Budapest nem fizet többet a költségvetésbe

Tállai András szerint kétféle önkormányzatiság van, a baloldali és a Fidesz–KDNP-féle működő önkormányzatiság.

Budapest, 2020. június 8. Képviselõk az Országgyûlés plenáris ülésén 2020. június 8-án. MTI/Máthé Zoltán Fotó: Máthé Zoltán

Burány Sándor (MSZP) az Országgyűlésben napirend előtt arról beszélt, hogy miközben az ország küzdött a járvány ellen, a kormány ezt a helyzetet arra használta, hogy az önkormányzatiságot „térdre kényszerítse”. Szerinte a jövő évi költségvetésben csökkennek az önkormányzatok bevételei, támogatásai, döntési jogkörei. Burány azt állította, hogy a fővárosi önkormányzatnak jövőre több pénzt kell befizetnie a központi költségvetésbe, mint amennyit kap. – Ez felelőtlen magatartás – közölte.

Válaszában Tállai András úgy fogalmazott:

kétféle önkormányzatiság van, a baloldali és a Fidesz–KDNP-féle működő önkormányzatiság.

A Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint az első esetében az állam igyekezett minél több feladattól megszabadulni, és azokat az önkormányzatoknak átadni, ám ezekhez nem adott forrásokat, így a települések eladósodtak és működésképtelenné váltak. Ezt az 1400 milliárdos adósságot 2010-ben a kormány vállalta át – emlékeztetett. Tállai közölte: bár a járvány elleni küzdelemhez mindenkinek, így a fővárosi önkormányzatnak is hozzá kell járulnia, egyszerűen nem igaz, hogy többet kell befizetnie a költségvetésbe, mint amennyit kap.

Csárdi Antal (LMP) szerint pártja évek óta küzd azért, hogy az alapvető élelmiszerek áfája öt százalékra mérséklődjön. – Ez még sosem volt olyan fontos, mint most, a koronavírus-járvány nyomán kialakuló gazdasági válság idején – közölte. A képviselő példával illusztrált: egy hatfős család, két szülő, négy gyermek kovászos uborkát és eperlekvárt készít. – Megveszik a hozzávalókat, elköltenek 30 500 forintot, ezzel 6500 forint áfát fizetnek be. Ha ugyanezt az összeget étteremben költik el, 1500 forint adót fizetnek be – mondta a képviselő, aki szerint a hét végi bevásárlást négyszer akkora adó terheli, mint az éttermi számlát.

Tállai András válaszában kiemelte,

a Fidesz–KDNP kormány az adócsökkentés kormánya.

Példaként Tállai felsorolásba kezdett: a kormány csökkentette a személyi jövedelemadót; növelte a családi adókedvezményeket; csökkentette a társasági adó mértékét, amely Európában a legalacsonyabb; csökkentette a szociális hozzájárulási adót. Közölte: a sertéshús, a marhahús, a baromfi, a tojás, a hal, a tej áfája ötszázalékos, az éttermi szolgáltatások áfája 27-ről 18 százalékra csökkent, az étkezőhelyekről beszedett áfa 18-ról öt százalékra csökkent.

– A héten benyújtunk egy állatvédelmi törvénycsomagot – mondta Arató Gergely (DK). Hozzátette: nincs már szinte olyan nap, amikor ne értesülnénk valamilyen szörnyű állatkínzásról a médiából. A képviselő szerint a büntető törvénykönyv (Btk.) szigorítására is szükség van.

Farkas Sándor az agrárminisztérium parlamenti államtitkára szerint a hétvégén történt barbár állatkínzás minden jó érzésű embert felháborít. Az államtitkár a Btk.-ból idézve kiemelte: „aki a gerinces állatot indokolatlanul bántalmaz, maradandó károsodást, halált” okoz a cselekménye, annak két évig terjedő szabadságvesztés szabható ki; ha különösen kegyetlen a cselekmény, akkor három év a büntetés felső határa. Az államtitkár szerint megfelelően kemény a törvény, ám az embereket meg kell tanítani az állatokkal való bánásmódra. – A legfontosabb kérdés, hogy a mai társadalom figyelmét hogyan tudjuk az állatok megfelelő tartása felé fordítani, ez a gyerekeknél kezdődik – mondta Farkas.

