Már csak a gyakorlatban kérik számon a nyelvtant

Érdemes tájékozódniuk a diákoknak a tervezett nyelvvizsga típusával kapcsolatban: a lapunk által megkérdezett szakember szerint mindegyik típushoz másfajta felkészülés szükséges.

Az első vizsga minden 35 év alatti magyar állampolgár számára ingyen van Fotó: MTI/Balázs Attila

– Az egyetemi felvételire készülő diákok körében az egyik legnépszerűbb vizsgatípus az Euroexam, de sokan választják a BME-t vagy a Rigó utcai nyelvvizsgaként is ismert Origót is – sorolta lapunknak Péntek-Gyulai Éva Virág, a Wise Business English Solutions ügyvezető igazgatója. A kommunikációs szakember hangsúlyozta: vannak egy-, illetve kétnyelvű nyelvvizsgatípusok is (az utóbbiakban például fordítási feladatok szerepelhetnek, vagy például az olvasáskészséget mérő részben kell magyarul megválaszolni kérdéseket), ezért mindenkinek az erősségeihez mérten szükséges eldöntenie, hogy milyen rendszerű vizsgára érdemes készülnie.

– Míg az Origónál csak kétnyelvű vizsga tehető, például a BME, illetve az Euro-exam esetében opcionális a fordítás vagy szakszóval közvetítés, ám utóbbi választása azt jelenti, hogy ezzel a feladatsorral hosszabb lesz a nyelvvizsga, amely egyébként is 3-4 órát vesz igénybe, ha a szóbeli és az írásbeli résznek egy alkalommal ül neki valaki – hangsúlyozta Péntek-Gyulai Éva Virág. Hozzátette: a szóbelire és az írásbelire külön-külön tanácsos felkészülni, azzal a résszel kezdve, amelyik jobban megy, de a komplex vizsgára jelentkezésnek is van előnye: ebben az esetben egyes nyelvvizsgaközpontok kedvezőbb díjat számítanak fel. – A BME pedig azt is lehetővé teszi, hogy a szóbelihez és az írásbelihez tartozó készségeken elért eredmények kompenzálhatják egymást, vagyis ha az egyik részvizsgán rosszabb eredményt ér el valaki, akkor a helyzet „menthető”, ha a másik rész jobban sikerül. A jelentkezési díjak egyébként 30 ezer forint körül mozognak a komplex vizsgák esetében, míg a szóbeli és az írásbeli önmagában nagyjából 20 ezret kóstálhat – ismertette.

Az első vizsga minden 35 év alatti magyar állampolgár számára ingyen van
Fotó: MTI/Balázs Attila

Az igazgató arra is kitért, hogy a nyelvvizsgák máshogy mérik a nyelvtani tudást, mint korábban. – Az említett vizsgatípusok mind az olvasási részbe épített feladatokkal térképezik fel a nyelvtan ismeretét, illetve a vizsgázó által írt levélből vagy esszéből alkotnak képet erről. Ez azt is jelenti, hogy nem nyelvtani szabályokat kell felmondani, hanem a különböző szerkezeteket szövegösszefüggésbe illően kell tudni használni, illetve az angol nyelvben például fontos a „szavak nyelvtana”, a szóösszetételek – úgynevezett kollokációk – ismerete. Minden nyelvtanulót óvnék attól, hogy rendszeresen órák hosszat töltögessen nyelvtani teszteket például a beszédet is magában foglaló nyelvgyakorlás rovására – húzta alá a szakember. Hozzátette: a szakmai – például gazdasági – nyelvvizsgákra azoknak érdemes felkészülniük, akiknek a munkahelyük vagy az oktatási intézményük ezt megköveteli, hiszen ezek a vizsgarendszerek elsősorban a szakmai szókincs és az azokra épülő szituációk vonatkozásában mérik a felkészültséget. – Akinek az általános nyelvismeret, a kommunikációs készség fejlesztése a fontos, és magas szintre szeretne eljutni ezekben, mert esetleg külföldön kíván tanulni vagy dolgozni, akkor angolból a cambridge-i vagy az IELTS típusú vizsgákkal érdemes megpróbálkozniuk.

Péntek-Gyulai Éva Virág arra is felhívta a figyelmet, hogy szigorúan nézve nem minősül szakmainak az üzleti nyelv. – Az üzleti angol egyre inkább a mindennapi érintkezés közegévé válik a multinacionális cégek világában, és bár felölel egyes szakmai területeket is – például a marketinget és a logisztikát –, mégis elsősorban az a célja az üzleti nyelvi képzéseknek, hogy olyan szókincsarzenállal lásson el, amellyel magabiztosan beszélhetünk a közéletről vagy a világgazdaságról, de részét képezik olyan szófordulatok, kifejezések is, amelyek egy állófogadáson vagy banketten lehetnek hasznosak – sorolta a szakember. Ebben a kategóriában az LCCI-t említette az egyik legnépszerűbb nyelvvizsgarendszerként. Emlékeztetőül: az első közép- vagy felsőfokú nyelvvizsga ingyenes minden 35 év alatti magyar állampolgár számára.