Népszerű az autós mise Előszálláson

A koronavírus-járvány miatt a hívek nem vehetnek részt templomi szentmiséken, ezért az egyház megy az emberekhez. Sok helyen online szertartásokat tartanak, míg a Fejér megyei Előszállás plébánosa autós szentmisékre várja a helyi családokat. A szertartás nagyon népszerű, Mihályi Miklós pedig igyekszik újabb és újabb ötletekkel előrukkolni. Ezen a vasárnapon megszervezte a hívek biztonságos áldoztatását, legközelebb pedig keresztelnek is az autós misén.

Mihályi Miklós plébános ezenkívül rengeteget beszél telefonon a hívekkel Fotó: Teknős Miklós

Verőfényes napsütésben, de hatalmas szélben várja a híveket vasárnap reggeli szentmisére Mihályi Miklós előszállási római katolikus plébános, aki a viszontagságos időjárás miatt ezúttal nem a templom előtt, hanem a bejáratnál alakította ki az oltárt, amelynek környezetében sok minden helyet kapott. Így többek között két lobogó, legóból készült nemzetiszínű kis jelképek, de a bejárat mellett jobbra és balra hat-hat autó rajzát is kifüggesztette az atya, amelyeken hazai szerzetesrendek nevét lehet olvasni. Ennek oka, hogy Jó Pásztor vasárnapján a papi hivatásért is imádkoznak a szentmisén. Mihályi Miklós atya pedig azért függesztette ki a tucatnyi autó rajzát, mert a hazánkban tevékenykedő 99 rendi közösség tizenkét apostola – jelképesen – ezekkel a járművekkel érkezett díszvendégként a szertartásra. A plébános elmondja, hogy mivel a koronavírus-járvány miatt nem vehetett igénybe segítséget, az oltárt maga alakította ki és a környezetét egyedül díszítette fel. – A mai evangélium a jó pásztorról szól, aki az ajtón megy be a juhok aklába. Magam ma szerettem volna az oltárral kijönni a hívekhez a templom elé, de a szél a bejáratnál megállított. A szertartást azonban megtartjuk, mert miként a koronavírus-járvány, így a szél sem tud megakadályozni abban, hogy ezúttal is megünnepeljük Krisztus feltámadását. S így azért teljesül Ferenc pápa kérése is, aki régóta arra biztatja a keresztény egyházakat, hogy lépjenek ki a templomokon kívülre – hangsúlyozza a plébános.

Cseppek a Jordán vizéből

Közben odabentről orgonaszó hallatszik, az egyházi ének dallamait messzire viszi a szél. Amíg az atya a hívek megérkezésére vár, akad, aki a templom előtti kereszthez tesz le virágot. Így mire 9 óra előtt megkondul a harang, minden a helyére kerül, és lassan az utolsó autó is beparkol a templom előtti térre. Hogy elférjenek, maga az atya koordinálja a járműveket, de közben mindenkihez van egy jó szava, a hívek pedig láthatóan örülnek az újbóli találkozásnak. A biztonsági előírásoknak megfelelően mindenki az autóban marad, és csak az egyik ablakot tekerik le, hogy jól hallják a szertartást.

Mihályi Miklós plébános ezenkívül rengeteget beszél telefonon a hívekkel
Fotó: Teknős Miklós

Egy idősebb asszony mosolyogva jegyzi meg, hogy nagyon hálásak az atyának az ötletért, mert az autós szentmisének köszönhetően jelen lehetnek a szertartáson. Szerinte főként helyiek járnak az autós szentmisére, de a mostanival együtt négy alkalmon feltűntek máshonnan érkezők is. A plébánosnak a korábban népszerű autós mozikról jutott az eszébe az ötlet, és azért is tartja jó megoldásnak, mert a járművek szerinte az otthon részei. S mivel a hívek nem szállnak ki az autóból, tulajdonképpen nem hagyják el otthonukat sem, így betartják a szabályokat és a szentmisén is részt tudnak venni.

A szertartás kezdetére mintegy harminc autó parkolt le a templom elé, és legalább hatvanan várják, hogy az atya megszentelje a vizet. Az előre odakészített és a helyszínen megbontott palackos vízhez néhány csepp a Jordán folyó vizéből is kerül. Ezután az atya egyenként meghinti szenteltvízzel az autókat, és „Isten hozott!”-tal köszönti a családokat. Ahogy körbejár a téren, örömmel látja, hogy az autóban gyerekek is ülnek, így a legfiatalabb nemzedék képviselői is jelen vannak a szentmisén.

