Működnek a korlátozó kormányzati intézkedések

Hacsak egy-két hétnyi időt nyertünk, már megérte.

Távol állt tőlem mindig is a hálózattudomány vagy éppen a valószínűség-számítások, a különböző fertőző betegségek terjedési modelljei, nem szakértőként, kizárólag szubjektív megfigyeléseimre támaszkodva írom, hogy ritkán gondolunk hálásan egy kormányra vagy bármelyik politikusra, de most lehet, hogy még ebből a szempontból is új idők következnek.

Még nem tudni persze, hogy milyen ütemben fog itt, Ausztriában vagy otthon, Magyarországon terjedni a koronavírus, de egyelőre úgy tűnik, hogy az olasz és spanyol háborús helyzetet előidéző exponenciális terjedés errefelé valamelyest lefékezetten vagy éppen késleltetve érkezett.

Tirol ugyan Észak-Olaszországgal határos, és az izlandiak már március 5-én „veszélyes övezetnek” nyilvánították, mégis egyelőre még ott is bírják mind a kórházak, mind az intenzív osztályok. A korai – eleinte sokak által kritizált – drasztikusnak tűnő rendelkezések mégiscsak éreztetik hatásukat (?).

Hacsak egy-két hétnyi időt nyertünk általuk, már megérte: közben csak-csak megérkeznek a maszk- és más védőfelszerelés-szállítmányok, egyre több publikáció lát napvilágot, többet tudunk a vírusról is és az általa előidézett betegségről is, a mi betegeinknek – és nekünk, kórházi személyzetnek is – jobbak az esélyeink.

Spanyolországban tízezer feletti a fertőzött egészségügyi dolgozók száma, nincs személyzet, aki ellássa a kórházak padlóján, hotelekben, sportcsarnokokban és vásárcsarnokban fekvő százakat és ezreket. A lakosságra számított halálozás itt és Olaszországban jelenleg a legmagasabb.