Az Alkotmánybíróság előtt a szemétügy

A Magyar Nemzet úgy tudja: a döntés körvonalai valójában már kialakultak, kedden csupán az aláírást helyezik el a bírók.

A hulladékgazdálkodási szabályozásokat is a fenntarthatóság elvei alapján kell módosítani Fotó: Éberling András

Kedden rendkívül nagy horderejű közérdekű téma szerepel az Alkotmánybíróság (AB) teljes ülésének napirendjén. A Magyar Nemzet úgy tudja: a döntés körvonalai valójában már kialakultak, kedden csupán az aláírást helyezik el a bírók a terjedelmes, alapvetően fontos határozaton.

Az Alkotmánybíróságot maga a köztársasági elnök kereste meg tavaly december végén.

Áder János azt kifogásolta, hogy a hulladéktörvény néhány szakasza nem felel meg az alaptörvénynek.

Hibásnak látja azt a passzust, amely szerint a hulladék birtokosa a hulladékáról kizárólag úgy gondoskodhat, hogy azt átadja az államnak, a koncesszornak vagy a koncesszori alvállalkozónak. A hulladék így az állam, a koncesszor vagy a koncesszori alvállalkozó tulajdonába kerül.

– A hulladék értéket képviselhet, de a törvény a kártalanításról semmilyen módon nem rendelkezik, sőt még bírság fizetését is kilátásba helyezi

– áll a köztársasági elnök beadványában. Az államfő szerint az égetőművek működési feltételei sem egyértelműek. Végül megemlíti Áder János: nincs kellő garancia arra, mi történik, ha a koncesszor vállalat felhagy a tevékenységével, vagy azt nem képes ellátni.

Amennyiben a bírák a beadvánnyal akár csak részben is egyetértenek, a szemétügyek egy csoportja visszakerül a parlament asztalára,

s mód lesz rá, hogy a törvényhozás újragondolja a tavaly elfogadott szabályokat. A döntést mindenesetre ilyenkor, az előzetes normakontroll ügyében az AB-nek soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül meg kell hoznia.