Emberkereskedelem, személyi szabadság megsértése, testi sértés, sanyargatás miatt két éve kezdeményezett nyomozást fejeztek be vádemelési javaslattal a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozói április 9-én. A nyomozók még 2019 júliusában fogták el egy zalai kis faluban, Pakodon lakó család négy tagját, akik azóta is bűnügyi felügyelet alatt vannak, a Zalaegerszegi Járásbíróság házi őrizetet rendelt el velük szemben. Az embereket terrorizáló, sanyargató családtagok egyik áldozata életét vesztette, de a Magyar Nemzet információi szerint a bűnügy vizsgálata közben nem sikerült kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a haláleset és a sértett sérelmére elkövetett jogsértések között összefüggés van, ezért az emberölés nem szerepel a vádak között.
A bűnügyi felderítés és a nyomozás során beszerzett bizonyítékok szerint 2019 januárjában egy legyengült, súlyos, életveszélyes állapotban lévő nő került kórházba Zalaegerszegen. Az orvosok azonnal jelezték a rendőröknek, hogy a kórház előtt talált asszony testén több, bántalmazásból származó külsérelmi nyomot találtak. A Zalaegerszegi Rendőrkapitányság azonnal büntetőeljárást rendelt el az ügyben, a beteg tanúvallomása alapján jutottak el egy pakodi, hétfős családhoz. A felderítés során olyan adatok merültek fel, hogy a nyomozást illetékességből átvette a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság, ahol emberkereskedelem bűntett megalapozott gyanújával egészítették ki a testi sértés ügyében indult eljárást. A családtagokat őrizetbe vették, majd később a bíróság négyüket le is tartóztatta, amit a hatóság a vizsgálat befejező szakaszában enyhébb szabadságot korlátozó intézkedésre változtatott.
A zalai rendőrök egy pakodi család tagjait gyanúsítják a súlyos bűncselekmények elkövetésével
Fotó: Police.hu
A nyomozás adatai szerint a gyanúsítottak már évek óta több férfit és nőt is fogva tartottak pakodi házukban, akiket rabszolgaként, kegyetlen körülménynek között, egy sufniba zárva tartottak és dolgoztattak. Barátság vagy szerelemi kapcsolat ígéretével csábították magukhoz a szerencsétlen sorsú áldozatokat, jólétet, szeretettel teli emberi kapcsolatot ígérve nekik. Az elcsábított, megvezetett embereket megfosztották személyi szabadságuktól. Éheztették, munkára kényszerítették őket, több esetben is bántalmazták a sértetteket. A Magyar Nemzet információi szerint az embereket egy rozoga, fűtetlen szerszámos sufniba zárták télen-nyáron, a család kutyái is több élelmet kaptak, mint a fogva tartott férfiak és nők. Hogy ne tudjanak elszökni, minden éjjel rájuk zárták a sufni ajtaját, irataikat elvették. A rendszeres fizikai és lelki terror teljesen megtörte a szerencsétleneket, vallomásuk szerint akkor sem mertek elszökni, ha erre napközben lehetőségük nyílt volna.
A kert végi fáskamra volt a szerencsétlen emberek börtöne
Fotó: Police.hu
A gyanúsítottak hitelfelvételre is kényszerítették az általuk terrorizált embereket, a pénzt elvették tőlük, és saját megélhetésükre fordították, ha szökni próbáltak, megverték őket. Az éheztetett, embertelen körülmények között tartottak közül egy férfi 2016 februárjában a sufniban elhunyt. A család a holttestet egy közterületre vitte, távol a lakóhelyüktől, hogy azt a látszatot keltsék, a halott sosem járt a tanyájukon, csakúgy mint a zalaegerszegi kórház elé kitett nő esetében, akiről azt hitték, nem éri meg a másnapot.
2016-ban elhunyt a egyik fogva tartott férfi a pakodi sufniban
Fotó: Police.hu
A bűncselekményeket több évre visszamenőleg derítették fel a nyomozók. A hosszadalmas és aprólékos munka során több olyan tanút is sikerült felkutatni, akik korábban a család áldozatai voltak, de még akkor sem mertek beszélni az átélt borzalmakról, amikor elengedték őket. Bár a gyanúsítottak egyöntetűen tagadták a jogsértéseket, több megegyező vagy hasonló szálat is megállapított a nyomozás a beszerzett bizonyítékok alapján. A családtagokra legalább ötévnyi letöltendő börtönbüntetés vár.
A csicskáztatásnak nevezett házi rabszolgatartás a 2000–2010-es években volt jellemző Magyarországon, békési, csongrádi, szolnoki, nyírségi tanyákon dolgoztattak a szabadságuktól megfosztott embereket. Szarvas környékén volt, hogy minden tanyán talált ilyen körülmények között élő embert a rendőrség. A bűncselekmények elkövetői főleg hajléktalanokra vadásztak, ellátást, szállást, bért ígérve a munkáért, amiből csak az erőszakkal kikényszerített munka volt valós. A gyanúsítottak a tanyájukon elhunyt fogvatartottakat ismeretlen helyen temethették el, a hatóság több embert is keres a mai napig. Szarvason és Tiszaföldváron is történt olyan eset, hogy az elhunyt holttestét a csicskáztatója az autójába rakva akarta elvinni más településre, de egy éjszakai rendőri rutinellenőrzés során lebukott. Volt olyan békési, lókereskedéssel foglalkozó család, ahol a sanyargatások ügyében elrendelt vizsgálat húsznál is több ember esetében találta bizonyítottnak a rabszolgatartást.
Rendőri ellenőrzés egy csicskáztatással gyanúsított személy békési tanyáján
Fotó: Police.hu
