Gyors lejtmenetben az MSZP és a Jobbik

Ha folytatódik a Jobbik és az MSZP felmorzsolódása, akkor könnyen elképzelhető, hogy a két párt már nem lesz része a 2022-es balliberális összefogásnak. A lapunknak nyilatkozó elemzők azonban úgy vélik, életben tartásuk a riválisaiknak is érdekében áll.

Botka László is sietve elhagyta pártját Fotó: Éberling András

Ahogy az utóbbi időszakban a politikai helyzet alakult Magyarországon, nem elképzelhetetlen, hogy a 2022-es ország­gyűlési választáson az MSZP és a Jobbik már nem lesz benne a lehetséges balliberális összefogásban.

Ha megnézzük a Jobbik két évvel ezelőtti parlamenti választási eredményét, akkor azt látjuk, hogy csaknem tucatnyi olyan politikus van, aki a 2018-as voksolás után a Jobbik országgyűlési képviselőcsoportjának tagja volt, de azóta függetlenként ülnek a parlamentben, vagy lemondtak mandátumukról. Az előbbiek táborát erősíti Apáti István, Bana Tibor, Dúró Dóra, Fülöp Erik és Volner János, a Jobbikkal való szakítás után a többségük belépett a Mi Hazánkba. Hegedűs Lórántné tavaly februárban mondott le parlamenti mandátumáról, illetve minden Jobbikban viselt tisztségéről, és kilépett a pártból.

Csalódott a Jobbikban Kepli Lajos is, aki tavaly tavasszal szintén visszaadta képviselői mandátumát, majd októberben Balatonalmádi független polgármestere lett. Staudt Gábor 2018. december 18-án magánéleti okokra hivatkozva távozott az Országgyűlésből, míg a botrányba keveredett Szávay István két héttel korábban adta vissza mandátumát, de csak a napokban jelentette be, hogy kilép a Jobbikból.

Botka László is sietve elhagyta pártját
Fotó: Éberling András

A Jobbik január 25-i kongresszusa után feloszlatta magát a békéscsabai Jobbik, és valamennyi tag kilépett a pártból. Bencsik János budapesti elnök két hete hagyta ott a Jobbikot, de az egy éve átvett mandátumát megtartotta, és függetlenként dolgozik tovább. Egy héttel később Bogdán Szabolcs, a Jobbik debreceni elnöke, volt Hajdú-Bihar megyei sajtófőnöke lépett ki az egyre inkább balra tolódó pártból.

Két napra rá megszűnt a Jobbik második legnagyobb alapszervezete, a debreceni, majd kedden Vas megyében is köddé vált a párt, illetve feloszlott az egyeki és bakonszegi csoport. S persze ne feledjük azt sem, hogy tavaly októberben kilépett a Jobbikból Vona Gábor is, aki korábban több mint egy évtizedig állt a szervezet élén.

Visszaszorulóban van az MSZP is, amely több fontos politikusát elvesztette az elmúlt években. A legfájóbb egyértelműen Botka László, Szeged polgármesterének távozása, de kilépett a rendszerváltást követő évek egyik meghatározó politikusa, Szöllősi Istvánné is. Nem sokkal később Bóth János, Vác egykori szocialista polgármestere, korábbi országgyűlési képviselő, a párt egyik alapító tagja intett búcsút az MSZP-nek. Két hete eldőlt, hogy két ősszocialista budapesti polgármester – a pestszentlőrinci Szaniszló Sándor és az óbudai Kiss László – a DK-ban folytatja a pályafutását.Gyurcsány Ferenc pedig belengette: „Éppen folyamatban van három teljes MSZP-s vidéki szervezet DK-hoz való csatlakozása.” A pártelnök hozzáfűzte, mivel látja, hogy a történtek fájnak a szocialistáknak, minden erejét latba veti, hogy lebeszélje őket erről.

