Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a díjátadó ünnepségen arról beszélt: a rendszerváltozást senki nem határozta meg olyan nagy mértékben, mint Antall József miniszterelnök, akinek kormányával együtt történelmi feladat jutott.
A lelki és a materiális valóságot kellett megváltoztatni, a jelent a jövő érdekében a múlttal szembefordítani; megmenteni a gazdaságot az összeomlástól, kiépíteni a demokratikus jogállami kormányzás feltételeit, bevezetni az országot az európai közösségbe és az euroatlanti szövetségi rendszerbe – sorolta a három évtizeddel ezelőtti feladatokat Gulyás Gergely.
Hangsúlyozta: Antall Józseféknek úgy kellett cselekedniük, hogy a rendkívül nehéz helyzet és a csodavárás megalapozatlanságából következő mély csalódás ellenére az emberek ne veszítsék el a rendszerváltásba és a demokráciába vetett hitüket.
Antall József tevékenységét miniszterelnöksége alatt kritikák özöne, a türelem és a megértés teljes hiánya, sőt gyakran utálkozás és gyűlölet övezte – jegyezte meg a szónok, emberfelettinek nevezve az egykori kormányfő előtt tornyosuló feladatokat
Martonyi Jánost méltatva külügyminiszteri tevékenysége mellett Gulyás Gergely azt emelte ki: az egykori külügyminiszter volt az, Mádl Ferenc későbbi államfővel együtt, akik 1994-ben felismerték, hogy a jobboldali polgári ellenzék összefogása a feltétele a későbbi demokratikus kormányváltás lehetőségének.
Másik felismeréseként azt említette, hogy „ez az összefogás a Fidesz nélkül nem képzelhető el”, és arra emlékeztetett: 1994-ben a parlamenti mandátumok alig negyedét birtokolta a széttöredezett ellenzék.
Az a változás, amely a jobboldalon végbement, s amely a korábban a liberális oldalról indult Fideszt a jobbközép tábor szemében is, a jobboldali választóközönség szemében is elfogadhatóvá és hitelessé tette, nem lett volna lehetséges Martonyi János, illetve Mádl Ferenc tevékeny támogatása nélkül – fogalmazott.
Laudációjában Franco Frattini korábbi olasz külügyminiszter olyan európai államférfiként méltatta Antall Józsefet, akinek bölcsessége kövezte ki Magyarország útját az Európai Unóba és a NATO-ba.
A beszédében több alkalommal is barátjaként említett Martonyi Jánosról szólva azt emelte ki: külügyminiszterként egyaránt sokat tett Magyarország és a visegrádi négyek (V4) európai jelentőségének növelése érdekében.
Hozzátette, mindeddig nem teljesült be másik jelentős – Magyarország és Olaszország számára is fontos – célkitűzése, Nyugat-Balkán uniós integrációja.
Antall Péter, az elismerés névadójának fia, az Antall József Tudásközpont igazgatója azt emelte ki: céljuk az, hogy 20. századi értékeket mentsenek át a 21. századba.
A követező tíz év feladataként említette az általa vezetett intézmény nemzetközi beágyazottságának erősítését, hangsúlyozva, az e téren eddig elért eredményekben jelentős szerepet játszott Áder János államfő, Orbán Viktor miniszterelnök, valamint a Miniszterelnökség korábbi és jelenlegi vezetője, Lázár János és Gulyás Gergely támogatása.
Martonyi János beszédében a díjat az őt legmélyebben megérintő elismerésként említette, amelynek értékét a névadó kiléte jelenti, akit a szellem, a nyugalom, a derű, a humor és a mérték miniszterelnökeként, a 20. század egyik legkiemelkedőbb magyar államférfijeként említett.
Antall József alapvető elképzeléseit mind a magyar nemzetpolitika, mind a közép-európai együttműködés megteremtése terén, mind pedig az európai politikában, a lényeget tekintve, a lelket tekintve megvalósítottuk – fogalmazott Martonyi János.
Az Antall József Tudásközpont fennállásának tízéves évfordulója alkalmából tartott ünnepségen átadott elismerését először 2010-ben osztották ki; Martonyi János a hatodik díjazott.
