Újabb szintre lép az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (EESZT) a mintegy 23 milliárd forintos fejlesztésnek köszönhetően – jelentette be az emberi erőforrások minisztere szerdai sajtótájékoztatóján. Kásler Miklós elmondta, a forrásból teljessé teszik az öt évre visszamenő betegadatok feltöltését, valamint a jelenleg még külön-külön működő adatbázisok – az országos vérkészlet, a védőoltás-nyilvántartások, a várandós és gyermekegészségügyi kiskönyv-nyilvántartás, a személyre szabott sugárterhelési nyilvántartás és a központi implantátumregiszter – egységes rendszerbe kerülnek, így átláthatóbbak lesznek.
– A XXI. század egészségügyét építjük, amelynek feltétele a magas szintű technológia, ehhez hozzátartozik a betegadatok gyorsabb és könnyebb áramlása az ágazat egyes szereplői között – mondta Kásler Miklós. – A cél az, hogy a páciensnek kevesebbet kelljen utaznia az ellátóhelyek között, vagyis helyben végezzék a vizsgálatokat, és a diagnózis már a háziorvosnál megszülethessen: ezt fogja megkönnyíteni a praxisközösségek elterjedése is – fejtette ki.
Hozzátette: ha a diagnózishoz a háziorvosnak egyeztetnie kell magasabb szintű szolgáltatókkal – például egy kórház orvosaival –, akkor a távkonzultáció bármikor rendelkezésre áll, így közös döntéseket tudnak hozni. Mint mondta, a távmonitoring és távkonzílium-rendszert első körben 250 háziorvos és ötven szakorvos bevonásával tesztelik, olyan népbetegségekre fókuszálva, mint a dia-bétesz, a bőrgyógyászati problémák, a magas vérnyomás vagy a szívritmuszavar. – Ezenkívül létrehozzák az országos központi háziorvosi előjegyzési rendszert is – tette hozzá.
A fejlett technológia része a páciensek adatainak gyors továbbítása
Fotó: Kurucz Árpád
– A nagy mennyiségű betegadatnak köszönhetően a népbetegségek visszaszorítása is egyszerűbbé válhat, hiszen így a korábbi esetekből következtetve a rendszer automatikusan javasolhat ideá-lis terápiát és ellátóhelyet a betegnek – emelte ki a miniszter. Mindez gyorsabbá teszi az ellátást is: például egy onkológiai betegnek a diagnózis felállításától a kezelés megkezdéséig legfeljebb 14 nap telhet el a mostani eljárás szerint, de ez – a digitális lehetőségeknek köszönhetően – európai viszonylatban a lehető legrövidebbre csökken hazánkban. – A hosszú távú cél a magyarok egészségben eltöltött élettartamának növelése, ezt szolgálják a mostani fejlesztések is – összegezte Kásler Miklós.
Gondos Miklós, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főigazgatója a sajtótájékoztatón arról beszélt, a digitalizáció az egészségügyben a betegbiztonságot segíti elő. A mostani Emberi erőforrás operatív programmal (EFOP) az egész ágazatban előforduló informatikai rendszereket egységesítik, hogy ne csak okostelefonok, okosotthonok, hanem okoskórházak is legyenek. A projekt 2020 márciusáig tart, de a fejlesztések ezután sem szűnnek meg – hangsúlyozta Gondos Miklós. Hozzátette, az orvosképzést nyújtó egyetemek országszerte elkezdtek informatikát oktatni, hogy a rezidensek gyakorlatba kilépve már tisztában legyenek az EESZT struktúrájával. – Az EESZT-hez már csatlakoztak a közfinanszírozott egészségügyi intézmények, a gyógyszertárak, majd az Országos Mentőszolgálat és a magánellátók is – emlékeztetett.
