Gyárfás Tamás kérdések kereszttüzében

Ügyész: Érzett haragot Fenyő János iránt?; Gyárfás: Rendkívül nehéz megfogalmazni. Az biztos, ha engem valaki megbánt, akkor visszavágok.

Magyar Nemzet
2020. 02. 20. 9:14
null
2020.02.20. Budapest. Gyárfás Tamás médiavállalkozó pere Fenyő János megölése ügyében. fotó: Kurucz Árpád Fotó: Kurucz Árpád
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Gyárfás ma nem zavarodott bele, kedden még igen

A mai tárgyalási nap utolsó fél órájában Gyárfás Tamás felolvasta a szerkesztett, átgondolt válaszait a kedden, vádlotti vallomása után feltett bírói és ügyészi kérdésekre, amelyekbe két napja belezavarodott. Zavarodottságát a frusztrált helyzetével magyarázta és fáradtságával; három és fél napon át tett vádlotti vallomást.

A kérdések és a válaszok:

Miért nem vállalta a poligráfos vizsgálatot?

Gyárfás: A meggyanúsításomat követően merült fel, hogy vállalom-e a poligráfos vizsgálatot. A kihallgatásaimon nehezen tudtam felidézni a két évtizede történteket, a válaszaim zavarosak voltak. Ügyvédem ezt tapasztalva azt tanácsolta, addig egyetlen nyomozó kérdésére se válaszoljak, amíg nem ismerem a teljes anyagot. Én ezt a javaslatot nem vettem figyelembe, nekem tiszta a lelkiismeretem, megvallom, azt hittem, engem nem lehet zavarba hozni. A poligráfos vizsgálattal kapcsolatban már hallgattam rá.

Az életem során mindig abban a helyzetben voltam, hogy én tettem fel az embereknek kérdéseket. Ebben az új helyzetben, miként azt a keddi válaszaim is mutatják, még mindig kapkodok, még mindig megrázkódtatásként élek meg egy gyilkosság felbujtásával kapcsolatos kérdést. A kívántaknál hosszabban, átfogóbban akarok válaszolni, mint arra igényt tartanak. Ezzel pedig a bizonytalanság, a határozatlanság látszatát keltem. Nem tudok egy vagy több évtizeddel korábbi történésekre rövid, tömör feletet adni, kielégítően rögtönözni.

2. Ki zsarolt, zsarolta-e Tasnádi és Portik? (Az vádhatóság kérdésére igennel, vagy nemmel kellett volna felelni).

Gyárfás: Én egyértelmű zsarolásnak vettem A. Gábor (alias Fenyvesi Sándor), K. Imrich, Dósa István András, az 1. sz. tanú, (akit Dósa a vallomásában S. Gáborként megnevezett), Igor és Sz. Gyula fellépését.

Tasnádi rafináltan vezette fel nekem kéréseit. 1993-ban ugyanazt tette, amikor felhívott telefonon, mint egy évvel később a Normafán. Először elmondta nekem, hogy Kovács Lajos közölte vele: szabadlábra helyezik, ha ellenem vall. Persze ő ilyet nem tett. Ez után következett a lényeg. Az első esetben azt kérte: vegyem fel Sz... Dórát a TV-be; a második alkalommal pedig azt, hogy kezdjünk egy közös vállalkozást. Mivel erre nemet mondtam, akkor kért tőlem kölcsönt. Tasnádi tehát nem azt mondta nekem, hogyha nem veszed fel a TV-be Szűcs Dórát, vagy ha nem adsz nekem kölcsönt, akkor Kovács Lajosnál besározlak, hanem „csak” megemlítette, hogy dr. Kovács mit ajánlott fel neki. Ez egy pszichés ráhatás volt…

Portik Tamás egészen az utolsó találkozónkig nem kért tőlem egy „ruppót” sem, amikor 2008-ban, vagy 2009-ben le akart nekem a telefonjáról játszani valamit. Előtte mondta, hogy 1-2 milliót pottyantsak a kocsijába. Nem tettem ilyet. Belehallgattam a felvételbe. Miután meghallottam a saját hangomat, közöltem vele, hogy többet ne keressen.

