A különböző méretű és elhelyezésű odúk a rágcsálókra vadászó bagolyfélék mellett a szintén kártékony hernyókat, rovarokat pusztító énekesmadaraknak, valamint mókusoknak, peléknek, sőt, poszméheknek is otthont nyújtanak.
A Pilismarót melletti szelídgesztenyésben létesített odútelep vizsgálata során a szakemberek mind a 30 madárodúban találtak költésre utaló nyomokat, fiókákat, illetve tojásokat. Örvös légykapó 15 odúban, széncinege 14 odúban, egyben pedig csuszka fészek volt – olvasható a Pilisi Parkerdő szerdai közleményében.
Az összegzés szerint széncinege és légykapó fiókákat 3-3 fészekben találtak, 2 fészekben légykapó-, míg egyben széncinegetojások voltak.
Mint írják, egyetlen cinkepár csak a fészkelési időszakban akár 15 ezer hernyót is elpusztíthat, vagyis az odúkba költöző énekesmadarak komoly szerepet játszanak az erdők védelmében.
Az erdészek a Duna-Ipoly Nemzeti Park szakembereivel közösen végezték el az ellenőrzést, amely során 10 légykapó fiókát és egy széncinege tojót meg is gyűrűztek.
A Gödöllői Arborétum 3 éve működő odútelepének ellenőrzésekor szintén sikeres költések nyomaira bukkantak a szakemberek, továbbá 9 széncinegét és 5 csuszkát láttak el a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület egyedi jelölő gyűrűivel.
Idén először két erdei pele is elfoglalt egy-egy odút. A fokozottan védett kisemlős Magyarország legritkább pelefaja, amely a Dunántúli- és az Északi-középhegységben él, de a Cserhát illetve a Gödöllői-dombság területén is előfordulhat. A Gödöllői Arborétumban most sikerült először lefényképezni az erdei pelét.
A közlemény szerint a Pilisi Parkerdő a természetes erdőállományokban is sokat tesz a madarak fészkelésének elősegítése érdekében: az örökerdő-gazdálkodás módszereit alkalmazva, az énekesmadarak számára kedvező feltételeket biztosító, változatos korú és vegyes fajösszetételű erdőket nevelnek, amelyekben a lábon álló holtfák elegendő természetes odút kínálnak a fészkeléshez.
