A magyar költségvetési vétó nyomán újból felizzott a Fidesz Európai Néppárton belüli tagságának kérdése. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a párt európai parlamenti frakciójának vezetője, Manfred Weber a flamand De Standaard lapnak adott friss interjújában kijelentette:
„Miután Orbán Viktor megvétózta a keretköltségvetés és a járvány miatti mentőalap végrehajtását, egyre több jel mutat arra, hogy a néppárton belüli helyzete is gyengül.”
A bajor politikus egyúttal üzent is a magyar miniszterelnöknek. Mint mondta, amennyiben Orbán Viktor komolyan állítja, hogy Magyarországon az igazságszolgáltatás és a sajtó is függetlenül működik, akkor rábólint a beharangozott jogállamisági feltételrendszerre.
„A képviselőcsoportunk teljes mellszélességgel támogatja az Európai Parlament és a Tanács megállapodását. Kizárt, hogy belemennék a mechanizmus újratárgyalásába”
– húzta alá Weber, aki arról is beszélt: a koronavírus-járvány nélkül már határoztak volna a magyar kormánypárt néppárti tagságáról.
„A világjárvány miatt nem tudunk találkozót összehívni a Fidesz végleges kizárásának ügyében. Ha más lenne a helyzet, már rég meglenne a döntés.”
A magyar miniszterelnök és a néppárti frakcióvezető között az utóbbi években romlott meg a viszony Fotó: Szecsődi Balázs/Miniszterelnöki Sajtóiroda
Weber nem teljesen ezt mondta zárt ajtók mögött
Ismert, a magyar kormánypárt felfüggesztett néppárti tagsággal működik 2019 tavasza óta, ám a pártcsalád európai parlamenti frakciójában továbbra is teljes jogú munkát végez. A héten az EP-csoportban pedig terítékre is került a magyar vétó kérdése,
ahol a Fidesz európai parlamenti képviselői megvédték a jogállamisági mechanizmussal szembeni magyar álláspontot. Weber ezután mégis arról posztolt – és az említett interjúban is azt sugallja –, hogy a néppárti EP-frakció egy az egyben a feltételrendszer oldalán áll.
Lapunk arról is beszámolt a héten, hogy maga a néppárti politikus is megfogalmazott némi kritikát az EU jogállamisági módszereivel kapcsolatosan, ugyanis a magyar demokrácia állapotát bíráló Sargentini-jelentésről az említett ülésen azt találta mondani, hogy
pusztán jogi szempontból annak érvei nem állnák meg a helyüket egy bírói fórum előtt.
Emlékezetes, a Sargentini-jelentés alapján indították meg hazánkkal szemben a hetes cikkely szerinti, úgynevezett jogállamisági eljárást még 2018 őszén. A De Standaard által készített interjúban egyébként elő is kerül az azóta gyakorlatilag semmilyen eredményt fel nem mutató folyamat.
Weber pedig első ízben mondta ki, hogy számára nem jelentene gondot, ha lezárnák a magyar és a lengyel eljárásokat.
Azok ugyanis a frakcióvezető szerint sem vezetnek eredményre. Árulkodó, hogy Angela Merkel német kancellár az EU-vezetők nyári csúcstalálkozóján a magyar eljárás lezárására maga is ígéretet tett. Azóta a német EU-elnökég égisze alatt egyszer már tárgyaltak a kérdésről.
Személyes részvétellel döntenek
A Magyar Nemzet korábban megírta, hogy az Európai Néppárt politikai közgyűlése eredetileg a szeptember 28-i ülésén szavazott volna a Fidesz tagságáról, ám a vírushelyzet miatt a találkozót online tartották meg. Donald Tusk pártelnök a halasztást azzal indokolta, hogy a virtuális értekezleten nem lehetett volna biztosítani a Fidesz ügyében leadott szavazatok titkosságát. Kormánypárti források ezzel egy időben lapunknak megerősítették, hogy mindenképp a delegáltak személyes részvétele mellett lesz döntés az ügyben, ugyanis a tényleges politikai súllyal bíró kérdések ezt megkövetelik.