Portik mindaddig arról akart 2003 és 2005 között meggyőzni, hogy az én felkérésemre ő segített nekem, ezért én is segítsek neki. Meg akart fogni, zsarolhatóvá akart tenni, hogy ne térhessek ki a kérdése elől. Nem pénzt akart tőlem, hanem, hogy hozzam össze döntéshozókkal, akiktől információért cserébe menlevelet kaphat. Mert ha ezt nem teszem, akkor bemegy a rendőrségre. Erre mondtam, hogy pszichésen zsarolt.

3. Miért nem jelentette fel Tasnádit és Portikot, hogy zsarolják?

Gyárfás: Tasnádi és Portik is rám ijesztett. Tasnádi jelezte, hogy Kovács mit vár tőle. Ő is, Portik is elmondta nekem, hogy többször is vádalkut ajánlottak nekik. Olyan helyzetben voltam, amit egy kívülálló nem érthet. Több tényező is közrejátszott abban, hogy nem jelentettem fel őket. Féltem, hogy megtorolják. Féltettem a nevem, hogy a szörnyű ügyben még inkább a rivaldafénybe kerül. Azzal is számolnom kellett, hogy ez az urbánus legenda tovább terjed. A Nap TV producere, az úszószövetség elnöke voltam. A nyílt fellépésem híre a tv-t is, a sportágat is beárnyékolta volna. Akkor ezzel számoltam, így láttam jónak. Lehet, hogy ma másképp cselekednék.

4. Miért nem használta fel a belügyi kapcsolatait?

Gyárfás: Az fentiekben jelzettek miatt. És sem Nap TV műsorában, sem pedig az annak alapján kialakult kapcsolatban nem éltem vissza a lehetőségeimmel. Fel sem merült bennem.

5. Ha így gondolkodik, akkor miért tett két másik esetben is feljelentést, miért ment be két alkalommal is a rendőrségre?

Gyárfás: Az első rendőrségi bejelentésemre 2005. június 27-én került sor, miután egy héttel korábban Kovács Lajos a Nap TV székházában házkutatást tartott. A Nap TV titkárságának átadott határozat indoklása szerint erre azért került sor, mert „ismeretlen tettes, 1998. február 11-én több lövéssel megölte Fenyő Jánost.” Meg akartak győződni arról, hogy egy Fenyvesi Sándor néven bemutatkozó személy látogatását rögzítette-e a kapuőrség, vagy sem. (Rögzítette.) A történtek a Nap TV-ben pánikot keltettek. Bementem a rendőrségre, így akartam demonstrálni értetlenségemet és nemtetszésemet a házkutatás miatt. Elmondtam, hogy Fenyvesi Sándor közölte velem, hogy vádalkut kötött a rendőrségen, mindent elmondott Tasnádiról, csak rólam nem szólt. Ha fizetek neki, akkor erről változatlanul hallgat. Arra kértem, hogy menjen vissza a rendőrségre és tegyen eleget állampolgári kötelezettségének.

A második rendőrségi bejelentésem 2017. november 27-én volt. Előtte két hónapig vívódtam. Kétségeimet megosztottam dr. Bánáti Jánossal, dr. Ihász Sándorral és dr. Horváth Andrással is. Egyértelműen azt javasolták, hogy menjek a rendőrségre, még ha herce-hurca lesz a nevem körül. Az is lett.

Ugyanazok voltak az aggályaim, mint Tasnádi és Portik esetében. Féltem a megtorlástól, nem akartam, hogy a nevemet ismét kapcsolatba hozzák a Fenyő-gyilkossággal. Emlékeztem, hogy a 2005. évi feljelentésem után sem vonták felelősségre az engem megzsaroló Fenyvesit. Mivel 2017-ben a zsarolás folyamatosan zajlott, K. Imrich irománya után bedobtak a levélszekrényünkbe egy kazettát; a feleségemet nem engedték ki a garázsból, mert egy kocsival az útját állták. A végső lökést az adta meg, hogy 2017. november 26-án este a Hírt TV-ben Jozef Roháč a testvére közreműködésével hírbe hozott. Másnap reggel bejelentést tettem.

6. Jozef Roháčtól nem félt?

Gyárfás: Minden bűnözőtől félek, de beláttam, hogy dr. Bánátinak, dr. Ihásznak, dr. Horváth Andásnak igaza van.

