Óriási összegeket kapnak a megyeszékhelyek

A Modern városok program működik, mi pedig minden erőnkkel azon vagyunk, hogy az indulástól számított egy évtizeden belül minden fejlesztés megvalósulhasson – erről beszélt lapunknak a Miniszterelnökség modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztosa. Gyopáros Alpár elmondta, hogy a jövő évi állami költségvetésben is benne van a program aktuális fejlesztéseinek a fedezete, így számos beruházás is révbe érhet.

20200519 Berettyóújfalu M35-ös autópálya építése illusztráció Fotó: Mirkó István MI Magyar Nemzet Fotó: Mirkó István

A Modern városok program, amelynek első megállapodásait 2015-ben, az utolsókat pedig 2017-ben írták alá, több mint 4 ezer milliárd forint fejlesztést tartalmaz hazánk megyei jogú városaiban és az azokat összekötő főbb közlekedési útvonalakon – jelentette ki lapunknak a Miniszterelnökség modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztosa. Gyopáros Alpár kiemelte, hogy a kifizetett támogatások az év végéig elérik a teljes költségvetés felét, azaz a 2 ezer milliárd forintot. Fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy ez az összeg kétharmad részben hazai költségvetési forrás, Magyarország kormánya egyebek mellett ezzel támogatja a vidék fejlődését.

A politikus emlékeztetett arra: a kormány vállalása az volt, hogy minden megyei jogú várost bekötnek a 2x2 sávos gyorsforgalmi úthálózatba, és az ország bármely településéről 30 percen belül elérhető lesz az autópálya.

A Modern városok program egyik pilléreként 28 országos közút-, illetve 4 vasútfejlesztés valósul meg, ezek forrásigénye megközelíti a 2400 milliárd forintot.

– A fejlesztések jól haladnak. A Békéscsaba gyorsabb megközelítését lehetővé tevő M44-es gyorsforgalmi utat 62 kilométer hosszan átadták, emellett Eger és Salgótarján is bekerült az autópálya-vérkeringésbe, a Csorna-Sopron gyorsforgalmi utat is heteken belül birtokba vehetik az utazók. Épül Pécsnél az M6-os gyorsforgalmi út az országhatárig, illetve Miskolcnál az M30-as gyorsforgalmi út Szlovákiáig – fejtette ki a kormánybiztos.

A másik pillér a 23 megyei jogú város helyi beruházásait tartalmazza, amelyek az élet minden területét érintik, és amelyek forrásigénye 1600 milliárd forint. – Minden település maga határozhatta meg, mire van szüksége, ezért a paletta rendkívül színes. Kulturális és sportfejlesztések, gazdaságélénkítést célzó programelemek, egészségügyi, illetve a lakosság komfortérzetét javító intézkedések, oktatásfejlesztési és helyi közlekedést célzó beruházások is szerepelnek benne. Ezek legnagyobb részénél a fejlesztéshez kapcsolódó előkészületi, tervezési munkák folynak, vagy már maga a beruházás valósul meg.

A 270 fejlesztés közül csaknem száz teljes egészében elkészült, vagy a beruházás elemeinek meghatározó része megvalósult – fogalmazott Gyopáros Alpár.

A kormánybiztos ezek közé sorolta egyebek mellett a Debreceni Nemzetközi Iskolát, a Nagyerdő programot, a dunaújvárosi vidámparkot, a győri Széchenyi István Egyetem fejlesztését, Kaposváron az új sportcsarnok és uszoda megvalósítását, vagy éppen a Csiky Gergely Színház felújítását. Megújult Nyíregyházán a Városi Szabadtéri Színpad, Sopronban megszépült a történelmi belváros, Szombathelyen pedig megépült a dozmati víztározó.

A kormánybiztos kérdésre kifejtette: a költségek egyes esetekben növekednek, ami nem meglepő egy olyan programnál, amely 2015-ben indult, és legalább tíz éven keresztül tart. – A tervezések évekkel ezelőtt megkezdődhettek, miközben a beruházások leginkább mostanra érnek a kivitelezési szakaszba. Ettől függetlenül a nagyságrendileg 4 ezer milliárd forintos összköltségvetéssel számolunk, a városok is tudják, hogy olykor kompromisszumokat is kell kötni, de a cél az, hogy a fejlesztések megvalósuljanak – mutatott rá a politikus.

Gyopáros Alpár kitért arra is, hogy a program előrehaladása nagyban függ az adott város aktivitásától, szakmai felkészültségétől, és attól, hogy a fejlesztéseket mennyire készítik elő.

A projekt egyik pilléreként huszonnyolc országos közútfejlesztés valósul meg
Fotó: Mirkó István

Jelezte, hogy mivel itt nagy beruházásokról van szó, a tervezési, közbeszerzési, kivitelezési szakaszok minden esetben időigényesek. – Sajnos vannak azonban olyan városok, amelyek inkább a programot becsmérelik, ahelyett, hogy azon dolgoznának, hogy a polgári kormány minél több támogatást tudjon a településükön élőknek juttatni. A szabályokat be kell tartani, de mégis vannak olyan városvezetők, akik mindig újabb és újabb fejlesztéseket, vagy olyan változtatásokat szeretnének, amelyek szöges ellentétben állnak az aláírt megállapodásokkal – hangsúlyozta Gyopáros Alpár. Példaként említette, hogy Hódmezővásárhellyel sokat küzdenek. Pedig szavai szerint, aki dolgozik, fejlődik, az soha nem látott léptékű lehetőségekkel élhet. – Kaposvár például szinte teljes egészében megvalósította a fejlesztéseket, de Debrecen, Zalaegerszeg, vagy – hogy nem kormánypárti jó példákat is hozzak – Salgótarján és Eger is jól áll időarányosan. A Modern városok program működik, mi pedig minden erőnkkel azon vagyunk, hogy a program indulásától számított egy évtizeden belül minden fejlesztés megvalósulhasson – mondta el a kormánybiztos.

A koronavírus-járvány hatásaival kapcsolatban Gyopáros Alpár kifejtette: a kormány járványkezelése a gazdaság védelmére is irányul, számos intézkedés ennek szellemében született.

Mivel a program munkahelyeket teremt, gazdaságot élénkít, új ágazatok létrehozását támogatja, beruházásokat ösztönöz, ezért fel sem merült, hogy leállítsák. – Folyamatos a párbeszéd a településekkel, amelyektől nem igényel előfinanszírozást a program, ezért nem tudunk fennakadásról a járvány miatt. A jövő évi állami költségvetésben is önálló soron szerepel a program, ezért – reményeim szerint – ismét jó néhány fejlesztés megvalósítását teszi lehetővé – fűzte hozzá.