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) arról beszélt: a veszélyhelyzet alatt „bezárt az egészségügy”, több tízezer embert küldtek haza a kórházakból, amit Kásler Miklós letagadott, emiatt pártja vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte. – Ha a kormány szerint az MSZP mindenben hazudik, akkor támogassa ezt a bizottságot és ott bizonyítsa ezt be – hangoztatta.

Rétvári Bence válaszában elmondta,

a számok bizonyítják, hogy a kormány az emberekkel összefogva jól kezelte a járványt, Magyarországon jóval alacsonyabb a halálozások száma, mint a legtöbb európai országban.

– Ebből az összefogásból egyedül az ellenzék maradt ki – közölte az Emmi parlamenti államtitkára. Rétvári hangsúlyozta, az ellenzék ráadásul álhírek terjesztésével akadályozta a védekezést, Szabó Tímea például azt állította, hogy a világon itt halnak meg a legtöbben, de a napokban az MSZP is lebukott egy álhírvideóval.

Stummer János (Jobbik) a Deák téri kettős gyilkossággal kapcsolatban szólalt fel. A képviselő szerint a Jobbik ifjúsági tagozatával egyeztetve egy határozati javaslatot nyújtanak be a fiatalok biztonságáért, többek között fémdetektorokat követelnek a szórakozóhelyekre.

Válaszában Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára együttérzését és részvétét fejezte ki az elhunyt fiatalok családjainak és hozzátartozóinak, barátainak. Kiemelte: 2010-ben a kormány azt ígérte, hogy rendet tesz az országban, növeli a rendőrség létszámát, megfelelő gépjárművel látja el a rendőröket, akik megfelelő illetményt kapnak – ez lett az életpályamodell.

2010-hez viszonyítva ötven százalékkal csökkent az ismertté vált bűncselekmények száma

– közölte Kontrát, aki szerint ehhez a szigorú törvények is hozzájárultak, mint a három csapás törvény. – Minden ember mellé nem lehet rendőrt állítani. Az állampolgárok jogkövető magatartása is szükséges, amiben szintén nagy előrelépés történt – mondta Kontrát.

Zsigmond Barna Pál (Fidesz) szerint a koronavírus-járvány miatt rengeteg magyar munkahely került veszélybe. A baloldali kormányok idején hasonló helyzetben rendkívüli módon megnövekedett a munkanélküliség, nőtt a szegénység, csökkentek a bérek. A képviselő szerint hasonló tapasztalható most a baloldali vezetésű önkormányzatoknál, ahol megszorításokkal, fizetéscsökkentéssel reagáltak a járványra. Zsigmond példaként Ózdot, Újpestet és a VII. kerületet is említette.

– Karácsony semmit sem csinál, csak a kormányt hibáztatja mindenért – összegezte az ellenzék és a főpolgármester magatartását.

Válaszában Kontrát Károly emlékeztetett: a járvány elleni védekezésben a baloldali önkormányzatok nem vizsgáztak jól. Tragédia lenne, ha ebben a vírusos helyzetben a baloldal kormányozna, amely csak rombolni tud. Az államtitkár példaként a Lánchíd felújítását hozta fel, aki szerint a városvezetésnek fogalma sincs, hogyan kellene nekiállni. – Mindenhol a döntésképtelenséget, a halogatást, a másra mutogatást látjuk – emelte ki. Ezzel szemben az államtitkár szerint a kormány cselekszik, és a fő cél, hogy amennyi munkahelyet a vírus tönkretesz, annyit hozzanak létre.

Seszták Miklós (KDNP) szerint fontos, hogy folytatódjanak a külhoni nemzetrészek megmaradását szolgáló gazdaságfejlesztési programok a Kárpát-medencében. Kiemelte: 2016 óta több mint 230 milliárd forintos fejlesztés megvalósításához nyújtott támogatást a kormány, ezzel több ezer munkahely jött létre a környező országokban. Seszták tájékoztatása szerint a programok megvalósítása idén is folytatódik, többek között ipari innovációra, szálloda- és turizmusfejlesztésre adnak forrásokat.

Válaszában Menczer Tamás, a külgazdasági és külügyminisztérium államtitkára elmondta: a koronavírus-járványt megelőzően erős volt a magyar gazdaság, ez teszi lehetővé, hogy most a külhoni magyaroknak is tudnak segíteni. – A nemzet nem ér véget a határnál, összetartozunk a külhoni magyarokkal, erősebben állunk ma itt a Kárpát-medencében, mint az elmúlt száz évben bármikor – hangsúlyozta az államtitkár.