Egy pillanatra sem hagyjuk magunkat eltéríteni attól, hogy a magyar emberek érdekeit a leghatékonyabban képviseljük Európában – fogalmazott Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter és a Fidesz nemzetközi kapcsolatokért felelős alelnöke a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorában kedden. A politikus arról is beszámolt, hogy milyen körülmények vezettek odáig, hogy a Fidesz márciusban kilépett az Európai Néppárt európai parlamenti frakciójából, majd a pártcsaládtól is elköszönt.
– Az első lépés két éve történt, amikor a Fidesz és az Európai Néppárt (EPP) közösen döntött arról, hogy felfüggeszti a Fidesz tagságát. A végső döntésnél azonban már az EPP volt türelmetlenebb – mondta Novák Katalin, és megjegyezte, hogy a Fidesz képes lett volna folytatni az EPP-n belüli status quót, mivel a legnagyobb tagpárt, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetésében biztató változás történt, amikor Armin Laschet személyében egy konzervatív, kereszténydemokrata politikust választottak pártelnöknek. Ráadásul az EPP-ben nagyon sokan elégedetlenek a néppárt vezetésével – tette hozzá.
Novák Katalin elárulta, hogy
a néppártban Donald Tusk és Manfred Weber személyes bosszút akart állni a magyar kormánypárton, de mivel nem tudtak többséget szerezni a Fidesz kizáráshoz,
így a frakción belül szerették volna ellehetetleníteni a magyar kormánypártot.
Novák Katalin fontosnak tartja, hogy a keresztény, jobboldali értékeknek erős képviselete legyen az EU-ban Fotó: Bach Máté
– Azt jelentette volna, hogy a Fidesz magyarok által megválasztott európai parlamenti képviselői nem tudták volna a jogaikat gyakorolni: megfosztották volna őket a tisztségeiktől. A Fidesz nem engedhette a magyar emberek képviseletének ellehetetlenítését, ezért döntött a frakcióból kilépésről, melynek logikus következménye volt a kilépés – mutatott rá az okokra.
Erősödhet a Fidesz hangja
A Fidesz EP-n belüli érdekérvényesítésének alakulását firtató kérdésre Novák elmondta: abban bízik, hogy erősödni tud a Fidesz hangja és az érdekképviseletük is hatékonyabbá válhat. – Az EPP-tagság számos kompromisszumot követelt, azonban a Fidesz semmilyen együttműködést nem rúgott fel, ellentétben a másik féllel – magyarázta Novák Katalin. A politikus kiemelte, hogy
az Európai Néppárt balra tolódott, a zöldekkel és a szocialistákkal keresi a kapcsolatot.
– Magukról is azt állítják, hogy ők már nem egy jobboldali pártszövetség – mutatott rá a néppárt irányváltására, majd hozzátette, hogy ez nem minden tagpártra igaz, és pláne nem jelenti azt, hogy a tagpártokat támogató embereknek ne lennének fontosak az olyan keresztény értékek, mint a család védelme és a bevándorlás elutasítása, vagy a versenyképes Európa jövőképe.
– Számos olyan kérdés van, amelyben a jobboldali konzervatív, kereszténydemokrata emberek joggal várják el, hogy őket is képviselje valaki. A néppárt egésze erre már alkalmatlan, azonban a jobboldalon vannak olyan pártok, amelyek hajlandók hangot adni ezeknek az értékeknek
– fogalmazott a miniszter.
A keresztény és nemzeti értékek képviselik
A Fidesz európai jövőjével kapcsolatban Novák Katalin elmondta, hogy most nem szeretnének az Európai Parlamentben meglévő párstruktúrákban gondolkodni. Számos olyan érték van, amelyek mentén képesek együttműködni más pártokkal, és számos olyan elem van, amelyekben a Fidesz sosem vállalna közösséget.
