Benkő Tibor a Honvédelem és haderőfejlesztés – honvédelem és államigazgatás kapcsolata címmel tartott előadásában elmondta: minden megyébe elmegy, és minden védelmi bizottság előtt számot ad arról, hogy mi is az a honvédelmi és haderőfejlesztési program, amelyhez hozzáfogtak, amelynek végrehajtása elengedhetetlen.
Kiemelte: Magyarországon szerencsére nem mindennapos a katasztrófahelyzet. A védelmi bizottságok például árvíz vagy rendkívüli időjárási körülmény okozta helyzetben ülnek össze. Ahhoz viszont, hogy döntéseket hozzanak, ismerniük kell a védelmi rendszert, és azt, hogy mi áll rendelkezésre. Békeidőszakban kell kidolgozni a terveket, és felkészülni rájuk, mert ha gond van, már nincs idő a tanulásra – hangsúlyozta a miniszter.
Hangsúlyozta: nemcsak a katonáknak, hanem minden magyar állampolgárnak kötelessége a hon védelme, ezért mindenkinek meg kell ismernie a honvédséget és annak működését.
Mint mondta, a magyar népnek a Kárpát-medencében 163 alkalommal kellett harcolnia a függetlenségéért, önállóságáért. Ebből 90 alkalommal a magyar katona győztesként került ki a harcból – tette hozzá.
A miniszter szerint ahhoz, hogy „békében élhessünk”, mindig készen kell állni. Napjainkban, ebben a felgyorsult világban is szinte mindennap hallani háborúról. Példaként említette, hogy a Nyugat-Balkánon most sincs béke, több ezer katona gondoskodik a biztonságról. A közelmúltban kirobbant ukrán-orosz válság során kiderült, a XXI. században meg lehet bénítani egy ország vezetését, igazgatását, energiaellátását. Kihívások, kockázatok, fenyegetések tömkelege van jelen napjainkban például a kibertérben, amelynek mindenki részese – fejtette ki.
Kitért arra is, hogy a NATO két veszélyeztetettségi iránnyal számol: ez a keleti (orosz) és a déli fenyegetettség. Utóbbi magába foglalja az illegális migrációt, a terrorveszélyt, s az instabil államok jelentette veszélyeket is. Benkő Tibor azt mondta, számunkra a déli fenyegetettség jelent veszélyt, arra kell inkább koncentrálni. A védekezés érdekében a régió meghatározó haderejévé kell válnia a Magyar Honvédségnek. Ehhez létre kell hozni azt a védelmi képességet, amelyből hiány van a térségben. Ezért ajánlotta fel Magyarország, hogy Székesfehérváron egy többnemzeti hadosztály-parancsnokságot, Szolnokon egy regionális különleges műveleti parancsnokságot hoznak létre.
A miniszter kiemelte, a honvédelmi és haderőfejlesztési program két részből áll. A honvédelmi rész középpontjában az ember, a katona áll. Itt kiemelten fontos a megfelelő életpályamodell kialakítása, az illetményrendszer, a lakhatási támogatás, vagy segítségnyújtás egy esetleges egészségkárosodás esetén. Szólt arról is, hogy a Magyar Honvédségnek jelenleg is mintegy 400 árvája van, akikről szintén gondoskodik a honvédség.
Benkő Tibor leszögezte: ahhoz, hogy korszerű, ütőképes honvédséget építhessenek, a hazájuk iránt elkötelezett, lojális emberekre van szükség. Hozzátette: csak a legjobbakra van szükség. Ehhez gondoskodni kell a hazafias, honvédelmi nevelésről. Ehhez kellenek az intézmények, iskolák, kell a társadalom, kell az összefogás – jelentette ki, hozzátéve: ezért is kiemelten fontos a honvédségnek a társadalmi kapcsolatok erősítése.
A miniszter szerint a fiatalok fogékonyak a hazafias, honvédelmi nevelésre. Népszerűek a honvédelmi táborok, a honvéd kadétprogram is. Elmondta, jelenleg egy honvédközépiskola van Debrecenben. Céljuk, hogy tíz éven belül nyolc ilyen intézmény legyen az országban.
Emlékeztetett arra, hogy 2003-ban vezették be az önkéntes tartalékos katonai szolgálatot, és 2010-ben Magyarországnak 17 tartalékos katonája volt. A rendszert átalakították, s jelenleg 8800 önkéntes tartalékos katona van, akik között egyre több a fiatal.
A program másik része a haderőfejlesztés, a haditechnikai eszközök beszerzése – folytatta a miniszter, kiemelve: e területen úgy járnak el, hogy felkészülnek az új típusú kihívásokra is. Ennek fényében létrehoztak egy kiberakadémiát és egy kiberlaboratóriumot is. Kiemelten fontos a kutatás-fejlesztés, az innováció – tette hozzá.
A miniszter kitért arra is, nagyon fontos, hogy ne a politika mondja meg a haderőfejlesztés irányait. A katonáknak kell megmondaniuk, hogy a kihívások és kockázatok kezeléséhez milyen eszközökre van szükség.
Kitért arra is, hogy a beszerzéseket a légierőnél kezdték. Azért is, mert a magyar katonák 14 országban teljesítenek külszolgálatot. Évente több mint kétezer katona dolgozik békefenntartóként egy élhetőbb, jobb világ megteremtéséért. Ezért kezdték a beszerzést a csapatszállító gépekkel, majd a helikopterekkel.
Itt megjegyezte, nem kerülne a haderőfejlesztés olyan sokba, ha a haderő eszközeit korábban nem herdálták volna el. Most a nulláról kell építkezni, és ez sokba kerül – fogalmazott a miniszter, kiemelve: „ahol nincs béke és biztonság, ott nincs élet és boldogság”. Mindennek az alapja az, hogy békében és biztonságban tudjunk élni – tette hozzá, kiemelve: „mindannyiunk felelőssége”, hogy teszünk-e annak érdekében, hogy a békét és biztonságot meg tudjuk őrizni.
György István, Budapest kormánymegbízottja köszöntőjében azt emelte ki: az ország minden szegletében, minden polgárnak fontos feladata a hon védelme. Budapest, a nemzet fővárosa, az ország lakosságának csaknem egyötöde itt él. A fővárosban 24 védelmi bizottság látja el a honvédelemmel, katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatokat, köztük a honvédelmi nevelést is – közölte.
