Kérdéses a baloldali összefogás sikere

A baloldali összefogás és a 2022-es országgyűlési választásokra a közös jelöltek állításának sikeressége kérdéses – jelenti ki Palóc André, a Századvég Alapítvány vezető elemzője a Magyar Nemzetnek írt elemzésében. A közös program és alapértékek mind világnézeti szempontból, mind praktikus szempontból rendkívül nehezen képzelhetők el, ráadásul a pártok már most civil jelöltekben gondolkodnak arra az esetre, ha nem tudnának megegyezni.

Az októberi borsodi időközi országgyűlési képviselőválasztás az elvtelen felek szövetségének volt jó példája Fotó: Facebook/Kunhalmi Ágnes

Az októberi borsodi időközi országgyűlési képviselő-választás az elvtelen felek szövetségének volt jó példája
Fotó: Facebook/Kunhalmi Ágnes

Nincs közös nevező

Az ellenzéki pártok vezetői ugyan leszögezték, hogy 2022-re közös programmal készülnek és közös alapértékeket fognak lefektetni, ugyanakkor a jelen politikai helyzetben nem tudni, mit is jelent majd ez a gyakorlatban. Nehezen képzelhető el, hogy közös pontokat és alapértékeket fogad majd el egy olyan pártszövetség, amelynek része egy új zöld baloldali, adóemelés-párti Párbeszéd, egy korábban szélsőségesen radikális és antiszemita megnyilvánulásoktól sem mentes Jobbik, egy pártállami múlttal rendelkező MSZP, vagy éppen a liberális Momentum, nem is beszélve a Demokratikus Koalícióról, amelynek vezetője, Gyurcsány Ferenc az ország leginkább elutasított politikusa. A közös program és az alapértékek mind világnézeti, mind praktikus szempontból rendkívül nehezen képzelhetők el – hívja fel a figyelmet Palóc André. Így például az EU-hoz való viszonyt illetően jelenleg összeegyeztethetetlennek tűnik az ellenzéki pártok politikája, hiszen ott van az összefogásban az ország szuverenitását feladni akaró Momentum és DK, valamint a korábban az uniós kilépés ötletével és az EU-s zászló égetésével politizáló Jobbik.

Taktikázás a civilekkel

Az ellenzéki pártok azt is kilátásba helyezték, hogy 2022-ben nemcsak saját soraikból fognak majd közösen támogatott jelölteket kiválasztani, de könnyen lehet, hogy civil jelölteket támogatnak majd. A vezető elemző szerint ez alapvetően két okból alakulhat így. Egyfelől elképzelhető, hogy egy-egy körzetben a pártok nem tudnak majd közös nevezőre jutni, így adott esetben jobban elfogadható döntés lehet számukra, ha olyan jelöltre esik végül a választás, aki közvetlenül egyik párthoz sem kötődik, így formálisan egyik párt sem lesz „vesztese” az előválasztási folyamatnak. Másfelől az is lehetséges, hogy van olyan körzet, ahol egyik ellenzéki párt sem rendelkezik komolyabb beágyazottsággal, vagy egyszerűen a kormánypártok támogatottsága a korábbi eredmények ismeretében olyan erősnek mutatkozik, hogy az ellenzéki pártok nem szeretnének a biztosnak tűnő vereséghez saját jelöltet állítani – zárja elemzését Palóc André.