Az Eötvös Károly Intézet a demokratikus jogrend ellen

Járványveszély esetén elkerülhetetlenné válhat a szabad mozgáshoz, a szabad gyülekezéshez vagy a tulajdonhoz való jog korlátozása, amelyekbe „normális esetben” csak nehezen és esetlegesen lehet beavatkozni.

Az Eötvös Károly Intézet a veszélyhelyzet bevezetésének kockázatait taglalja a közösségi oldalán megjelent írásban – ebből idézünk:

(...) Ezek az intézkedések önmagukban is súlyosan korlátozhatják az egyén jogait és szabadságait és megfelelő eszközöket biztosítanak a még jelenleginél is súlyosabb helyzet hatékony kezelésére.

A különleges jogrend viszont lehetővé tenné, hogy a Kormány rendeleti úton korlátozza az egyének olyan jogait is, amelyek nincsenek közvetlenül kapcsolatban a járványügyi helyzet kezelésével. Különleges jogrend idején például a szabad véleménynyilvánítás joga a Kormány belátása szerint szűkíthető, korlátozva az információáramlást, a családtagokkal való kapcsolattartást, a tájékozódást a járványügyi helyzetről. E jogok korlátozása nemcsak szükségtelen, hanem a járvánnyal szembeni hatékony védekezést – amelyből valamennyi polgár köteles kivenni részét – is akadályozza.

A Kormány köteles indokolni, hogy a járványügyi intézkedések elrendelését meghaladóan miért szükséges az alapvető jogok széles körének korlátozását lehetővé tevő különleges jogrend bevezetése.

Az Alapjogokért Központ így reagált az Eötvös Károly Intézet bejegyzésre:

Veszélyhelyzet: alkotmányos rendkívüliség

Szerda délután Magyarország Kormánya rendeletével veszélyhelyzetet hirdetett ki. A veszélyhelyzet a különleges jogrendek legenyhébb formája, azonban a különleges jogrendek közös és általános jellemzője, hogy azok idején – egyes kivételekkel – az alapvető jogok gyakorlása felfüggeszthető vagy a szükséges és arányos mértéken túl is korlátozható. Az Alaptörvény és a vonatkozó törvények értelmében a különleges jogrendek lényege ugyanis, hogy egy külső vagy belső, rendkívüli esemény – például járványveszély – következtében a társadalom életében beálló esetleges zavarokat az állam szintén rendkívüli eszközökkel kezelhessen. Ez azért szükséges, mert egy „alkotmányon kívüli” helyzetet – legyen az külső támadás, lázadás, terrortámadás vagy éppen humánjárvány – az állami szervek nyilvánvalóan képtelenek lennének csak és kizárólag „alkotmányos eszközökkel” elhárítani. Tehát járványveszély esetén például elkerülhetetlenné válhat a szabad mozgáshoz, a szabad gyülekezéshez vagy a tulajdonhoz való jog korlátozása, amelyekbe „normális esetben” csak nehezen és esetlegesen lehet beavatkozni.

Ezért tehát a különleges jogrendek az egész alkotmányos rendhez képest speciális szabályként viszonyulnak és végső céljuk, hogy az állam és a társadalom minél előbb visszatalálhasson a „bevett” működési rendhez. Ennélfogva valamennyi különleges jogrend bevezetése esetén a ma egyébként Európa-szerte ismert és hatályos szabályok alapján nem csak, hogy korlátozni lehet az egyéni alapjogokat, de azok korlátozására vagy felfüggesztésére pontosan a közérdek – esetünkben a közegészségügyi érdek – miatt van szükség. Az 1990 óta ismert alkotmányos szabályok szerint a kormány egyes törvények alkalmazását ilyenkor felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat

Bármely, a nyílt társadalom eszmerendszeréhez kötődő szervezet, amely jelen esetben azonnal azon mesterkedik, hogy az emberi jogi fundamentalizmusra hivatkozva hiteltelenítse a szuverén döntéshozó rendkívüli intézkedését, a közbizalmat roppantja meg és Magyarország érdeke ellen hat. Bár e szervezetek kiterjedt hazai és nemzetközi ármánykodása egyértelműen arra irányul, hogy aláássa az állami főhatalmat, az továbbra is a demokratikus választásokon felhatalmazást szerzett Országgyűlést, az azáltal választott kormányt és annak szerveit illeti. És mint tudjuk: „szuverén az, aki a kivételes állapotról dönt”