7. A Fenyő Jánost nem félt feljelenteni?

Gyárfás: Vele szemben 1996. március 20-án magánvádas eljárást kezdeményeztem, mert azt mondta, hogy kinyír. A viszályunk mindenki által ismert volt. A vállalkozásomat védtem. Fenyő esetében és szembe kerülésünk idején nem merült fel a személyemmel szemben a gyilkosságra szóló felbujtás. A két helyzet nem hasonlítható össze, nem lehet őket összevetni. 1996. október 11-e előtt voltunk, gátat kellett vetni ennek a stílusnak, a verbális fenyegetésnek.

8. A vád képviselője észrevételezte, hogy Fenyő a gazdasági ellehetetlenítése folytonos volt. Szerinte a vallomása nem helytálló, amikor azt állítja, hogy Fenyő 1997-ben már felhagyott a gazdasági ellehetetlenítésével, hiszen Fenyő közölte, hogy kinyír.

Gyárfás: A vádirat vitatott része:

„Tudva, hogy Fenyő János sértett nem hagyott fel a gazdasági ellehetetlenítésével, Gyárfás Tamás vádlott legkésőbb 1997. szeptemberében elhatározta, hogy a közte és Fenyő János sértett közötti hatalmi harc végleges lezárása érdekében megöleti Fenyő János sértettet.” Válaszként megerősítem, hogy Fenyő 1996. február 27-én közölte az MTV Kereskedelmi Igazgatóságán, hogy kinyír, amikor közöttünk még folyt a harc a Napkelte készítéséért. 1996. október 11-én ez a kérdés eldőlt. A T. Törvényszéknek igazoltam, hogy miután megállapodást kötöttünk, 1997-ben már kiemelkedő gazdasági eredményeket értem el. Semmi sem támasztja alá, hogy Fenyő folytatta volna a gazdasági ellehetetlenítésemet. Ennek semmiféle konkrét jelét nem tapasztaltam.

9. Miért nem jelentette fel Kovács Lajost?

Gyárfás: Mivel jelenthettem volna fel? Ez nem én nem a feladatom lehetett volna, legfeljebb a hatóságé. Fel sem merült bennem, hogy feljelentsek egy nagy tekintélynek örvendő rendőr ezredest. Tudtam, többen mondták, dr. Kovács meggyőződése, hogy én vagyok a felbujtó. A véleményét többekkel megosztotta, de nekem eszembe jutott, hogy feljelentést tegyek. Kíváncsi lennék arra, hogy hány gyanúsított jelentette fel az ellene nyomozó rendőrt?

Póta Péter bíró áprilisra napolta a tárgyalást.

Fotó: Kurucz Árpád

Gyárfás, az üzlet és a közfelháborodás

A tárgyalási nap során többször is intenzív, de tiszteletteljes szóváltás volt a bíró és a vádlott között. Gyárfás egyes kérdésekre terjengősen válaszolt, sokszor szinte azonnal elkanyarodott a témától. Póta Péter ekkor rendre közbevágott, igyekezett visszaterelni a választ az általa helyesnek gondolt mederbe.

A bíró egyes kérdésekben kifejezetten szőrszálhasogató volt, máshol viszont végletekig a pontosságra törekedett. Így fordulhatott elő, hogy olyan témáról is intenzív beszélgetés folyt, hogy a kaposvári ügyben a Népszava volt-e etikátlan, vagy a rendőrség, amely kiszivárogtatta a nyomozás tényét a sajtónak.

Ismét előkerült Zemplényi György a Népszavában 1997. Szeptember 17-én „Zemplényi György bíróság előtt” címmel.

Nincs észrevétel.

1997. október 16. „Széchyt is kihallgatták Zemplényi-ügyben” (Szécsy Tamás világhírű úszóedző – a szerk.)

„A Fővárosi Bíróságon a félmilliárdos csalással vádolt Zemplényi György büntetőperének tegnapi tárgyalásán tanúként hallgatták meg az ügy egyik sértettjét, Gyárfás Tamást. A Magyar Úszószövetség jelenlegi elnöke szerint Zemplényi tartozik neki 2,2 millió forinttal, a vádlott szerint azonban Gyárfás az adós, mintegy három millió forinttal.” – írta aznap a lap. A perben Zemplényi kijelentette: „Gyárfás nem szeretetből kölcsönzött nekem a vállalat pénzéből, hanem uzsorakamatra”.

Póta: Negatívnak értékeli?

