Az álhíroldalak ellen nem elegendő a bírság

Különösen nagy károkat okozhatnak az álhírportálok a járvány ­miatti érzékeny helyzetben a pánikkeltéssel. Ifj. Lomnici Zoltán szerint a büntetőjogi kódex módosításával eredményesebben lehet szankcionálni a fake news gyárakat, amelyek azonban még mindig számos kiskapuval élhetnek.

2020. 03. 26. 9:09
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzetben az álhírek különösen nagy károkat okozhatnak pánikkeltéssel. Bár a túlnyomó többségében kormányellenes, politikai célból létrehozott fake news gyárak számos jogi kiskaput használnak ki a felelősség elhárítására, a magyar hatóságoknak több szankcionálási eszköz is rendelkezésére áll, a törvényhozás pedig jogszabályalkotással tehet, és tett is már az ügyben. – A büntetőjogi kódex módosítása szerint aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy valós tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett ­miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető – ismertette lapunkkal ifj. Lomnici Zoltán.

Azonban az alkotmányjogász szerint a Btk. rémhírterjesztés kategóriája nem rendelkezik járványügyi veszélyhelyzetben kellő visszatartó erővel, hiszen a jogszabály úgy fogalmaz, hogy azt csupán a közveszély színhelyén lehet elkövetni, ám sérelmes tartalmak bárhol az országban, illetve külföldön is születhetnek. – Tekintettel a rendkívüli helyzetre, a nyomozóhatósági eljárásnak hatékony kiegészítője lehet a médiahatósági eljárás, ám a szóban forgó bűncselekmények társadalomra való veszélyessége inkább azt indokolja, hogy ne csupán bírságolási, hanem ennél súlyosabb szankciók is bevethetők legyenek, hiszen egy-egy álhír vagy rémhír akár emberek nagyobb csoportjának életét, egészségét is veszélybe sodorhatja – fejtette ki ifj. Lomnici Zoltán. Az euró­pai uniós szintű szabályozás lehetőségét elemezve a szakjogász úgy vélte, hogy célszerűbb a tagállamok közötti kapcsolatokra összpontosítani, hiszen az uniós szabályozás túlzottan általános jellege az értelmezési nehézségek mellett a hatékony cselekvés akadályozásához is vezethet.

A Hvg.hu száznál is több álhíroldalról készített listát néhány éve. Ezek között található az Ötpercpihenő.hu, de számos egyéb, a HVG listáján nem szereplő oldal is akad, mint az Ezalényeg.hu is. Utóbbi elsősorban a személyiségi jogokat sértő cikkeiről ismert, legutóbb Dézsi Csaba Andrásról, Győr fideszes polgármesteréről jelentettek meg rágalmazó tartalmat, korábban pedig Rácz Zsófiáról, az Emberi Erőforrások Minisztériuma fiatalokért felelős helyettes államtitkáráról írtak alpári, megalázó stílusban. Az Ötpercpihenő.hu portált pedig még tavaly decemberben jelentette fel Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, miután hazugságokkal provokálták ellene az olvasóikat. A portálon nemrég az a szintén hangulatkeltő álhír jelent meg, hogy az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet dolgozói „étlen-szomjan látják el a koronás betegeket”.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.