Darák Péter – a Kúria által az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közlemény szerint – az InfoRádió Aréna című, előző napi műsorában azt mondta: konkrét eseteket elemezve nem állapítható meg, hogy a joggyakorlat helytelen irányba haladna, illetve, hogy ez közvetlenül a Kúria beavatkozását tenné szükségessé.
Az egyes ügyek kapcsán a kormányzat és az igazságszolgáltatás között folyó szakmai párbeszédet a gördülékeny kommunikáció jó példájának nevezte.
Az összegzés szerint a Kúria megvizsgálta a szülői felügyelet és a feltételes szabadságra bocsátás jogintézményeivel kapcsolatos bírósági gyakorlatot és az eredményekről a Kúria elnöke szóban már tájékoztatta az igazságügyi minisztert.
Darák Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy a feltételes szabadságra bocsátás nem alanyi jog. Amikor erről dönt a büntetés-végrehajtási bíró, tekintettel kell lennie a társadalom védelmére is. A büntetés-végrehajtási bírók képzését szerinte hatékonyabbá kell tenni.
A Kúria elnöke szólt arról, hogy joggyakorlat-elemző csoport felállítását rendelte el azoknak a kártalanítási eljárásoknak a vizsgálata érdekében, amelyeket az elítéltek, fogvatartottak alapvető jogait sértő elhelyezési körülményeire hivatkozva indítottak.
Az egyes bírói döntések kapcsán az utóbbi időben megfogalmazott bírálatokról a főbíró úgy vélekedett: az igazságszolgáltatás előnyére szolgál, ha az eljáró bíró tisztában van döntése társadalmi hatásával. Ugyanakkor a közéletben megfogalmazott vélemények nem befolyásolják a bírókat abban, hogy a törvényeknek, saját lelkiismeretüknek megfelelő és igazságos ítéletek hozzanak.
A Kúria elnöke az igazságügyi reform érdekében idén életbelépő törvénymódosítások kapcsán úgy fogalmazott: „hatalmas változások előtt áll a Kúria, az ítélkezésben a jogegység biztosítása még hangsúlyosabbá válik”.
