A húsvét a keresztény egyház legnagyobb ünnepe, a Názáreti Jézus halálának és feltámadásának ünnepe. Idén azonban másképp zajlik a vigília a koronavírus miatt, de a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke szerint a húsvét ünnepének a lényege nem az, ami ilyenkor a templomban történik, hanem hogy Isten magára vette a mi halálunkat és megajándékozott bennünket az ő örök életével. A képernyők előtt ülve kulcsolhatjuk most imára kezünket.
Ma éjjel visszatérnek a harangok Rómából, újra fény árasztja el a templomot. Nagyszombat van ugyanis, amely a húsvéti örömünnep kezdete. Sötétben kezdődik a liturgia, így szentelik meg a tüzet, majd erről a tűzről gyújtják meg a húsvéti gyertyát. A sötétben felgyullad a remény, amely Krisztus feltámadásának fénye. A vigília szertartása négy, jól elkülönülő részből áll: a fény liturgiájából, az igeliturgiából, a vízszentelésből és az áldozati liturgiából. Ezt viszont idén csak a képernyő előtt ülve követhetik a hívek.
Kizökkent a megszokottságból
Rendkívüli helyzet elé állítja most a világot, így az egyházat is a koronavírus, hiszen több hete már hívek jelenléte nélkül mutatnak be szentmisét. Éppen ezért felmerül a kérdés, hogy idén miként ünnepeljük meg Jézus Krisztus feltámadását.
– Az egyház kétezer éves történelme folyamán állandóan más és más körülményeket élt meg, amelyek között tanúskodnia kellett a feltámadt Krisztusról. Intézményeit, tevékenységeit, módszereit mindig az újonnan felmerülő körülményekhez kellett igazítania. Kezdetben például a közösségnek nem is voltak templomai, máskor azokat bezárták, lerombolták, vagy átalakították más célra az adott politikai hatalom birtokosai. Kétségtelen, hogy számunkra a már megszokott módon az egyház egyik fő tevékenysége, a liturgia templomokban zajlik. A jelen helyzetben azonban az egyháznak mind a liturgikus szolgálat, mind a pasztorális szolgálat területén teljesen új üzemmódba kell átállnia. Ez kétségtelenül érdekes kihívás, és leleményességet, kreativitást igényel. Pozitív oldala például az, hogy a megszokottságból, a rutinból – ami valljuk be, sokszor lélektelenséghez vezethet – kizökkenti az embert – mutatott rá Kiss-Rigó László, a Szeged–Csanádi Egyházmegye püspöke.
Személyes jelenlét nélkül
A főpásztor szerint húsvét ünnepének a lényege nem az, ami ilyenkor a templomainkban történni szokott, hanem az emberi történelemnek az a középponti eseménye, amelyben Isten elvette, magára vette a mi halálunkat, és megajándékozott bennünket az ő örök életével. Azaz a Názáreti Jézus halála és feltámadása. – Ez a hívő közösség számára jelenvalóvá válik szentségi jeleken keresztül minden szentmisén, bárhol és bármikor kétezer év óta. Az idei húsvét alkalmából – mint ahogy ebben a rendkívüli helyzetben minden vasárnap is – a papság bemutatja a Jézus halálát és feltámadását megjelenítő áldozatot, azaz a szentmisét, a hívek pedig a technika segítségével bekapcsolódhatnak az internet vagy a televízió adta lehetőségekkel élve – mondta el arra a kérdésünkre, hogy miként lehet teljes az ünnep a hívek számára úgy, hogy nem lehetnek jelen a templomokban.
Együtt ünnepelhet a család
Kiss-Rigó László megjegyezte, ennek a helyzetnek még az is hozadéka lehet, hogy a családok közösen, együtt kapcsolódhatnak be a liturgiába, egyénileg pedig mindenkinek több ideje lehet az elmélyülésre, a reflexióra. – Aki pedig megszokta, hogy mindig részt vesz a nagyheti templomi szertartásokon, ajánlom, hogy ilyenkor gyakrabban vegye kézbe a Szentírást, és nyitott szívvel olvassa azokat a részeket, amelyek az ünnep, húsvét misztériumát világítják meg, közvetítik számunkra. Vagyis az Utolsó vacsora jelenetét, Jézus szenvedésének történetét, a föltámadt Jézus találkozásait övéivel – tette hozzá.
A vigília üzenete
De mit is üzen számunkra pontosan ez az ünnep? – Az üzenete minden korban és minden körülmények között ugyanaz, örök és állandóan időszerű: az élet győzelme a halál fölött, Isten végtelen irgalmának, szeretetének győzelme minden emberi gonoszság és bűn fölött. Aki földi életében vállalja a közösséget Krisztussal, annak ő is részt ad a halál feletti győzelméből, és már most az élet győztesének érezheti magát minden küzdelem, korlát, nehézség ellenére is, amelyek leküzdéséhez ráadásul minden szükséges lelki erőt megkaphat – emelte ki.
A keresztség ünnepe
Nemcsak Jézus Krisztus feltámadását, hanem a keresztény ember lelki újjászületését is ünnepeljük, éppen ezért érdekes, hogy hogyan képes a hívő ember megújítani a lelkét.
– Húsvétkor valóban nemcsak Jézus feltámadását, a halál fölötti győzelmét ünnepeljük, hanem saját lelki újjászületésünket is.
Fotó: Délmagyar
Az első századokban a naptári év folyamán csak húsvétkor keresztelték meg azokat, akik felvételüket kérték a közösségbe, és arra megfelelő módon fel is készültek. Ezért húsvét a keresztség ünnepe is lett, korunkban ezért ekkor megújítjuk keresztségi fogadalmainkat, és megerősítjük szándékunkat, hogy azok szerint éljünk is, azaz ne csak kereszténynek hívjanak minket, hanem azok is legyünk – tudtuk meg az egyházmegye püspökétől.
Végtelen és örök távlatokat nyit
A lemondásokkal járó böjti időszak véget ér. Kiss-Rigó Lászlótól megkérdeztük, hogy a böjt után érdemes-e számot vetni, hogy miben növekedtünk, miben van még szükségünk fejlődésre. – Pál apostol alig néhány évtizeddel Jézus halála és feltámadása, azaz az első húsvét után egyik levelében arra buzdítja a címzett keresztényeket, hogy ha valóban megismerték a föltámadt Krisztust, és közösséget vállaltak vele, akkor már ne földhöz tapadó kicsinyes, rövidlátó, csupán ösztönös módon gondolkodjanak és éljenek, hanem a föltámadt Krisztus értékrendje szerint. Ez végtelen és örök távlatokat nyit az ember számára – zárta gondolatait a főpásztor.
