A választás egyfordulós, a választópolgárok kilenc pártlista egyikére szavazhatnak. A szavazólapon sorrendben a következő pártok és pártszövetségek listái szerepelnek majd: MSZP-Párbeszéd, Magyar Kétfarkú Kutya Párt, Jobbik Magyarországért Mozgalom, Fidesz-KDNP, Momentum Mozgalom, Demokratikus Koalíció, Mi Hazánk Mozgalom, Magyar Munkáspárt, Lehet Más a Politika.
A május 26-i szavazáson a választópolgárok 10 277 hazai szavazókörben, 132 külképviseleten személyesen szavazhatnak, a több mint 115 ezer regisztrált választópolgár pedig levélben adhatja le szavazatát.
Az EP-választás arányos választási rendszerben, listás szavazással történik. A listaállításhoz legalább 20 ezer választópolgár aláírással hitelesített ajánlása volt szükséges.
A választáson Magyarország területe egy választókerületet alkot, a mandátumokat az úgynevezett legnagyobb maradék elve szerint osztják ki. Mandátumot az a párt kaphat, amelyik a voksoláson több szavazatot kap, mint az összes listára leadott összes érvényes szavazat öt százaléka. A listáról a jelöltek a párt által eredetileg bejelentett sorrendben jutnak mandátumhoz.
Az EP magyar tagjainak választásán választójoga van mintegy 7,9 millió, Magyarország területén lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgárnak, közülük most vasárnap reggelig 50 032-en jelezték, hogy a szavazás napján a lakóhelyüktől eltérő, más magyarországi településen kívánnak szavazni. Az átjelentkezési kérelmeket május 22-én 16 óráig lehet benyújtani, öt évvel ezelőtt 69 200-an jelezték, hogy nem a lakóhelyükön szavaznának.
A magyarországi lakóhellyel rendelkező, de a szavazás napján nem Magyarországon tartózkodó magyar állampolgárok 92 ország 132 magyar külképviseletén adhatják le majd voksukat a magyarországi szavazás napján. Az időeltolódás miatt az amerikai kontinensen a magyarországi szavazást megelőző napon, május 25-én, szombaton lesz a voksolás.
A Nemzeti Választási Iroda internetes oldala, a www.valasztas.hu vasárnap reggeli adatai szerint 20 344-en szeretnének valamelyik külképviseleten szavazni. Öt évvel ezelőtt a külképviseleti névjegyzékben 7572-en szerepeltek, közülük 6253-an el is mentek szavazni. A külképviseleti névjegyzékbe vételt pénteken 16 óráig lehetett kérni.
Választójoga van az EP-választáson az EU más tagállamának magyarországi tartózkodási hellyel rendelkező választópolgárának (amennyiben magyar listára kíván szavazni). A Nemzeti Választási Iroda (NVI) 113 ezer európai uniós állampolgárt tájékoztatott arról, hogy választójogukat Magyarországon is gyakorolhatják az EP-választáson, közülük összesen 3391-en jelezték, hogy a magyar listákra voksolnának. Öt évvel ezelőtt 1622-en szerepeltek a névjegyzékben a szavazás napján.
Emellett szavazhatnak azok a nagykorú magyar állampolgárok is, akiknek sem Magyarországon, sem az EU más tagállamában nincs lakcímük és május 2-áig felvetették magukat a névjegyzékbe. A névjegyzékben 115 787 levélben szavazó szerepel, az NVI 85 ezer levélcsomagot küldött ki postán, 30 ezren kértek személyes átvételt. Azok a levélben szavazók, akik azt kérték, hogy személyesen vehessék át a szavazási levélcsomagjukat, megtehetik ezt az országgyűlési egyéni választókerületi székhely településén, a kijelölt külképviseleteken vagy a kijelölt, határ menti településeken. Az NVI-hez 2187 levélszavazatot már visszajuttattak.
A szavazókörökbe a listát állító pártok összesen 185 ezer delegáltat jelenthettek volna be a péntek délutáni határidőig. A nyilvántartás szerint 16 927 delegált van bejelentbe, 2014-ben 28 ezer szavazóköri delegált volt.
Az ANY Biztonsági Nyomda (korábban Állami Nyomda) a héten szállítja ki a megyeszékhelyekre a május 26-i európai parlamenti (EP-) választás szavazólapjait, jegyzőkönyveit és szavazási kellékeit. A kiszállítás május 21-éig befejeződik.
A levélben szavazás menete
Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán levélben szavazóknak figyelniük kell arra, hogy pontosan töltsék ki az azonosításukhoz szükséges nyilatkozatot: azt írják is alá, és ne felejtsék el leragasztani a borítékot, mert ennek hiányában a szavazatuk érvénytelen lesz.
Az NVI azt követően juttatta el a választókhoz a szavazási levélcsomagokat, hogy jogerőssé vált a szavazólap képe.
Az NVI által összeállított szavazási levélcsomag tartalmazza a szavazólapot (ez eltér a magyarországi szavazás szavazólapjától, mert a pecsét nélkül érvényes, így ezen nem szerepel a pecsét helye, a szavazatok gyors összeszámlálását segítő szkennelést pedig két sötét négyzet segíti), a választópolgár azonosításához szükséges nyilatkozat nyomtatványát (ez az úgynevezett azonosító nyilatkozat), a szavazólap elhelyezésére szolgáló belső borítékot és a válaszborítékot (az NVI-nek címezve), valamint a szavazás módjáról szóló tájékoztatást.
