Tartalék párttal mentené át saját politikai létét a Jobbik

Az októberi önkormányzati választásnak és az azt követő tisztújító kongresszusnak azért is van jelentős tétje a Jobbik számára, mert egy újabb kudarc a párt jövőjét veszélyeztetné. Erre utal, hogy a pénzügyi csőd szélén álló, támogatottságát rohamosan elveszítő párt már az év elején megteremtette egy új politikai formációba menekülés lehetőségét, amely egyes forrásaink szerint akár Vona Gábor visszatérésének is megágyazhat. A februá­ri kongresszuson utat nyitottak a kettős tagság mellett, és szó volt egy új szervezet létrehozásáról is, később pedig a Jobbik Bács-Kiskun megyei elnöke beszélt a tartalék párt létrehozásáról.

Szabó Gábor pártigazgató egy régebbi majálison. A remény hal meg utoljára Fotó: Éberling András

Minden jel arra mutat, hogy hónapokkal ezelőtt, a legnagyobb titokban készült a Jobbik saját gazdasági és politikai átmentésére egy tartalékpárt létrehozásával. Mindezt már azelőtt tették, hogy az EP-választáson szembesülniük kellett, szavazótáboruk egy év alatt húszról hat százalékra zsugorodott.

Az új váltópárt alapítását nagy csend övezi, úgy tudjuk, csupán egy szűk, bizalmi kör tud a részletekről, de a Jobbik Bács-Kiskun megyei elnöke idén tavasszal közölt egy erre utaló bejegyzést a közösségi oldalán. Szűcs Imre május 30-án a Facebookon azt írta: „Ez év februárjában tartalék pártot hoztunk létre. Úgy volt, hogy a pÁSZ (a Jobbik szerint »pártállami« számvevőszék – a szerk.) felszámolja a Jobbikot.”

Pár sorral lejjebb Szűcs Imre azt is írta, a párt nevét nem árulhatja el, az „nem publikus”. Olyannyira nem, hogy a Jobbik egyik regionális igazgatója is azt mondta, tud az új párt alakulásáról, de annak neve még számára sem ismert.

Szűcs Imre szavai, illetve az új párt létrehozásának dátuma egybevág a Jobbik rendkívüli kongresszusának idejével, amikor is saját alapszabályába bekerült a kettős tagság lehetősége, és felmerült egy, a párttal párhuzamos szervezet létrehozása is.

Az Országos Bírósági Hivatal tájékoztatása szerint idén február 23-a óta öt pártot jegyeztek be jogerősen, amelyek közül az egyik – az Alternatíva Párt – létesítő okirata február 22., vagyis a Jobbik rendkívüli kongresszusa előtti napon készült. A további szervezetek, az Új Alternatíva Párt, a 3-Együtt az Egységért Párt, a Vesszen Trianon! Párt, valamint az Állatvédő Párt később, a tavasz folyamán alakult. Az OBH által megnevezett egyesületek alapítói között egyelőre nincs egyértelműen a Jobbikhoz köthető személy, ugyanakkor a Demokratikus Koalíció megalapítása óta tudvalevő, hogy van példa arra, hogy egy pártot egy megbízott strómannal jegyeztetnek be.

Emlékezetes, Gyurcsány Ferenc eredetileg Demokrata Párt néven hozott létre pártot, amelynek elnöke egy bizonyos Takács István volt. Gyurcsány egy évvel később változtatta meg a már bejegyzett párt nevét Demokratikus Koalíció­ra, és lett a szervezet elnöke.

A Jobbik esetében is elképzelhető hasonló forgatókönyv, egyes forrásaink szerint akár Vona Gábor visszatérésének is megteremthetik a fórumot, egy új politikai arculattal induló pártban. A már idézett megyei elnök rövid Facebook-bejegyzése egyelőre csak arra utal, hogy a menekülőút keresésének oka a pénzügyi háttér megrendülése volt.

Sneider Tamás vezetésével harmadára zsugorodott az egykori radikálisok támogatottsága
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Amint arról már korábban beszámoltunk, a párt nem tudott megfelelően elszámolni a tavalyi országgyűlési választásra elköltött kampánykiadásaival, ezért az Állami Számvevőszék 136 millió forintos tiltott támogatást állapított meg vizsgálata során. Ezt az összeget a Jobbiknak határidőn belül vissza kellett fizetni a központi költségvetésbe, és a törvény szerint állami támogatása ugyanekkora összeggel csökkent.