Erdélyi Rezső Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője hangsúlyozta, a Jobbik új elnöksége máshogy képzeli el a párt jövőjét, mint több jelenlegi országgyűlési képviselő. – Jakab Péter megválasztásával a pártvezetés olyan erővel kötötte hozzá magát a balliberális pártokhoz, amely a szervezet önállóságának elvesztésével jár. Cserébe viszont a megmaradó – az elnökhöz lojális – maroknyi opportunista biztosíthatja politikai túlélését. Ülnek még képviselők a frakcióban, akik az új elnökség önfeladó irányvonalával nem értenek egyet, így nem kizárt, hogy lesznek még kilépések, igaz, nem nagy számban.

A Jobbik megszűnése azonban azért valószínűtlen, mert a pártszervezet fenntartása lehet a biztosíték arra, hogy a vezetők tárgyalóképesek lesznek a kormányellenes osztozkodásnál – emelte ki. Az elemző kifejtette: az MSZP-re inkább az eljelentéktelenedés várhat, mint a megszűnés. Szavai szerint Gyurcsány Ferenc szervezetileg igyekszik meggyengíteni a pártot, de az ország legmegosztóbb politikusaként szüksége van – főleg a bizonytalan választók miatt – annak a látszatára, hogy létezik valós, egyenlő partnerek párbeszédén alapuló, ellenzéki együttműködés.

– Amennyiben megvalósul az ellenzéki együttműködés, úgy 2022-ben a Jobbik és az MSZP szimpatizánsai is azzal a dilemmával fognak szembesülni, hogy nem tudnak a saját pártjukra listán, vagy azok egyéni jelöltjére szavazni, ami el is bizonytalaníthatja őket. Szeged sem kivétel az ellenzéki osztozkodás alól, de a jelöltség megszerzésére már csak a regnáló képviselő okán, az MSZP pályázhat a legnagyobb eséllyel – fűzte hozzá.

– Bár komoly válsággal küzd a Jobbik és az MSZP, korai lenne véglegesen leírni ezeket a pártokat, hiszen a szavazóbázisaikat nézve a hibahatárnál nem sokkal nagyobb különbség van köztük, így elsősorban a támogatóik aktivitása, elkötelezettsége befolyásolhatja leginkább a 2022-es parlamenti választás kimenetelét – jelentette ki lapunknak Horn Gábor, a Republikon Alapítvány elnöke.

Szavai szerint amellett, hogy az említett két pártnak van a legnagyobb támogatottsága az ellenzéki oldalon, parlamenti mandátumaik, frakcióik révén jelentős anyagi erőforrásaik is vannak.

– Ráadásul ha 2022-ben nyerni akar az ellenzék, akkor akár néhány tucatnyi szavazat besöprése is nélkülözhetetlen lehet pél­dául a kisebb településeken, ezért is fontos, hogy a DK és a Momentum mellett megmaradjon a Jobbik és a szocia­lista párt is, és képesek legyenek mobilizálni a szavazói­kat – fogalmazott.

Szanyi pártot alapított

Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom néven politikai pártot alapított az MSZP-t év elején elhagyó Szanyi Tibor mozgalma – értesült a Mandiner. A lap információi szerint a politikai formációt várhatóan március végén fogja bejegyezni a bíróság. A szervezet leendő elnöke Huszti Andrea, a Magyar Szolidaritás Mozgalom szervezeti igazgatója lesz, aki korábban a Bajnai Gordon-féle Együtt–PM egyik alapítója volt. Az alapítók közt van Székely Sándor, a Magyar Szolidaritás Mozgalom elnöke is, aki 2018-ban a DK-val kötött megállapodásnak köszönhetően a párt listájának hetedik helyéről szerzett parlamenti mandátumot, ám később kilépett Gyurcsányék frakciójából. A Mandiner szerint a párt arra készül, hogy megméreti magát a 2022-es országgyűlési választáson. Emlékezetes: miután elveszítette európai parlamenti mandátumát, Szanyi három nyilvánosságra került levelében „belterjes, a maradék koncon marakodó, degenerált klubnak” nevezte az MSZP-t. Később pedig arról beszélt, hogy az elnökség egyes tagjai és Tóth Bertalan pártelnök között „obskúrus, átláthatatlan, titokban tartott pénzügyi megállapodás van, ami azt jelenti, hogy az elnök és frakcióvezető biztosít nekik valamilyen fizetést”. Szavai alapján a NAV nyomozást rendelt el. (B. Á.)