Fotó: Bors/Czerkl Gábor
Hosszú évekig tartó kártérítési perek jöhetnek Olaszországban a 2017-es veronai autóbusz-tragédia miatt, miután a tragédia helyszínének, az A4-es autósztrádának a biztosítója elutasította az áldozatok hozzátartozóinak a kártérítési kérelmét. A 18 magyar áldozat hozzátartozóinak egy része jelezte az olasz biztosítónak, hogy a magyar biztosító által kifizetett összeg és az olasz törvények szerint ennek több mint a tízszerezést jelentő ottani kártérítések közötti összeget szeretnék – írta meg a Közlekedésbiztonság című szakportál. Mint azt a Magyar Nemzet korábban megírta, az autóbuszt üzemeltető cég biztosítója, a Groupama csaknem 1,89 milliárd forintot fizetett ki az áldozatok hozzátartozóinak, peren kívüli egyezségen belül. Magyarországon a bírói gyakorlat szerint halálos közlekedési baleset miatt 3-10 millió forintot ítélnek meg. Ugyanez Olaszországban 100 ezer eurótól (napi középárfolyamon 34,885 millió forint) 300 ezer euróig (104,665 millió forint) terjed az ottani gyakorlat szerint. Az olasz biztosító arra hivatkozva utasította el a hozzátartozók igényét, hogy maguk is a tragédia károsultjai, mivel az autóbusz súlyosan megrongálta az A4-es sztrádát.
Fotó: MTI
Az olasz biztosító azt azonban teljesen figyelmen kívül hagyta, hogy a tragédia miatti perben nemcsak a balesetet szenvedett busz magyar vezetője, hanem a sztráda építéséért és üzemeltetéséért felelős olasz mérnökök is vádlottak.
Mint azt megírtuk, június 19-én a maximálisan kiszabható 12 év szabadságvesztést rótta ki a veronai bíróság elsőfokú ítéletében Varga János autóbusz-vezetőre, aki az ítélet szerint súlyos alvászavarban szenved, és ennek következtében történt a baleset. Emlékezetes, az olaszországi Verona közelében 2017. január 20-án éjjel 17-en vesztették életüket, amikor a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium diákjait és tanárait a franciaországi sítáborból hazaszállító busz balesetet szenvedett. A jármű nekicsapódott a sztrádakorlátnak, majd onnan egy felüljáró pillérének és összeroncsolódott, majd kigyulladt. Egy súlyosan megégett utas a budapesti Honvédkórházban halt bele a sérüléseibe. A vád szerint Varga János gépjárművezető elaludt a tragédia előtti pillanatokban, ám a katasztrófához hozzájárult emellett az autópálya nem megfelelő kivitelezése és karbantartása is. Így Varga János mellett az autópálya üzemeltetőjének két szakemberét, Alberto Brenteganit, az A4 Brescia–Padova sztrádaszakasz mérnökét, Giovanni Luigi Da Riost, az A4-es sztráda központi szakaszának és a biztonsági elemek építését irányító műszaki hivatal vezetőjét, valamint három további mérnököt, Michele De Giesit, Maria Pia Gulit és Enzo Samarellit vádolták meg – ők mindhárman a biztonsági korlátok tesztelését is végezték 1993-ban az Anas nevű cégtől. Az ügyészség szerint Da Rios jóváhagyta és elfogadta a biztonsági korlátok projektjét. Giesi, Guli és Samarelli nem tett semmit azért, hogy a sztráda biztonsági elemei megfelelők legyenek, Brentegani pedig nem ellenőrizte a joghatósága alá tartozó úthálózat mentén a biztonsági elemek hatékonyságát.