Gyárfás: Korrekt tudósítás, így hangzott el.

1997. december 15. „Újabb kísérlet Peták István megbuktatására” (Peták az MTV elnöke volt – a szerk.)

Egy 24 éve történt döntés mögött álló motivációkról faggatta Gyárfást a bíró és az ügyész.

A Népszava azt írta: „A másik ütközőpont a Felesport Kft. Mint ismert, a céget a sportközvetítések jogának megszerzésére alapították ez év elején. Első verzióban a tv és a Nap Tv közös vállalkozása lett volna, de a várható haszon megosztása miatti közfelháborodás nyomán Gyárfás Tamás kimaradt az üzletből. Meglehet, ezt nem is nagyon bánja már, mert az immár százszázalékos MTV-tulajdon- ban működő Felesport nem egészen azt hozta, amit vártak tőle.”

Az ügyész azt kérdezte a vádlottól, hogy ez korrekt megállapítás-e, a bíró is ezt kérdezte. A „közfelháborodás” kifejezést ugyanis mindketten pejoratívnak ítélték.

Gyárfás ezzel szemben ugyanazzal védekezik, hogy a Népszava 1996. október 1-jét követően nem írt róla negatívan.

Ezért kérdezték, hogy tényszerű-e, hogy a közfelháborodás miatt lépett-e vissza.

Gyárfás nem emlékezett, hogy egy 24 évvel ezelőtti döntés meghozatalában mik befolyásolták, de szerinte akár befolyásolhatta a „közfelháborodás” is.

Fotó: Kurucz Árpád

Gyárfást nem zavarta, ha vádlottként jelent meg a Népszavában

A tárgyalás a Gyárfásról szóló újságcikkek ismertetésével folytatódott. A vád állításai szerint 1996. október 11-i választottbírósági döntés után is támadták Gyárfást Fenyő János lapjában, a Népszavában. A Nap TV volt producerének védekezése szerint ezen dátum után már nem voltak lejárató cikkek.

1996. november 16.: „Vívódó úszóelnök”

A bíró szerint a cikk kifejezetten cinikus, pikírt. Póta Péter feltette a kérdést: emeli a cikk az ön presztízsét? Gyárfás erre hosszabb fejtegetésekbe kezdett. A sportvezető szerint a cikk objektív volt, azt ő nem kifogásolta. Az ítész láthatóan kételkedett ebben, mint ahogy abban az állításban is, hogy 1996. október 11. után nem jelentek meg negatív cikkek Gyárfásról. A bíró felvetette, hogy a cikkek folyamatosan felemlegették Gyárfás korábbi ügyeit, ami nem a jóhiszeműségről tanúskodik.

1996. december 23.: „Tiltakozás a tévéelnök intézkedései ellen”

- Ez egy negatív hangvételű cikk, ön nem így érzi? – kérdezte Póta Péter a cikk felolvasása után. (Az ezt követő párbeszédet a hallgatóság soraiból nehezen érteni.)

1997. január 23.: „A televízió elnöke nem kaphat megrovást”

Póta bíró szavaiból az derült ki, hogy ezt a cikket is erősen negatív felhangú cikként értékelte. Gyárfás máshogy, ellenkezőleg látja.

1997 január 29.: „Folyamatosan törvényt sért a közszolgálati televízió”

Nem volt hozzászólás.

1997. február 6.: „Kétmilliárd a sportközvetítések tétje” (A Telesport és a köztévé közötti üzletet részletezik, benne Gyárfás Tamással – a szerk.)

- Ez se negatív tartalmú cikk, hogy „botrány miatt lépett vissza”? – idézett Póta a cikkből.

- A cikkben felsorolt tények helytállóak – felelte a volt producer, akit a bíró az ügy részleteiről faggatta, megkérdezve közben, hogy a vádlott szerint lejárató hangvételű-e a cikk. Gyárfás szerint szerint nem.

1997. április 7.: „Vádemelés Gyárfás ellen”

- Ez nem negatív hír? – kérdezte Póta Péter.

- Ez a cikk korrekt – mondta Gyárfás Tamás, aki újságírói múltjára hivatkozva kiemelte, hogy a negatív hírek korrekt közlése is a média feladata.

