Mi maradunk, Trianon után 100 évvel is

„Trianonban megpróbálták megásni Magyarország sírját, azzal a céllal, hogy eltöröljék a Föld színéről a magyarságot, ennek ellenére mi száz évvel később is itt vagyunk, és mi maradunk” – fogalmazott Szánthó Miklós Az igazság órájában, az Alapjogokért Központ és a Karc FM közös műsorában a békediktátum aláírásának száz éves évfordulója alkalmából. A magyarságnak történelme során többször is szembe kellett néznie hasonlóan nehéz helyzettel, mint amit Trianon jelentett, mégis mindig voltak olyan magyarok, akik hittek hazánkban és abban, hogy újjá lehet és újjá kell építeni az országot. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója, Panyi Miklós, a központ nemzetközi ügyekért felelős igazgatóhelyettese és Czirják Imre szerkesztő-műsorvezető a legutóbbi adásban a többi között a 10 éves Orbán-korszakról beszélgettek.

Szánthó Miklós emlékeztetett rá, hogy 1920. június 4-én, a Nagy-Trianon- palotában Magyarország évszázadok után újra teljesen független, önálló állam lett. „De ez nem az az önállóság volt, amire vágytunk, amiért korábban sokszor porig égtünk: hazánk elvesztette területének és lakosságának kétharmadát, több mint hárommillió magyar a csonka ország határain kívül rekedt. A világ első és egyetlen olyan nemzete lettünk, mely önmagával határos, Magyarországot száz évvel ezelőtt egy vérbe mártott toll egyetlen vonásával akarták igaztalanul sírba küldeni, olyan bűnökért, melyeket sosem követett el” – fogalmazott a központ igazgatója. Azt is hozzátette, hogy „ami viszont rossz hír Magyarország korábbi sírásóinak, az jó nekünk: nem sikerült megtörni minket – és nem felejtünk. Míg körülöttünk létrehozott bábállamok egy része már megsemmisült, száz év múltán újra megerősödve, büszkén áll a vártán a Kárpát-medence házigazdája, a magyar”. Szánthó szerint „a trianoni országcsonkítás történelmünk tragédiája, és tekinthetnénk rá úgy, mint hazánk legnagyobb kudarcára. De tekinthetünk úgy is, mint az elmúlt bő ezer év legnagyobb kihívására. A kihívás címe akár az is lehetett volna, hogy „maradj talpon!”. A kihívást pedig elfogadtuk, sőt: nem sikerült minket elpusztítani, túléltünk mindent és nem megyünk sehová. Isten nem hagy el bennünket. Mi maradunk.” Panyi Miklós emlékeztetett, hogy a magyarságnak történelme során többször is szembe kellett néznie hasonlóan nehéz helyzettel, mint amit a trianoni döntés jelentett. Az elemző ezek között a honfoglalás utáni időszakot, a tatárjárást és a három részre szakadt Magyarország korszakát említette. Mégis mindig voltak olyan magyarok, akik hittek hazánkban és abban, hogy újjá lehet és újjá kell építeni az országot – mondta Panyi Miklós.

„Nem pusztán meghaladnunk, hanem le kell győznük Trianon szellemét. Ehhez pedig kompromisszumokat nem ismerő országépítésre van szükség” – fogalmazott a központ igazgatója. Szánthó szerint bár a lelkünk öltözhet gyászba, azzal az optimizmussal kell a jövőbe tekintenünk, hogy egy gazdaságilag sikeres Magyarország épül, melynek a Kárpát-medencei népek szövetsége vezetőjének kell lennie. Mindezt pedig úgy kell megtenni, hogy a nyugati államok ne tudják kijátszani a közép-európai nemzeteket egymás ellen. Panyi Miklós úgy fogalmazott, hogy az a propagandahadjárat, amit a kisantant folytatott Magyarország ellen, nagyon hasonló ahhoz, mint amit ma látni lehet a magyar demokrácia- és jogállamiság-vitákkal kapcsolatban. Szánthó Miklós emlékeztetett, hogy ma ugyanúgy a hazai baloldali erők és újságírók rombolják nyugaton Magyarország tekintélyét. Ugyanakkor örvendetesnek nevezte, hogy – egyes szélsőséges eseteket leszámítva – a határon túli magyarság elleni uszítás kikerült a közbeszéd fősodrából.

A műsor Bolond lyukból című rovatában a két elemző arról beszélgetett, hogy amerikai abortuszpárti szervezetek a koronavírus-járvány miatt azzal fordultak a hatóságokhoz, hogy várandós nők orvos meglátogatása nélkül tudjanak hozzájutni magzatelhajtó tablettákhoz. Közleményükben pedig úgy fogalmaztak, hogy az abortusztabletta így életeket menthet meg. Szánthó Miklós szerint megdöbbentő, hogy ezek az emberi jogi fundamentalista szervezetek már nem is mint állítólag „emberi jogról” beszélnek az abortuszról, hanem mint egyfajta fogyasztói termékről. A liberálisok egyre kendőzetlenebbül propagálják a halál kultúráját – fogalmazott. Panyi Miklós szerint az abortuszpárti szervezetek valójában a nők átgondolt és alapos döntéshez való jogát akarják elvenni azáltal, hogy folyamatosan könnyítenek és gyorsítanak az abortuszhoz való „hozzáférésen”.

A műsor Ellenkérelem című részében a 2010 óta hivatalban lévő, 10 éve folyamatosan kormányzó Orbán-kabinetről volt szó. Szánthó Miklós elmondta: ahhoz, hogy szembe lehessen nézni a baloldali kormányok korábbi országrontó politikájával, mindenekelőtt őszinteségre volt szükség. Ahhoz, hogy meg lehessen hozni a szükséges, sokszor nemzetközi vitákat kiváltó döntéseket, jókora bátorság kellett – és mindebből pedig a büszkeség következik. Ezért is ez a három „csomópontja” az Alapjogokért az Orbán-korszakról szóló elemzésének. Panyi Miklós úgy fogalmazott, hogy a Központ kutatása tükröt tart a nemzetközi szervezeteknek (akik szerint a baloldali kormányok alatt Magyarország jobban teljesített) és azon európai országok elé is, akik a „Gyurcsány-féle modellt” alkalmazták és most a csőd szélén állnak.

A legutóbbi adás IDE kattintva érhető el.