Karácsony Bajnai nyomdokában

A baloldalon sem tudtak – vagy nem akartak – magyarázatot adni arra, hogy a nyilvánosság előtt használt 99 helyett, miért betűvel írva, Kilencvenkilenc Mozgalom Egyesületként jegyezhették be a Karácsony Gergely miniszterelnök-jelöltségét támogató szerveződést, amelynek az elnöke ráadásul a főpolgármester egyik háttérembere, Perjés Gábor lett. Bárhogy is van, a jelenség kísértetiesen hasonlít arra, amikor Bajnai Gordont amerikai hátszéllel akarták felépíteni a 2014-es választásra.

A Párbeszéd társelnöke és a volt kormányfő egy megbízható háttérember révén is összekapcsolódik Fotó: Kovács Attila Forrás: MTI/Kovács Attila

A Magyar Nemzet baloldali forrásainak az állítása szerint őket is meglepte minapi cikkünk, amelyben beszámoltunk arról: a nyilvánosság előtt használt 99 helyett betűvel írva, Kilencvenkilenc Mozgalom Egyesületként jegyezhették be a Karácsony Gergely miniszterelnök-jelöltségét támogató szerveződést. A bejegyzési procedúrát a főpolgármester megbízható háttérembere, a Bajnai Gordonhoz közel álló személyként emlegetett Perjés Gábor intézte, aki a hivatalos adatok alapján egyben a kilencvenkilenc mozgalom elnöke is lett. Forrásaink azt elismerték, hogy Perjés „régi harcostársa” Karácsonynak, aki így joggal végezte a mozgalom nyilvántartásba vételét, ám a többi furcsaságra – állításuk szerint – nem tudtak magyarázatot adni. Megkeresésünkre Perjés Gábor elismerte, hogy a 99 és a kilencvenkilenc mozgalom között van kapcsolat, ám további részleteket nem volt hajlandó elárulni. – Ha olyan állapotban lesz a dolog, akkor ezt hivatalosan megtesszük – tette hozzá.

Bajnai felépítése amerikai hátszéllel

A Karácsony Gergely mozgalma körüli zavaros fejlemények mindazonáltal kezdenek kísértetiesen hasonlítani arra, amikor a nyugati sajtó által agyonsztárolt, Orbán Viktor egyetlen potenciális kihívójaként emlegetett Bajnai Gordon visszatért a magyar politikai életbe és első lépésként 2010 decemberében megalapította a Haza és Haladás Alapítványt.

Ebben szerepet kapott kormányának több tagja is, így például Oszkó Péter volt pénzügyminiszter, Balázs Péter volt külügyminiszter, illetve Tordai Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal egykori államtitkára. Bajnaiék ekkor nem győzték hangoztatni, hogy a „közjóra törekvő haladó kormányzás” szakmai támogatásán túl semmi más céljuk nincsen.

A Párbeszéd társelnöke és a volt kormányfő egy megbízható háttérember révén is összekapcsolódik
Fotó: MTI/Kovács Attila

Az alapítványról közben kiderült, hogy közvetett és közvetlen módon a Soros Györgyhöz köthető Center for American Progress (CAP) támogatását élvezi. Bajaniék 2011-ben 209 ezer eurót, 2012-ben pedig 228 771 dollárt, összességében akkor mintegy 110 millió forintot kaptak a CAP-tól. A bőkezű adakozók közé tartozott Hillary Clinton volt amerikai külügyminiszter is.

Mozgalomból mégis párttá váltak

Egy évre rá, 2012. október 10-én Bajnaiék zárt ajtók mögött megalakították a nevében megegyező Haza és Haladás Egyesületet, állításuk szerint azért, mert belátták, hogy a „szakpolitikai műhelyként” működő alapítvánnyal nem tudnak érvényt szerezni törekvéseiknek. Az egyesületet pártokon átívelő, mérsékelt jobboldaliakat is magába foglaló közösségként határozták meg, amely együttműködésre törekszik a céljaival egyetértő politikai és civil szervezetekkel is. Október 23-án a Milla tüntetésén Bajnai váratlanul meghirdette az Együtt 2014 mozgalmat, de még ekkor is azt állította, hogy nem akar pártot alapítani. Három nappal később Bajnai Gordon, a Haza és Haladás Egyesület alapítója, Kónya Péter, a Magyar Szolidaritás Mozgalom elnöke és Juhász Péter, a Milla Egyesület elnöke aláírta az Együtt 2014 választói mozgalom együttműködési nyilatkozatát.

Hogy, hogy nem, a mozgalom 2013 márciusában végül mégis bejelentette párttá válását azért, hogy elindulhasson a választáson, majd rögtön szövetséget kötött az LMP-ből távozó politikusok által alapított Párbeszéd Magyarországgal. Nem mellékes, hogy ugyanebben az évben a Haza és Haladás Egyesületet mintegy 440 millió forintos támogatást kapott, ám Bajnaiék ekkor már nem – és azóta sem – hozták nyilvánosságra adakozóik névsorát.

Az Együtt–PM az akkori, Kormányváltás névre keresztelt baloldali összefogás révén végül csupán parlamenti mandátumot szerzett, így frakciót sem alakíthatott.

Kísérteties hasonlóság

Az már eddig is nyilvánvaló volt, hogy Karácsony Gergely által 99 néven bejelentett mozgalom nem saját találmány, hanem az amerikai, a We are the 99 percent mintájára született. Akárcsak Bajnai az Együtt 2014-et, Karácsony szintén pártokon átívelőnek, mérséklet jobboldaliakat, baloldaliakat, liberálisokat, civil szervezeteket is várónak írta le a 99 Mozgalmat.

Ahogy pedig annak idején Bajnai Gordont, a nyugati média most a főpolgármestert emeli piedesztálra, aki első miniszterelnök-jelölti interjúját is a globális nagytőkét megtestesítő The Economistnak adta. A minap a tekintélyes amerikai lap, a The Atlantic is Orbán Viktor miniszterelnök legfőbb kihívójaként jellemezte, illetve szólaltatta meg Karácsonyt.

Mindeközben lapunk elsőként számolt be arról, hogy egy esetleges választási győzelem után az MSZP egyesülne a Párbeszéddel és az LMP-vel, az új párt pedig Karácsony Gergely mozgalmának a bázisán jöhetne létre, a jelenlegi főpolgármester vezetésével – ami szintén hasonlóságot mutat a Bajnai-féle Együtt 2014 létrejöttével.

Végül, de nem utolsósorban

érdemes felidézni, hogy csupán néhány nappal főpolgármesterré választása után Karácsony Gergely egy XII. kerületi étterem hátsó, csendes kerthelyiségében találkozott Bajnai Gordonnal.

Azóta sem derült ki, hogy a megszorításairól elhíresült volt miniszterelnök miről egyeztetett az újdonsült főpolgármesterrel, mivel a találkozóról semmilyen hivatalos tájékoztatást nem adtak az érintettek.