Gyárfás azt állította: nem érinti rosszul a cikk, mert tényszerű volt a közlés, hogy vádat emeltek ellene. Délelőtt azt mondta, hogy a kaposvári áfa-ügy kapcsán rosszul érintette a közlés arról, hogy nyomoznak ellene. A bíró felhívta a terhelt figyelmét, hogy a vádemelés súlyosabb dolog lehet a közvélemény szemében, mint egy nyomozás elrendelése. Gyárfás fenntartotta állítását, szerinte a cikk tényközlés volt. Közölte: a felmentését – ami Fenyő halála után történt – lehozta a Népszava.

A bíró felvetette: nem lett volna szerencsésebb, ha azt írják, hogy Gy. T.-ként hivatkoznak önre a teljes neve kiírása helyett?

- Én nem látom, hogy most a médiumok Gy. T.-ként hivatkoznának rám – felelte a vádlott, aki ezt akkoriban sem tartotta furcsának.

Az ügyész is kiemelte: Gyárfás Tamást zavarta, hogy a kaposvári ügy kapcsán megjelent a Népszava cikke, míg a vádemelés kapcsán nem. Gyárfás szerint a cikk tényszerű, és maga a vádemelés jobban felkavarta, mint a cikk.

Folyamatosan Gyárfással foglalkozott a Népszava

1996. szeptember 10.: „Elismerte a fantomversenyt és lemondott az úszószövetség elnöke”

Egy meg nem rendezett úszóverseny miatt – amelyről jegyzőkönyv született –, lemondott a vádlott az úszószövetségi elnökségről. Csalással olyanokat kívántak kijuttatni az olimpiára, akik nem úszták meg a megfelelő időt. Gyárfás állítja: ő nem tudott a csalásról. Néhány héttel később az úszószövetség újraválasztotta elnöknek.

(A cikk kapcsán senki nem kívánt felszólalni.)

1996. szeptember 10.: „Pótnyomozás Kaposváron”

Zamecsnik Péter védő: Tipikus újságírói csúsztatás volt a cikkben, mégpedig az, hogy a pótnyomozást nem Gyárfás ellen indították el, de ez nem szerepelt a cikkben.

1996. szeptember 11.: címlapon, „Vizsgálat követheti a fantomverseny botrányát”. Ugyanezen lapszámban a belső oldalakon: „Vizsgálat követi az úszóbotrányt” című cikk.

Gyárfás érdemesnek tartotta hangsúlyozni, hogy nem a Népszava cikk miatt mondott le az úszószövetség elnöki posztjáról, az egy ilyen ügy kapcsán erkölcsi kötelessége volt.

1996. szeptember 12.: „A nagy leleplezés”

Véleménycikk a Népszava fantomversenyt leleplező írásaiból – A cikk kapcsán érdemi hozzászólás nem volt.

1996. szeptember 12.: „Ollózás a fantomverseny visszhangjából”

Gyűjtés a visszhangból.

1996. szeptember 14.: A somogy megyei rendőrfőkapitány nyilatkozata

Megszüntették a nyomozást Gyárfás Tamás ellen, a cikk rövidhír formájában jelent meg a lapban. A bíró szerint ez egy pozitív hír.

1996. szeptember 14.: „Nemcsak a főtitkár felelős”

1996 szeptember 16.: „Önvizsgálat után és közgyűlés előtt az Úszószövetség”

A botrány kivizsgálását kérte Kuncze Gábor belügyminiszter.

„A vizsgálat feltárta, hogy Gyárfás Tamás nem tudott a nevezési szabályok megsértéséről, az ügyben tehát közvetlen felelősség nem terheli” – olvasható a lapban.

Fotó: Kurucz Árpád

1996. szeptember 20.: „A magyar sport szégyenfoltjai”

Kemény hangú véleménycikk. A bíró szerint támadó, Gyárfás szerint korrekt cikk.

1996. szeptember 23.: „Gyárfás az úszók elnöke”

Gyárfás újraválasztásáról szóló cikk. Hozzászólás nincs.

1996. szeptember 23.: „Megerősített úszóvezetők”

Hozzászólás nem volt.

1996 október 10.: „A szerkesztő hétköznapjai”, Kereszty András írása a Népszavában

1996. október 11.: „Gyárfás: Kötéltánc”

A vádlott erre reagált.

- Különleges jelentősége van a dátumnak, a bíróság ekkor döntött, ez a fordulópont. Ezt követően negatív felhangú cikkek nem jelentek meg – emelte ki.