Gyurcsány módszerére emlékeztet ez a trükközés

A szakértők rossz ötletnek tartják, hogy a jobbikosok egy „tartalék pártba” átlépve próbálták meg kijátszani az Állami Számvevőszéket, és megúszni a szervezet által kirótt büntetést. Kiszelly Zoltánnak a történetről a Demokratikus Koalíció jutott eszébe, Horn Gábor szerint az elképzelésnek számos jogi akadálya lehet.

Az így 272 millió forintra duzzadt tartozás azért volt érvágás a Jobbiknak, mert 2017 végén már kaptak pénzbüntetést: akkor a számvevőszék megállapította, a párt tiltott támogatást fogadott el Simicska Lajos plakátcégeitől, amikor 331 millió forinttal olcsóbban jutott plakáthelyekhez.

A Jobbiktól ezért 331 millió forint levonását rendelték el, s ugyanekkora bírságot szabtak ki rá. Az országgyűlési választás előtt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kérte a végrehajtás elhalasztását. A párttól ezért csak júliusban kezdték vonni a tiltott támogatás összegét, az utolsó részletet éppen most, a januári állami támogatásból. Mostantól indult csak a bírságként kiszabott 331 millió forint fizetése.

A Jobbik kérésére a NAV kétéves részletfizetést engedélyezett, így negyedévente 40-45 millió forintot kell fizetniük. Erre a negyedévenként járó 130 millió forintos támogatás még fedezetet is nyújtott volna, ám a január­ban megállapított tiltott támogatás ­miatti visszafizetési kötelezettség és büntetés (136 millió+136 millió forint) ellehetetlenítette a pártot.

Az ÁSZ levelének kézhezvétele után Sneider Tamás Jobbik-elnök felvetette a párt megszüntetésének lehetőségét, ennek tisztázására, valamint új terv készítésére pedig kezdeményezte a Jobbik rendkívüli kongresszusának összehívását.

Sneider úgy érvelt, az akkori és a korábban kirótt, összesen mintegy egymilliárd forintnyi szankció behajtása ellehetetleníti érdemi részvételüket az európai parlamenti választási kampányban, ezért a kongresszuson a párt megszüntetésének lehetőségéről döntenek, ami a parlamenti frakció végét is jelentené. A másik napirendi pontként a nemzeti ellenállás folytatásának megtárgyalását említette.

Szabó Gábor pártigazgató egy régebbi majálison. A remény hal meg utoljára
Fotó: Éberling András

A február végi, rendkívüli kongresszuson végül is mindkét forgatókönyv érvényesült. Szilágyi György a tanácskozás után tartott sajtótájékoztatót, ahol közölte, egy párhuzamos szervezet létrehozásának lehetőségéről döntöttek, a tanácskozáson elfogadott alapszabály-módosítás alapján pedig a párt tagjai „különösen indokolt esetben”, a pártelnökség írásos jóváhagyásával más szervezetbe is beléphetnek. – A cél az, hogy legyen eszköz a kezünkben, hogy tudjunk továbblépni szükség esetén – ismerte el. A kongresszuson elfogadott módosítás értelmében a Jobbik tagjai csak olyan szervezetbe léphetnek be, amely 2019. február 23-a után alakul, és amelyet az elnökség megnevez és meghatároz számukra – fogalmazott Szilágyi György.

Mindezt Szilágyi ahhoz kötötte, hogy kapnak-e részletfizetést, mivel, ha elutasítják a párt kérelmét, a NAV-nak hivatalból kötelessége lesz elindítani a felszámolási eljárást a Jobbik ellen, ami a párt megszűnéséhez vezet. Mindezt összevetve a Szűcs Imre megyei elnök által leírtakkal, kirajzolódik, hogy a Jobbik készült B tervvel, olyannyira, hogy létre is hoztak egy tartalék pártot, vagy ahogy Szilágyi fogalmazott, egy párhuzamos szervezetet.

Tekintettel arra, hogy március közepén a Jobbik végül megkapta a részletfizetési lehetőséget a Magyar Államkincstártól, a megszűnés közvetlen veszélye elkerülte a Jobbikot. Így nem zárható ki, ha csak átmenetileg is, de elhalasztotta az új párt bejegyzését. Lehet, csak következő, idén őszi tisztújító kongresszusáig, ahol kiderül, Sneider Tamás egyéves elnöksége mire volt elég. Az új pártra vonatkozó kérdéseinkre lapzártánkig nem kaptunk választ a Jobbiktól.