A kommunikációs feladatokért felelős kormánybiztos a Kié a (fő)hatalom – Szuverenitásharcok tegnap, ma és holnapután című tanácskozáson azt mondta, hogy csak azok a nemzetek, államok tudnak sikeresek lenni, amelyek birtokolják a döntés szabadságát, azaz szuverének.
Ha van szuverenitás, akkor van szabadság, ami a magyar történelmi tapasztalat szerint egyet jelent a gyarapodással – hangoztatta Hollik István, azt is hangsúlyozva, hogy 2010 óta a magyar szuverenitás megerősödött.
A kormányszóvivő a történelmi múltra is utalva úgy vélekedett: ha a magyarok szabadon dönthettek a saját sorsukról, azzal mindig jól, és jellemzően nem mások kárára éltek, amire – mint fogalmazott – „büszkék lehetünk”.
A szuverenitást azonban – tette hozzá – folyamatosan „húsbavágó” viták övezik, a nemzeti önrendelkezéssel szemben állók pragmatikus és ideológiai okokból is próbálják azt lebontani. Vélekedése szerint éppen a szuverenitás kapcsán mutatkozik meg az egyik legnagyobb különbség a kereszténydemokrata gondolkodás és a liberális-globalista politika utópikus lázálma között. Ugyanis előbbi a bibliai emberképből kiindulva nem kívánja megváltoztatni az embert, mint arra kísérletet tett a bolsevizmus vagy a nemzetiszocializmus – mondta.
Hollik István beszélt arról is, hogy a magyar szuverenitást újabb és újabb kihívások érik a többi között az Európai Unió és a digitális világ részéről is. „A magyar kormány áll a küzdelmek elé” – hangsúlyozta.
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója köszöntőjében kiemelte: arra keresik a választ, hogy vajon még mindig az államnak van-e a legnagyobb hatalma, vagy egyéb entitások, szervezetek elvonják-e ezt attól. Megemlítette, hogy a jobb- és baloldali politikai felosztást egyre inkább felváltja egy szuverenista-föderalista, lokalista-globalista ellentétpár.
Szánthó Miklós ezen a ponton felhívta a figyelmet arra is, hogy a globalista szemlélet mögött „egy birodalmi logikán alapuló újfajta kolonializmus húzódik meg, amelynek csak eszköze a föderalizáció”, példaként említetve az Európai Unión belül „az integráció új dimenzióját jelentő” eurozónát. Az AK igazgatója a szuverenitást veszélyeztető jelenségek közé sorolta még a többi között a gazdasági befolyásolást, a döntéshozatal kiszervezését és az informatikai óriáscégek „mára az államéval vetekedő szuverenitását”.
Az európai, a magyar és a digitális szuverenitás témáiról rendezett kerekasztal-beszélgetés során Megadja Gábor, a Századvég vezető kutatója a többi között kifejtette, hogy a szuverenitással kapcsolatos a viták arról szólnak, hogy Magyarországon vagy Brüsszelben döntik el, hogy mi történjen az országban. Románia és Ukrajna példáját említve azt is hangsúlyozta, hogy a szuverenitás nem elméleti, hanem húsbavágó kérdés, annak ellenzői „kíméletlenül mindent meg fognak tenni azért, hogy ők legyen az urak”.
Schaller-Baross Ernő, a Miniszterelnökség nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkára egyebek mellett arról beszélt, hogy a szuverenitás tekintetében Magyarországon 2010 óta pozitív fordulat következett be, majd a Brexitről úgy vélekedett, hogy az „félelmetesen rámutat” az európai intézmények gyengeségére.
Dukász Magor digitális szakember a szuverenitás informatikai kérdésivel kapcsolatban Facebookra és a Google-re utalva közölte, hogy az óriáscégek nagyon jó piaci termékeket kínálnak, amelyek a magyar felhasználók körében is igen népszerűek. Ezek a termékek ugyanakkor új élethelyzeteket eredményeztek és monopol-közeli helyzetbe hozták gyártóikat – mondta. A jövőre térve a szuverenitás védelme szempontjából olyan piaci helyzet kialakítását sürgette, amelyben magyar informatikai szolgáltatások fel tudják venni a versenyt techóriások termékeivel.