Ügyész: A kereskedelmi kamara választottbíróságának döntése emlékszik, hogy miről szólt? A főszerkesztő kinevezéséről szólt a kamarai döntés?

A bíró közbevágott, hogy ezzel a témával később foglalkoznak.

Az ügyész a cikkel kapcsolatban is megjegyzést tett, a vád szerint az október 11-e után megjelent cikkek is napirenden tartották Gyárfás ügyeit, ezért állítja a vád, hogy ezek is támadóak voltak.

(Délben a bíró egyórás szünetet rendelt el.)

Zemplényi, a hímestojás

1996. július 13.: „Rendőrségi hírzárlat Zemplényi ügyében” – írta a Népszava. (Zemplényi Györgyöt, a magyar úszóválogatott egykori menedzserét különösen nagy értékre elkövetett csalással és hűtlen kezeléssel gyanúsították meg, miután a barcelonai olimpia után megszökött, majd 1996 júliusában Koppenhágából hazatért/hazahozták – a szerk.)

A bíró ismerteti a cikk azon részét, amelyben Gyárfás benne van. („...a szövetség mai elnöke, Gyárfás Tamás, aki egyben az OTP Sport Plusz SE elnöke, azt nyilatkozta, hogy ez nem úszóügy. Igaz, hogy az adósságokat azóta rendezte a szövetség, mégis furcsa, hogy nem szándékozik semmit követelni egykori menedzserén és elnökén. Sőt, a zuhanyhíradó szerint több sportembernek is lenne oka örülni most, hogy végre rendőrkézen van Zemplényi, mégis kétséges, hogy követelésüket benyújtják a bírósághoz” – idézet a cikkből.)

Zemplényi összesen 40 millió forintos veszteséget okozott az úszószövetségnek. Gyárfásék azonban nem futottak a pénz után, szponzoroktól és más forrásból visszapótolták.

Bíró: 4 millió forintért miért vitte kenyértörésre a dolgot Fenyővel, 40 millióért miért nem perelt Zemplényi esetén?

Gyárfás: Nem akartam kitenni ilyen, több éves procedúrának a szövetséget és a sportolókat, s sikerült pótolni ezt a pénzt.

1996. augusztus 8.: „Zemplényi Gyárfással akart magántévét indítani” – írta a Népszava.

Gyárfás: A cikk valóban butaságokat, valótlanságokat tartalmazott.

További hozzászólás nincs.

1996. augusztus 10.: „Gyárfás szerint ellopták a jegyzőkönyvet” – írta a Népszava.

Gyárfás: A cikk a legteljesebb mértékben valótlanságokat állított.

A cikkben ismét szóba kerül a „magántévé” indítása, Gyárfás szerint ez az állítás nem volt valós.

Gyárfás a bíró kérdésére kiemelte: ő nem rohangált a bíróságra helyreigazításokat kérni, ő a nyilvánosságot használta erre, az említett cikkre egy tévéműsorban reagált.

Fotó: Kurucz Árpád

Gyárfás: „A cikk tényszerű, de kellemetlen volt”

A hatodik, bíró által idézett cikk 1996. május 6-ánEljárás indul Gyárfás Tamás ellen?” címmel jelent meg. A Népszava ebben a cikkben ismerteti a kaposvári áfacsalási ügy egyes részleteit, Gyárfás meggyanúsítását.

Póta Péter bíró: Nem rombolta a renoméját, hogy egy országos napilap megírta, hogy büntetőeljárás indult ön ellen?

Gyárfás Tamás vádlott: A cikk tényszerű, de kellemetlen volt.

A Népszava 1996. május 17-én „Gyárfás Tamás vallomást tett” címmel folytatta.

A bíró által felolvasott cikkben elhangzik az is, hogy „Gyárfás jó eséllyel tisztázhatja magát”.

A vádlott szerint van a cikkben tényszerű állítás, de a „beállítás módja támadó volt”. Gyárfás kiemelte: a cikk szerint külön kérte, hogy titkosan kezeljék az adatait. A bíró kérdésére megerősítette: ha Fenyő állt a cikk mögött, akkor bizonyára a lejáratás szándéka vezérelte, hiszen számára a cikk kellemetlen volt.

Ügyész: Hogyan élte meg ezt az időszakot, amikor megjelentek ezek a cikkek?