A választópolgár csak egy listára szavazhat, és csak akkor érvényes a voksa, ha két egymást metsző vonallal szavaz.
A szavazólapot ezt követően a kis borítékba kell helyezni, és a borítékot le kell zárni. A le nem zárt borítékban lévő szavazat érvénytelen.
Ezt követően a választópolgárnak ki kell töltenie az azonosító nyilatkozatot. Az adatoknak meg kell egyezniük a regisztrációs kérelemben megadott adatokkal. Hiába tölti ki valaki helyesen az azonosító nyilatkozatot, ha azt nem írja alá, a szavazata érvénytelen lesz.
A szavazólapot tartalmazó borítékot és az azonosító nyilatkozatot válaszborítékba kell zárni. Egy válaszborítékba csak egy nyilatkozatot és egy szavazólapot lehet tenni, ha egy válaszborítékba több nyilatkozat vagy szavazólap kerül, valamennyi voks érvénytelen lesz.
A válaszborítékot is le kell ragasztani, ami azért fontos, hogy a borítékból ne lehessen se kivenni, se beletenni más szavazatot.
Azok a levélben szavazók, akik azt kérték, hogy személyesen vehessék át a szavazási levélcsomagjukat, május 13-ától tehetik meg (megjelölésük szerint) az országgyűlési egyéni választókerületi székhely településén, a kijelölt külképviseleteken (Belgrád, Beregszász, Bukarest, Csíkszereda, Kassa, Kolozsvár, Pozsony, Szabadka, Ungvár, Eszék, Kijev, Lendva) vagy a kijelölt, határ menti településeken (Battonya, Beregsurány, Biharkeresztes, Bódvaszilas, Csengersima, Fehérgyarmat, Kőszeg, Létavértes, Letenye, Letkés, Makó, Nagylak, Nyírábrány, Nyírlugos, Putnok, Rajka, Rédics, Tiszabecs, Tompa, Tornyosnémeti, Vámosszabadi, Záhony).
A szavazó szabadon dönthet arról, milyen úton juttatja vissza voksát az NVI-hez: a válaszborítékot feladhatja postán (bárhonnan ingyen), ebben az esetben a levélnek május 25-én éjfélig meg kell érkeznie a Nemzeti Választási Irodához. Feladhatja térítés ellenében bármelyik külképviseletre címezve is, ebben az esetben a külképviseleti szavazás végéig kell megérkeznie a levélszavazatnak a külképviseletre.
A válaszboríték leadható bármely külképviseleten is május 11-től 24-ig munkanapokon, illetve a 132 külképviseleten a külképviseleti szavazás időtartama alatt és Magyarországon a 97 egyéni választókerületi székhelyen.
Nem szavazhatnak kétszer a lakcímet létesítő levélben szavazók
Hiába létesít magyarországi lakcímet a külhoni szavazó, nem szavazhat személyesen és levélben is.
A május 26-ai európai parlamenti (EP-) választáson a Magyarországon és más európai uniós országban lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazhatnak, ehhez május 2-ig felvételüket kellett kérniük a névjegyzékbe.
A Nemzeti Választási Iroda 115 ezer külhoni magyart vett fel a névjegyzékbe. Az NVI múlt héten 85 ezer levélcsomagot küldött ki postán, 30 ezer választópolgár személyes átvételt kért. Ők hétfőtől vehették fel a szavazási levélcsomagokat (megjelölésük szerint) az országgyűlési egyéni választókerületi székhely településén, a kijelölt külképviseleteken vagy a kijelölt, határ menti településeken.
Előfordulhat azonban, hogy a levélben szavazó – még a választás előtt – lakcímet létesít Magyarországon. Általában a lakcím létesítésekor a választópolgárt automatikusan felveszik a település névjegyzékébe.
Amennyiben a külhoni választópolgár a szavazást megelőző hetedik nap – vagyis május 19. – előtt létesített magyarországi lakcímet, úgy őt felvették a lakóhelye szerinti szavazókör névjegyzékébe, egyúttal pedig a visszaélések és kettős szavazások kiszűrése érdekében törölték a levélben szavazók névjegyzékéből.
Ez azt jelenti, hogy ha a választópolgár a lakcím létesítése előtt fel is vette a levélszavazási csomagját és akár vissza is juttatta az NVI-hez, a szavazathoz tartozó azonosító nyilatkozat ellenőrzésekor azt nem fogják érvényesnek elfogadni, hiszen a választópolgár már nem szerepel a levélszavazók névjegyzékében. A választópolgár így csak személyesen szavazhat a lakóhelye szerinti szavazókörben.
Amennyiben azonban a választópolgár május 19-ét követően létesít magyarországi lakcímet, őt már nem lehet felvenni a szavazóköri névjegyzékbe és nem szavazhat személyesen, csak levélben. Mindez tehát azt jelenti, hogy e határidőt követően hiába létesít a külhoni szavazó a voksolás előtt lakcímet Magyarországon, nem szavazhat levélben és személyesen is.
