Az Európai Bizottság (EB) egy hete, február 18-án tette fel közleményét a honlapjára, miszerint
eljárást indít Magyarország ellen, mert a magyar kormány tavaly decemberben az ENSZ kábítószerügyi bizottságában a közös uniós állásponttal ellentétesen voksolt – írja a Mandiner.hu.
Az EB érvelése szerint a közös álláspontot tavaly novemberben az Európai Tanács elfogadta, ami kötelező erejű határozat volt, vagyis a tagállamoknak a közös álláspont alapján kell szavazniuk. Magyarország azonban kétszer is ezzel ellentétesen voksolt az ENSZ szakbizottságában történt szavazáson, amelyen az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) a kannabisz gyógyászati alkalmazásáról szóló ajánlásáról döntöttek.
Lefoglalt marihuánát mutat a kolumbiai bűnügyi nyomozóiroda műszaki alakulatának tagja az északnyugat-kolumbiai Medellínben 2018. január 19-én Fotó: MTI/EPA/Luis Eduardo Noriega A. (képünk illusztráció)
A szavazás témája, hogy az ENSZ a nemzetközi kábítószer-egyezményben szereplő drogkategóriák közül a „különösen veszélyes” drogokat felsoroló IV. kategóriából emelje ki a kannabiszt, és sorolja át az I. jegyzékben szabályozott, úgynevezett „gyógyászati alkalmazással rendelkező” kábítószerek közé. Egyébként a szakbizottság a tagállamok többségi szavazatával elfogadta az ajánlást.
A Mandiner.hu a cikkében kiemeli, hogy az ügy orvosi-tudományos része korántsem egyértelmű, a témában nincs egyöntetű, egyhangú orvosi álláspont.
A Magyarországon 2020-ban megalakult Drogkutató Intézet például árnyalja a képet. Haller József MTA-doktor, neurobiológus, az intézet vezetője a jogvita kapcsán csütörtökön szakmai állásfoglalást tett közzé. Ennek legfontosabb megállapításai a következők:
- Magyarországon és Európában is a marihuána a leggyakrabban használt illegális pszichoaktív szer, az addiktológiai kezelések fő oka ez a drog;
- a 18–64 éves népességben azoknak, akik az életük során fogyasztottak már marihuánát vagy hasist, 52,6 százaléka fogyasztott más tiltott drogot is;
- a kannabiszhoz rendszeres fogyasztás esetén hozzá lehet szokni, függőséget okozhat;
- ha a marihuánát más droggal párhuzamosan fogyasztják, az megnyitja az utat egy másik szer rendszeres használata előtt, illetve a másik szertől való függővé válás előtt (kapudrog-elmélet);
- a marihuána használata veszélyezteti a középiskolásokat: a szert használó fiatalok körében magasabb arányú az alkoholfogyasztás, a fiatalkori bűnözés, a középiskolából való lemorzsolódás és a depresszió kialakulása;
- a marihuánának vannak kedvező orvosi hatásai is (például fájdalomenyhítés, étvágynövelés, kemoterápia során a hányinger csökkentése, izomgörcsök enyhítése, szklerózis multiplex kezelése), ugyanakkor a bizonyítottan kedvezőtlen mellékhatásai hangsúlyosabbak: gyengeség, emésztőszervi problémák, hallucináció, paranoia, figyelemzavar, szorongás (amely depresszióhoz, pszichotikus állapot kialakulásához is vezethet);
- az orvosi marihuána használatának nagy veszélye a szerrel történő visszaélés és a drogfüggőség kialakulása;
- az orvosi marihuánakártyával rendelkezők (orvosi javaslatra a páciens gyógyhatású kannabiszt szerezhet be, birtokolhat, termeszthet) fokozottan ki vannak téve a további marihuánafogyasztásnak.
A Drogkutató Intézet állásfoglalása felhívja a figyelmet továbbá arra is, hogy
a kannabisz orvosi felhasználásra történő engedélyezése nem jelenti azt, hogy a szer rendszeres, mindennapos fogyasztása ne járna veszélyekkel – ráadásul problémásnak tartják, hogy ezt a két különböző jelenséget a médiában rendszeresen összemossák.
A marihuána tartós használata nagy kockázattal jár, írják, a fogyasztók több mint fele az ébrenléti idejének nagy részében a szer befolyása alatt áll. A szerzők szerint a kannabisz gyógyászati használatának vannak pozitív, de negatív egészségügyi következményei is, erről még folynak a tudományos viták, így ennek a vitás ügynek ellentmondásos hatása lehet a társadalmi folyamatokra.
A szakmai állásfoglalás azzal a megállapítással zárul, hogy az ajánlást megszavazó országok az ENSZ-ben minden bizonnyal a marihuána orvosi felhasználhatósága melletti érveket érezték erősebbnek, ugyanakkor az ezt elutasító államok sem tévedtek, ugyanis az ő érveiknek szintén van tudományos alapja.