Gyárfás: Rosszul. Addig semmi negatív hír nem jelent meg velem kapcsolatban. Rossz fényt vetettek rám és az általam vezetett intézményekre.

Ügyész: Érzett haragot Fenyő János iránt?

Gyárfás:

Rendkívül nehéz megfogalmazni. Az biztos, ha engem valaki megbánt, akkor visszavágok. De nem ölöm meg, nem ütöm meg, kimondani és abszurd ezeket. Küzdök az igazamért.

Ügyész: Hogyan vágott vissza?

Gyárfás: Nem voltam olyan helyzetben, hogy visszavágjak. Nem volt mit tennem.

A volt producer kiemelte a bíró kérdésére, hogy nem volt etikus a cikk, de megfelelt az objektív, hiteles tájékoztatásnak.

- Fenyő János számára nem pénzkérdés volt a konfliktus tétje, hanem médiahatalmi kérdés – összegzett Gyárfás.

- Volt-e gazdasági kára a cikkek miatt? – kérdezte a bíró, majd példákat is felsorolt, hogy volt-e mondjuk szerződésbontás.

- Nem. A nemzetközi pozícióm nem csorbult. Összesen 11 nap volt a cikk és a döntés – a nyomozás megszüntetése – között – felelte a vádlott, aki azt nehezményezte, hogy a nyomozás megszüntetését nem hozta le a Népszava.

(Még mindig az adott cikknél maradva.)

Ügyész: Mit jelent a médiahatalom, ezt a kifejezést használta?

Gyárfás: Fenyő rendelkezett újságokkal, számos médiummal, egy országos televízió hiányzott a portfóliójából. Ezért törekedett a Nap TV megszerzésére, ez hiányzott a gyűjteményéből.

Ügyész: Fenyő halála után ki lett a médiacézár Magyarországon? Akinek olyan volt a reputációja, mint Fenyő úrnak?

Gyárfás: Olyan nem volt, aki ekkora médiabirodalmat épített. Emellett az ő birodalma énközpontú volt, ezért sem lehetett ilyen.

Ügyész: Támadták-e önt Fenyő halála után? Volt-e olyan konfliktusa mással, mint Fenyő úrral?

Gyárfás: Az 1998-as kormányváltás után a Nap TV-nek költöznie kellett, majd később visszakerülhetett a helyére. De ilyen személy nem volt.

Ügyész: Számon kérte-e a cikkek miatt Fenyőt?

Gyárfás: Nem.

Ezután Zamecsnik Péter ügyvéd és védence párbeszédéből az derült ki: Gyárfás és Fenyő első összeveszése nem okozott pénzügyi nehézséget a volt médiaproducernek.

Fotó: Kurucz Árpád

A Népszava mint revolversajtó

Póta Péter bíró több Gyárfásról szóló Népszava-cikket kezdett ismertetni, megjelenés szerint 1996 januárjától. (A Népszavát szintén a Fenyő János tulajdonában lévő Vico Rt. adta ki. Fenyő gyakran használta a sajtót ellenfelei, ellenségei ellenében – a szerk.)

Az ügyész szerint a vádirat tartalmazza: Fenyő becsapva érezte magát, ezért a Népszavában igyekezett befeketíteni Gyárfást. A vád szerint 1996 októbere után is jelentek meg Gyárfásról negatív hangvételű cikkek az újságban, azon időpont után, amikor a sportvezető szerint a vita már elrendeződött közte és Fenyő között.

Miközben a vád fenntartotta állítását, hogy a cikkek támadó hangvételűek, aközben az éppen felolvasott cikk a védelem szerint tárgyilagos volt.

1996. április 11-én jelent meg a „Kuncze szerint Gallov hibázott” című cikk, amelyet hosszabban is idézett a bíró. (Gallov Rezső az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke hirdetési bevételt ígért Gyárfás Tamásnak a Tv2 privatizációja pályázati időszakában. Kuncze belügyminiszterként felügyelte a hivatalt is, és kritizálta Gallovot az ígéret miatt – a szerk.)

Ez volt az ötödik idézett cikk. Mind az öt cikket objektívnek nevezte a védelem, nem támadónak. Az ügyész fenntartotta állítását, hogy kedvezőtlen ez a cikk Gyárfás számára. A vádlott szerint azonban Gallov Rezső számára volt kellemetlen a cikk.

