Gyurcsány módszerére emlékeztet ez a trükközés

A szakértők rossz ötletnek tartják, hogy a jobbikosok egy „tartalék pártba” átlépve próbálták meg kijátszani az Állami Számvevőszéket, és megúszni a szervezet által kirótt büntetést. Kiszelly Zoltánnak a történetről a Demokratikus Koalíció jutott eszébe, Horn Gábor szerint az elképzelésnek számos jogi akadálya lehet.

2019. 09. 05. 6:12
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kiszelly Zoltán politológus úgy fogalmazott, hogy a tervről Gyurcsány Ferenc 2011-es machinációi jutnak eszébe. Ismert: az akkori MSZP néhány alig ismert politikusa megalapított egy Demokrata Párt nevű szervezetet, amellyel kapcsolatban felmerült, hogy a lejáratódott szocialista párti politikusok ide mentenék át magukat és a pártvagyont egy új kezdet reményében.

Kiszelly Zoltán

A Demokratikus Koalíció (DK) kezdetben csupán egy platform volt az MSZP-n belül, ám annak vezetője, Gyurcsány Ferenc és politikai szövetségesei egyre komolyabb konfliktusba kerültek az MSZP vezetésével, így elhagyták a pártot, megkaparintották az akkor már bejegyzett Demokrata Pártot és annak nevét, valamint alapszabályát megváltoztatva létrehozták a DK-t. Kiszelly Zoltán ehhez hasonlónak látja a Jobbik garnitúrájának esetleges átmentését is.

Az elemző azonban kiemelte, hogy ez olyan hátrányokkal járna, amit például a DK is elszenvedett a folyamat során: nekik ugyanis nem volt frakciójuk a parlamentben 2011 és 2018 között, először azért, mert nem indultak a választásokon 2010-ben, majd pedig azért, mert az ellenzéki összefogás részeként, választási koalícióban indultak.

Önálló DK-frakció csupán 2018-ban jött létre először. Kiszelly szerint a választók felé sem közvetítene jó üzenetet, ha a Jobbik átmentené magát egy új pártba: ha valaki korábban a „politikusbűnözésről” és a mentelmi jog eltörléséről beszélt, akkor könnyen elhitelteleníthető, amennyiben ugyanilyen trükkökhöz folyamodik. Az elemző szerint, ha a Jobbik mégis megtenné ezt a lépést, akkor a következő országgyűlési választásokig valószínűleg lenne elég ideje arra, hogy felépítsenek egy új pártot.

– Vannak kétségeim afelől, hogy egy ilyen projekt jogilag lebonyolítható-e – válaszolta kérdésünkre Horn Gábor elemző, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke. Hozzátette: véleménye szerint kérdéses, hogy az ÁSZ büntetése jogszerű és igazságos volt-e, ám ezen már túl vagyunk. – Az ilyen magyaros, adóelkerülős megoldás szerintem nehezen lenne megvalósítható, és a rossz helyzetben levő pártnak nem is segítene – értékelt Horn. Emlékeztetett: a párt 2018 áprilisában a szavazatok húsz százalékát kapta, idén májusra hat százalékra csökkent a támogatottságuk.

Horn Gábor

– Az önkormányzati választási kampány országos jelentőségű részében nem vesz részt a Jobbik – mondta az elemző, kiemelve, hogy a párt egyre kevésbé észrevehető. Horn Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy a Jobbikból már kivált egy párt, a Mi Hazánk, amely azonban a kezdeti lendület után szintén kezd eltünedezni. – Ma a jobbikos szavazók egy része a jobboldali radikális szerepet betöltő Fidesznél van, egy része a Mi Hazánkban és egy másik része – elsősorban a fiatal, főiskolás, egyetemista réteg – pedig talán a Momentumnál – mutatott rá Horn.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.