok, mint az olaszliszkai lincselők, öt-hat millió forintot kapjanak, a battonyai rém pedig kétmillió forintot. A Burka család 45 millió forinthoz jutott, annak ellenére, hogy elképesztően súlyos, életellenes bűncselekményeket követtek el – sorolta Budai Gyula. A kormánypárti politikus szerint a törvényjavaslat igyekszik helyrebillenteni a bűncselekmények áldozataira és a fogvatartottakra vonatkozó kompenzációs rendszerek közötti megbomlott egyensúlyt, és kitűnően szolgálja a kártalanítási perek körüli visszaélések számának csökkentését.

– A bűnözőknek nem milliós jutalom, hanem büntetés jár – zárta szavait.

– El kell gondolkodni a stras­bourgi bíróság hatályának felfüggesztésén – ezt pedig már Vejkey Imre, a KDNP egyik vezérszónoka mondta. – A stras­bourgi döntések súlyosan sértik a szuverén Magyarország kompetenciáját, az ottani ítéletek mögött globális hatalmi érdekek húzódnak meg. Itt az idő, hogy elgondolkodjunk az Európai Emberi Jogi Egyezmény felmondásáról vagy legalább bizonyos pontjainak felfüggesztéséről – hangsúlyozta. A Miniszterelnökség tegnap erre reagálva azt közölte, a kormány soha nem tárgyalt ilyen előterjesztést, a kormány a börtönbizniszről indít nemzeti konzultációt, nem az Emberi Jogok Európai Egyezményéről.

Az ellenzéki pártok szerint a börtönbiznisz kialakulása a kormánypártok felelőssége. Gyüre Csaba (Jobbik) szerint álságos és hazug a jelenlegi vita, a beterjesztett javaslat nem oldja meg a helyzetet, csak elnapolja a megoldást. Varga László (MSZP) azt javasolta, ezután a Fidesz- és a KDNP-frakció állami támogatásából állják a kártalanítási összegek kifizetését, a DK-s Vadai Ágnes pedig úgy vélte, a javaslat elítélteket engedne a magyar társadalomra, és fennáll a lehetőség, hogy a kormánypártok csak a saját bűnözőiket akarják szabadon engedni.

Még az idén megszüntetnék a zsúfoltságot
Fotó: Teknős Miklós

Keresztes László Lóránt (LMP) szerint a tárgyalt javaslatból nem olvasható ki a megoldás, így a beterjesztés csupán „egy politikai propaganda nyitánya”. Dúró Dóra, a Mi Hazánk független képviselője pártja azon korábbi álláspontját hangoztatta, hogy a börtönbiznisz megfékezéséhez fel kell függeszteni a strasbourgi bíróság joghatóságát Magyarországon. – Ez a bíróság csorbítja a magyar önrendelkezést, és védi az elítélteket – mondta a képviselő.

Újabb részletek a konzultációról

Az illegális migránsoknak járó kártérítés jogosságáról is kérdez a kormány a nemzeti konzultáció kérdőívén. Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár azt mondta, a kártérítésbiznisz nem csak a börtönök körül forog, és felidézte annak a két, illegálisan Magyarországra érkező bangladesi bevándorlónak az esetét, aki jogsérelemre hivatkozva beperelte a magyar államot. – Az ő jogi képviseletüket külföldről pénzelt szervezetek látták el, és végül tízmillió forint kártérítést ítéltek meg nekik. Nem elég tehát, hogy ezek a szervezetek ösztönzik és támogatják a bevándorlást, hanem ráadásul üzletet is csinálnak belőle – fűzte hozzá. (MN)