Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára arról beszélt, hogy „olyan közösségben jó lenni, amelyik nemcsak sodródik az árral, hanem tesz is magáért”, meg tudja fogalmazni a kérdéseit, a problémáit, melyekre szüntelenül választ és megoldást keres.
A konferenciát kiváló alkalomnak nevezte a tudás megosztásán túl arra, hogy az egyes közösségekben folytatott munka egy egység részeként, önmaga eredményei mellett hatványozottabban is sikeres lehessen.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Népfőiskola Alapítvány elnöke szerint kivételes történelmi esztendőket élünk meg. A kézműves ipar reneszánsza, megújulása kezdődik szerte a világban, ezt szolgálni a Kárpát-medencében a nemzeti művelődés kötelessége.
Mint mondta: ember nélkül semmi sem lehetséges, intézmény nélkül pedig semmi nem tartós. Závogyán Magdolna, a Nemzeti Művelődési Intézet (NMI) ügyvezetője a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás című, a múzeumi, a közművelődési és a könyvtári terület egyedülálló összefogásával megvalósuló projekt eredményeire hívta fel a figyelmet.
Kiemelte, a projekt is „egyfajta válasz arra, hogy milyen módon tud hozzájárulni a kultúra és a közművelődés a társdalom és a gazdaság fejlődéséhez”.
Hangsúlyozta, a konferencia célja, hogy a projekt során létrejött jó gyakorlatokon keresztül alkalmazható és fenntartható példákat mutassanak be mindhárom – a közművelődési, a múzeumi és a könyvtári – szakterületen.
Cseri Miklós, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója, a projekt egyik konzorciumi tagjaként kiemelte: a magyar kultúra csak egységében, nemzeti egészében kezelhető, ezért feltétlenül szükséges, hogy az anyaország eredményei a többi nemzetrészben is eredményekké váljanak. A kultúra és a kulturális intézmények által előállított érték ugyanis komoly nemzetgazdasági érték.
Emlékeztetett: az egész országot behálózó program keretében mintegy 2500 kulturális intézménnyel és 800 mentorált közösséggel foglalkoznak, több mint 2 ezer szakembert képeztek ki.