Szentségi Jézus tasakokban

Mihályi Miklós plébános a szentbeszédben egy örömteli hírről számol be a híveknek, mégpedig arról, hogy aki szeretné, ezúttal magához veheti Krisztus testét. – Az eddigi szentmiséink egy kicsit csonkák voltak, mert én mint plébános megáldoztam, de a hívek nem. Pedig Krisztus a mi erőnk, a Szentírás is azt mondja, hogyha nem eszitek az én testemet, nem isszátok az én véremet, akkor nem lesz élet bennetek. S ez az élet kezdett bennünk megfogyatkozni. Éppen ezért arra kértem a Jóistent, mutassa meg, hogy a hívek miként tudnának teljesen részt venni a szentmisében, és hogyan tudnának megáldozni.

Az első mozzanat az volt, hogy eszembe jutott: a szentségházban őrzött szentostyák a szavamra még januárban változtak át, így biztosan mentesek minden fertőzéstől. A kérdés innentől kezdve csak az volt, hogy miként tudnám a szentostyákat biztonságosan, érintés nélkül a szentmisén a keresztény testvéreknek odaadni – mondja az atya, aki hozzáfűzi, a Jóisten rávezette a megoldásra. A plébános több mint egy hete szombaton, imádság közben, kézfertőtlenítés után felvette a maszkot, a hajhálót, felhúzta a kesztyűt, és egy csipesszel kétszeres simítózáras tasakokba tette az ostyákat. Egybe kettőt csomagolt, mert a tapasztalatai szerint egy autóban leginkább ketten ülnek. – Ráadásul csak huszonhárom tasakom volt. A lényeg azonban az, hogy a szentségi Jézust becsomagoltuk, és egy hétre visszatettük a szentségházba, miként annak idején Betlehemben is bepólyázták és jászolba tették az Isten fiát – jegyzi meg mosolyogva, hozzátéve: nagyon boldog, hogy a hívek teljes módon részt tudnak venni a szentmisén. S jó hír az is, hogy a biztonságosan előkészített szentostya tartalékuk két hónapra elegendő.

Interaktív ministránsszolgálat

A prédikáció után a hívek a koronavírus és a szárazság elmúlásáért is könyörögnek, mert a föld nagyon igényli már a csapadékot, majd a szentmise az áldozati résszel, a felajánlással folytatódik. Átváltoztatáskor az autók rövid kürtszóval jeleznek, úrfelmutatáskor hosszan szól a duda, a jelenlevők ezzel inter­aktívan vesznek részt a szertartáson, mindannyian ministránsként szolgálnak. Ezután a biztonságos áldoztatás következik: az atya fertőtleníti a kezét, majd kesztyűt húz, és átadja a híveknek a szentostyát. A befejező áldás előtt pedig elimádkozzák a „Velünk utazó ­autós Boldogasszony” imáját, majd az atya az édesanyákat köszönti egy imádsággal és áldással. Végül Mihályi Miklós újra körbejár az autók között, kocsinként megáldja a családokat, amelyek egyenként hazaindulnak.

A szertartás után a plébános örömmel mondja, hogy ezúttal is majdnem annyian jelen voltak az autós szentmisén, mint a szokásos templomi szertartásokon. Öt-hat olyan ember van, aki gyalogosan közlekedik, és ezért nem tud részt venni az autós szertartáson.

Hozzájuk viszont alkalmanként ellátogat majd. Az atya örül annak, hogy az autós szertartások a hívek megelégedésére szolgálnak, és annak is, hogy a sajtó döntően pozitívan számol be a kezdeményezésről, így megéri a fáradozás. – Rengeteget beszélek telefonon a hívekkel, most a jövő heti keresztelést szervezzük. Kitaláltuk, hogy a felnőtt keresztelendő a templomajtóig hajt majd a kocsival, azzal kezdődik a szertartás. Így be fogjuk tartani a szabályokat, de a keresztség szentségét is ki tudom szolgáltatni – mutat rá a plébános, aki szívesen mesél a Lególiga kezdeményezéséről is. Ezt két éve indította el azért, hogy a híveket minél inkább bevonja a hitéletbe. A rendszeresen megtartott alkalmakon a hívekkel – hamarosan az idősekkel is – legózás közben imádkoznak.