A Fidesz elutasítja az antiszemitizmus minden formáját, a tömeges bevándorlást és annak a globalista Európának a jövőképét, amelyben úgy születhetnek külpolitikai döntések, hogy azok bármely tagállam érdekeivel szembemennek. Novák Katalin kiemelte, hogy a Fidesznek fontos a határvédelem és a biztonság, az egzisztenciális, lelki és anyagi biztonság, a családok védelme és a hagyományos családok védelme, a zsidó-keresztény kultúra képviselete, a nemzetállami szuverenitás vagy éppen a nemzeti kisebbségek védelme. Az EU-n belüli erős jobboldali pártokat említve kiemelte a lengyelországi kormánypártot (PIS), valamint az olasz kormánypártot (Liga), azonban konkrétumot nem mondott a jövőbeli szövetséges pártokról.
A V4-ek szövetsége komoly erőt képvisel az EU-ban
– A visegrádi együttműködésben az érték és az érdek jelenik meg egyszerre, ennek a gazdasági befolyásban, illetve területi és lakossági adottságokban is jelentősége van – emlékeztetett a miniszter, majd rámutatott: Sokan örülnének annak, ha nem létezne a V4 összefogása, mert félnek a régió befolyásának növekedésétől – mondta.
A politikus rámutatott, hogy a
visegrádi országok számos európai ügyben komoly befolyást gyakoroltak az EU-s döntésekre, mint például az Európai Bizottság elnökének megválasztása, de az uniós forrásokhoz hozzáférés feltételeinek vitájában Lengyelország és Magyarország együtt álltak ki.
– A migráció elleni fellépés volt a legmarkánsabb, de a gazdaságpolitikai együttműködésünk is egyre jobb. Németország külkereskedelmében a V4-ek elsődleges partner – fogalmazott, valamint arra is rámutatott, hogy a szövetségesek között olyan pragmatikus együttműködés zajlik, mint a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, melyen keresztül a V4-országok közötti kereskedelem is élénkül.
14:30-tól itt a Facebookon Novák Katalinnal a lengyel-magyar barátságról, a V4 jövőjéről és a Fidesz lehetséges jövőbeli szövetségeseiről beszélgetünk! 🇭🇺
Posted by Deák Dániel on Tuesday, March 23, 2021
Deák Dániel rámutatott, hogy a szlovák és a cseh partnerek uniós vitákban hátrébb sorolják a visegrádi együttműködést, amelyre Novák Katalin úgy reagált, hogy
a lengyel és magyar felet az egyház és a vallás meghatározó szerepe is erősebben összeköti.
A csehek részén bizonyos kérdésekben kulturálisan más a hozzáállás, a szlovákoknál pedig jelenleg nagyon törékeny a kormánykoalíció és nagyon szűk mozgástere van. A miniszter hangsúlyozta, hogy a V4-ek együttműködése annak ellenére is nagyon erős, hogy az Európai Parlamenten belül minden kormánypárt más frakcióban ül. – Családpolitika tekintetében a visegrádi országok nagyjából egy platformon vannak, bizonyos témában viszont akadnak véleménykülönbségek – tette hozzá.
Lengyel–magyar szövetség az EU-s kérdésekben
– Amíg minimális esélyünk van arra, hogy az EU betartja a saját magának alkotott szabályokat, addig nincs félni valónk. A jogállamisági mechanizmushoz olyan tanácsi döntésre van szükség, ahol vétójoggal lehet élni és egy partner is elég.
Ha Lengyelország és Magyarország továbbra is szövetségben áll, akkor mindkét országnak jól felfogott érdeke, hogy ne hátráljon ki belőle
– fejtette ki a miniszter, aki elmondta, hogy az uniós vitákban a politikai ellenfeleik nemcsak a nyilvánosság előtt zajló eszközökkel próbálkoznak. – A tavalyi kompromisszumnál ezt láthattuk, amikor próbálták elhitetni velünk, hogy Lengyelország cserbenhagy bennünket, de ez nem történt meg – fogalmazott.
