Magyarország egyik legértékesebb műkincsgyűjteményének sorsa a tét az egy héten zajló perben, amelyben arról az egykori Esterházy hercegi hitbizományról dönthet az elsőfokú bíróság, amelyet még 1695-ben végrendeletével alapított Esterházy Pál nádor Nagyszombaton. A hitbizományt azzal a céllal hozta létre a XVII. században, hogy az abban lekötött vagyon előre meghatározott utódlási rend szerint osztatlanul szállhasson át a családnak mindig csak egy-egy tagjára, aki a vagyont nem idegenítheti el szabadon.
A szeptember 23-án a bíróságon a per tárgyát képező műkincsanyag
az Esterházy család hercegi ágának a valamikori fraknói várnak a külvilágtól elzárt kincstárát képező boltíves termeiben őrzött főúri műkincsgyűjteménye.
Ezek a műtárgyak a magyarság egyik legnagyobb iparművészeti értékét jelentik. Többek között rendkívüli értékű textíliák – köztük Mátyás király feltételezett kabátja –, óriási színarany ötvösművek, ékszerek és aranypénzek alkotják a gyűjteményt.
Az Esterházy-hitbizomány 1872-ben csődbe jutott, ezért abból már akkor egyes uradalmakat, ingatlanokat és ingóságokat is értékesítésre kínáltak. Ezek közül a magyar állam is jelentős tételeket vásárolt, amelyek a budapesti Szépművészeti Múzeum gyűjteményébe kerültek.
A perben érintett műkincseket pedig a trianoni békediktátum kihirdetését megelőzően részben a Tanácsköztársaság karhatalmistái, részben maguk az Esterházy család tagjai Budapestre szállították,
majd Esterházy Pál herceg, a hitbizomány akkori birtokosa 1923-ban azokat az Iparművészeti Múzeumban letétbe helyezte. Budapest ostromának előestéjén viszont a herceg úgy döntött, inkább a budai Várban található Esterházy-palota pincéjében helyezteti el az értékes gyűjteményt, hátha ott nagyobb biztonságban lesz. A palota az ostrom alatt bombatalálatot kapott és teljesen beomlott, maga alá temetve a műkincseket is. Az ostromot követően a közvélemény és a múzeumi szakmai körök abban a hitben voltak, hogy a műkincsek vagy megsemmisültek, vagy azokat még az ostrom előtt külföldre vitték.
A műtárgyak kiállítására többek között a fertődi Esterházy-kastélyban kerülhet sor
Fotó: Éberling András
Esterházy Pál 1948 decemberében tárta fel a valós helyzetet a múzeumi szakemberek előtt, néhány nappal később pedig letartóztatták, és a Mindszenty-per negyedrendű vádlottjaként 1949-ben tizenöt év fegyházbüntetésre és vagyonelkobzásra ítélték. Nem sokkal ezután, 1949 áprilisában kihirdették a hitbizományok megszüntetéséről szóló törvényt, amely ezen javakat államosította. Közben a súlyosan megrongálódott műtárgyakat az Iparművészeti Múzeumban kezdték restaurálni.
Az 1956-os forradalom alatt Esterházy Pál kiszabadult a börtönből és feleségével Zürichbe menekült. A herceg minden vagyonát feleségére, Ottrubay Melindára hagyta, aki abból különböző alapítványokat hozott létre Ausztriában. Fraknó várának tulajdonjogát így az Esterházy Magánalapítvány szerezte meg,
amelynek irányítója unokaöccse, Stefan Ottrubay, aki 2016 végén pert indított a magyar állam ellen, amely jelenleg is folyamatban van.
A vitatott tulajdonú műkincsek értékére ennek a polgári pernek kilencmilliárd forintot meghaladó pertárgyértékéből is lehet következtetni.
A műtárgyak átfogó kiállítására legkorábban az Iparművészeti Múzeum és a fertődi Esterházy-kastély jelenleg is zajló felújításának befejezése után kerülhet sor, de a Szépművészeti Múzeum nemrégiben újranyitott állandó kiállításának utolsó termében több darabot is kiállítottak már.
