– Az oltásnak nemcsak az az előnye, hogy az illető nem lesz súlyos beteg, nem hal meg, hanem az is, hogy jóval kisebb eséllyel adja tovább a vírust, azaz ennek járványügyi következményei is vannak. Nem az oltottakkal kell foglalkozni a vírusátvitel szempontjából, hanem azokkal, akik nem vették fel az oltást – fejtette ki Szlávik János főorvos, a Dél-pesti Centrum Kórház infektológiai osztályának a vezetője az InfoRádió Aréna című műsorában.
A könnyítések következő fázisáról a főorvos elmondta, hogy bár minden ország saját járványügyi hatósága határozza meg, hogy milyen döntéseket hoznak, annyi azonban bizonyos, hogy ötmillió beoltottnál ismét lehet majd könnyíteni.
– Nyilvánvalóan ötmilliónál sem lehet még mindent elengedni, de az ötmillió beoltott és a rendkívül alacsony napi esetszám miatt biztos, hogy lehet majd újabb könnyítéseket tenni – fogalmazott Szlávik János.
Egy esetleges negyedik hullámmal kapcsolatban a főorvos kiemelte, hogy annak kiváltója az oltatlanok nagy száma lehet. Az országnak is jót tesznek az emberek, ha beoltatják magukat. – Angliára figyel most a világ, ahol még nincs meg a hatvanszázalékos átoltottság, és felütötte a fejét az indiai mutáns. Ez lesz a példája annak, hogy mi történne más országban, ha beüt egy olyan mutáns, amely új, és sokkal jobban terjed az emberek között, mint a korábbi változat – hangsúlyozta Szlávik János.
– Az a baj, hogy bármennyire is jól hangzik az, hogy az első oltást követő három héttel már 70-80 százalékos védettség van, ez rendkívül gyorsan csökkenni fog. Ha nem lesz második oltás, akkor nem lesz meg a magas védettsége, igenis megfertőződhet, mert nem úgy védett, mint az, aki kettőt kapott – fejtette ki a szakember arra válaszolva, hogy minden országban létező jelenség, hogy sokan csak a védettségi igazolvány miatt veszik fel az első oltást, a másodikra azonban már nem mennek el.
Szlávik János szerint
addig kell számítani az újabb vírusmutációk felbukkanására, amíg el nem érjük, hogy a Föld 70-80 százaléka átoltott legyen.
– Országon belül meg lehet oldani a hatalmas átoltottságot, de ott vannak azok az országok, ahol még alacsony az átoltottság: Afrika, Dél-Amerika, Ázsia egyes részei. Vígan tud a vírus terjedni, vígan tud a vírus mutálódni – mutatott rá a főorvos, majd hozzátette, hogy amennyiben ezek a szegény országok is megkapják az újabb és újabb oltásokat, akkor érhető el az a szint, amikor a vírus nem tud tovább terjedni, és nem lesznek nagyobb járványok. – Lehet, hogy velünk marad, de egy olyan vírus lesz, mint bármely más felső légúti vírus – mondta.
Arra a kérdésre, hogy egy oltatlan gyermek veszélyesebb a szülőre nézve, vagy az oltott, de tünetmentes beteg a gyerekre, a szakértő elmondta, hogy a gyerekek jóval kisebb valószínűséggel fertőződnek meg.
A 16–18 éves korosztály oltását azért kellett elkezdeni, mert az ő esetükben a közösségi mozgások segíthetik elő a fertőzés terjedését.
A 12–16 éves korosztályban azonban ennél is jóval csekélyebb a fertőzésveszély, közülük azonban a rizikócsoportba tartozókat, mint a cukorbetegeket, a túlsúlyosakat, a szívbetegeket, a tüdőbetegeket – be kell oltani. A főorvos hangsúlyozta, hogy 10–12 éves kor alatt szinte alig fertőződnek meg a gyerekek, amennyiben mégis elkapják a betegséget, nagyrészt tünetmentesek. – A nemrégiben lezajlott izraeli vizsgálat kiderítette, hogy tíz év az a határ, amely alatt a gyermekek nem jelentenek egymásra veszélyt – mondta Szlávik János, aki azt is megjegyezte, hogy nálunk akkor sem fogják elkezdeni a 12 éven aluli korosztály oltását, ha más országok esetleg úgy döntenek.
