Fodor Gusztáv lelkipásztor, aki a Magyar Református Szeretetszolgálat kárpátaljai munkájának mozgatórugója, mindig a hajnali órákban indul útnak. A tiszaszentimrei és tiszaderzsi lelkipásztor közel három évvel ezelőtt kapcsolódott be a munkába és lett a szeretetszolgálat Kárpátaljai Koordinációs Irodájának referense. Ez idő alatt sikerült minden kinti magyar közösséghez eljutni és támogatást nyújtani a számukra.
– Körülbelül négy hónappal ezelőtt egy kéréssel fordult hozzánk Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke. A Beregszászi Járási Központi Kórház kért segítséget, mivel az intézmény minősítés előtt állt, de informatikai eszközeik elavultak és alig használhatók – ismertette Fodor Gusztáv. Rögtön felvették a kapcsolatot hollandiai támogatókkal; egy hónapon belül húsz használt, de újszerű állapotban lévő számítógépet és negyven monitort sikerült beszerezniük.
A különböző segélyszállítmányok és adományok eljuttatása Kárpátaljára komoly logisztikai kihívás, mert nincs saját raktáruk, elsősorban Budapesten és Debrecenben bérelnek a célra alkalmas helységeket. Oláh István, a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány kuratóriumának elnöke szerint ezért óriási előrelépés, hogy egy pályázaton elnyert hatszázötvenmillió forintos támogatásból Gelénesen kétszáz négyzetméteres raktárt építhetnek.
– Rendkívül megkönnyíti majd a munkát ez a beruházás, a határ közelsége miatt egyszerűbben kivitelezhető majd az egyes szállítmányok eljuttatása – magyarázta Kárpátaljára menet. A támogatásból mikrobuszokat is vásároltak, valamint kiépül egy egész országot lefedő adatbázis.
Beregszászon, amelyet a legmagyarabb kárpátaljai településnek tartanak, huszonháromezren élnek. A lakosság túlnyomó része magyar, az ukránok többsége, a trafikostól a főorvosig, mindenki megtanult magyarul. Lehangoló látni a magukra hagyott, egykor szebb napokat megélt épületeket. Eltéveszthetetlen a kórház hatalmas, tekintélyt parancsoló épülete. Az ötszáznál is több embert foglalkoztató kórházban közel százhúsz orvos dolgozik. Itt egy pályakezdő annyit keres, mint a technikai dolgozók, átszámolva 30-35 ezer forintot.
A beregszászihoz hasonló járási kórházak kis költségvetéssel működnek, ezért is okozott gondot az informatikai rendszer korszerűsítése. Az adomány tehát életmentő, hiszen a megfelelő informatikai felszereltségen múlik a kórház jövőbeni, zavartalan működése. De ez nem elég, ezért a Magyar Református Szeretetszolgálat rövid időn belül újabb számítógépekkel segíti a kórházat. Males Iván főorvos megjegyezte: a diagnosztikai eszközeik is elavultak, a CT harmincéves. Két hétig működik, aztán két hétig szerelik.
Egy körülbelül félmillió forint értékű konyhaieszköz-támogatás várt még arra, hogy átadják a közeli Nagydobronyi Református Líceumnak. Ismerős terep, gyakran megfordulnak a többnyire magyarok által lakott községben, a sofőr gyakorlottan manőverezik a kátyúktól tarkított úton. Útközben az utazó elé tárul a többséget sújtó mélyszegénység és a kevesek kiváltságaként megjelenő luxuséletmód. A kettősség földje ez, ahol az út egyik oldalán még a múlt, míg a másikon valamiféle bizarr jelen kísért.
Komoly logisztikai kihívás az adományok eljuttatása
Fotó: A szerző felvétele
A kárpátaljai magyar nyelvű oktatás oszlopa a református egyházkerület által fenntartott négy líceum. A nagydobronyit a rendszerváltozás után alapította az egyházközség, a közelmúltban magyar kormányzati támogatásból sikerült felújítani.
– A közel ötszáz kilogramm porcelán egy bezárt Balaton-felvidéki hotelből érkezett. Amikor megkaptuk, a Tiszaderzsi Református Egyházközség önkéntesei átválogatták és újracsomagolták – idézi fel Fodor Gusztáv. – Az oktatási intézménynek nincs pénze hasonló eszközökre, így az adománynak nagy hasznát veszik – fűzi hozzá. A történet érdekessége, hogy az átadott porcelánok jelentős része az egykori Szovjetunió területén készült, így gyakorlatilag hazatértek.
– Az ilyen helyzetek visszaigazolják, hogy szükség van a munkánkra. Szükség van az anyaország, a Magyar Református Szeretetszolgálat támogatására, minden segítségre. A szolgálat négy líceumot működtet Kárpátalján, ahol gyerekek százai tanulnak magyar nyelven. Nem kapnak állami támogatást, kizárólag magukra és Magyarországra számíthatnak.
A kárpátaljai magyar közösségek maguk működtetik intézményeiket, a tűzoltó- és a mentőszolgálatot. Ennek oka egyrészt, hogy az ukrán gazdaság csődközeli állapotban van, a Nemzetközi Valutaalap forrásai mesterségesen tartják életben. Másrészt az ukrán politikai elit gyakran a magyar közösség rovására tart erődemonstrációt.
Míg a rendszerváltozás idején – egyes becslések szerint – kétszázhúszezer magyar élt Kárpátalján, egy tavalyi kutatás alig százhúszezer honfitársunkról beszél. Rendkívül magas a munkanélküliség, a fiatalok korán elhagyják szülőföldjüket. Az anyaország támogatása létfontosságú, enélkül a kárpátaljai magyarság végleg elgyengülne. Az ottani magyar közösségek mindennapjai szó szerint a létért való küzdelemről szólnak.