Előkerül az energolos igazgatótárs

Az ügyész az Energol Rt. volt igazgatójáról, Portik Tamás társáról kérdez. (Az Energol a 90-es évek közepéig az olajbűnözés egyik fő cége volt. Igazgatója volt Portik Tamás mellett Drobilich Gábor és Ferencsik Attila is. A Portik által titokban rögzített hanganyagok között több is van, amin Drobilich Portikkal beszélget különböző ügyekről. Gyárfás a nyomozás során azt állította: nem tudta, ki is tulajdonképpen Portik Tamás – a szerk.)

Ügyész: Drobilich Gábor neve ismerős volt-e önnek?

Gyárfás: Drobilich neve nem.

Ügyész: Azt mondta, nem foglalkozott ebben az időben az Energollal. Ismerte-e a cég vezetőit?

Gyárfás: Nem ismertem a nevüket.

Később kérdésre válaszolva elmondta: Portik és Drobilich neve emlékei szerint nem kerültek elő a Napkeltében.

Fotó: Kurucz Árpád

Az első nagyobb konfliktus

A bíró a vádlott és Fenyő első nagyobb konfliktusáról kérdezte a vádlottat, ami egy 20 milliós összeg körül folyt, amiről nem tudták eldönteni, hogy bruttó, vagy nettó összeg. (A Fenyő-féle Vico Rt. és a Gyárfás-féle Nap TV között 1993. április 1-jén kötött üzlet áfáján különböztek össze – a szerk.) A 27 évvel ezelőtti üzlet részleteiről Gyárfás ellentmondásos állításokat tett a vád szerint.

– Fel lett tupírozva ez az áfa-kérdés – szögezte le Gyárfás. Korábban elismerte, hogy ez vita volt közöttük, később kevésbé fontos konfliktusnak nevezte.

Most azt mondta: Ez piti téma volt köztünk.

Ezután Zamecsnik Péter ügyvéd kérdéseket intézett védencéhez, amelyekből az derült ki, hogy az első vita az áfáról Fenyő és Gyárfás között valóban nem volt jelentős. Gyárfás előre befizette az áfát az államnak, azt Fenyő kifizette neki, és Fenyő emiatt azt visszaigényelhette az államtól. Ezek szerint a konfliktus valóban elrendeződött és nem volt számottevő.

Folytatódott a tárgyalás

Pontosan folytatódott ma a Fenyő János médiamogul meggyilkoltatása vádjával Gyárfás Tamás volt médiaszemélyiség ellen indult büntetőper bizonyítási eljárása a Fővárosi Törvényszéken. Az első negyedóráról azonban nem tudunk beszámolni, hiszen a sajtó képviselőit csak háromnegyed 9-kor engedték be a tárgyalóterembe, amikor már javában folyt a tárgyalás.

Gyárfás a vádlotti vallomását három napon át egy széles asztalnál ülve olvasta fel, ám most egy emelvényen, állva folytatta a vallomástételt azzal, hogy kérdésekre válaszolt.

Fotó: Kurucz Árpád

Amikor az újságírók bemehettek a terembe, akkor Póta Péter bíró arról kérdezgette a vádlottat, hogy dolgozott-e újságíróként, voltak-e ügyészségi, politikai kapcsolatai és volt-e tudomása Portik Tamás előéletéről. Megjegyzés: vélhetően a bíró arra az időszakra gondol, amikor Portik Gyárfás bérlője lett.

A Nap TV volt producere úgy válaszolt, hogy ő maga a kilencvenes években is újságírónak, riporternek tartotta magát, aki főként jó politikai kapcsolatokkal rendelkezett, és nem ismerte Portik előéletét.

A bíró ezután több kérdést intézett a vádirat alapján Gyárfáshoz. Így például: Igaz-e, hogy 1993. március 1-je után engedélyezte-e Fenyőnek az RTV újság kiadását? Póta Péter szerint a vádnak van egy ilyen állítása, ezt szeretné tisztázni.

Gyárfás Tamás pontos választ nem tudott adni.

– Valószínűsíthető, hogy igaz – mondta a sportvezető, majd megerősítette: igaz.

– Tudott-e arról, hogy a Vico Rt. megemelte az újság árát?

Gyárfás: Nem tudom.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.