Jakab Péter a tőle megszokott arrogáns stílusban, Kásler Miklóst bírálva arról faggatta a miniszterelnököt az azonnali kérdések órájában, komolyan gondolja-e, hogy hazánk kórházat épít Kenyában, valamint onkológiai központot Vietnamban. – Önöknek Magyarország az első, vagy Kenya, vagy Vietnam? – kérdezte a Jobbik frakcióvezetője.
– Nem kérdéseket kapok, hanem epeömlést – reagált a hangnemre Orbán Viktor, aki válaszában arra figyelmeztetett: helyes lenne, ha tiszteletteljesen beszélnének Kásler Miklósról, aki többet tett a rákosokért és több beteget mentett meg, mint a Jobbik-frakció együttvéve. A kormányfő úgy vélekedett, hogy Jakab gyógyíthatatlan feltűnési viszketegségben szenved, és pusztán provokál, amit viszont jámbor türelemmel viselnek a jövőben is. Megjegyezte: miután a Jobbik összeállt Gyurcsányékkal, a Fidesz maradt az egyetlen jobboldali néppárt.
A DK és az MSZP politikusai hátat fordítva tiltakoztak a fegyelmi szabályozás szigorítása ellen, majd kivonultak az ülésteremből MTI/Illyés Tibor
Harangozó Tamás (MSZP) a Privátkopó egyik cikkét hozta fel. – Igaz-e, hogy nyomozás folyik a győri roma önkormányzat vezetője ellen? – kérdezte. – Értem, hogy év vége közeledik, és sokan ledobják a láncot – reagált Orbán, aki értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a lap értesülését kellene kommentálnia. Azt viszont üdvözölte, hogy a hatóságok végzik a munkájukat.
A kormányfő közölte: egyrészt nincs tudomása az ügyről, de ha lenne is, akkor sem véleményezne folyamatban lévő eljárást.
– Jogszerűen lezárt ügyekről tudok nyilatkozni, ilyen a Medgyessy-kormány idején történt Czeglédy-ügy. De tudomásom szerint Győrben ma egyetlen büntetőügy folyik, az pedig az ön pártját érinti, amihez gratulálok – mondta.
Csárdi Antal (LMP) azt kérdezte a miniszterelnöktől: mi a véleménye arról, hogy a Gothár-ügy miatt a Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté zaklatószínháznak nevezte a Katonát, az általánosítással pedig mindenkit megsértett, így például Bodrogi Gyulát is.
– Szép nap a mai. Először egy dühkitörés, majd a Privátkopó, most meg azt kéri tőlem, kommentáljam a frakcióvezetőm szavait, aki itt ül mellettem. Forduljon hozzá – válaszolt Orbán. Hozzátette: ha Csárdi azt kérdezné tőle, hogy mit gondol a magyar színészekről, akkor a válasza az lenne, hogy róluk csak a legnagyobb elismeréssel tud beszélni. – Ha pedig Bodrogi Gyulát említette, akkor most Süsü jut az eszembe – jegyezte meg.
Csányi Tamás (Jobbik) pedig arról beszélt, hogy Farkas Flórián és Simonka György után most újabb fideszes politikus, Boldog István keveredett büntetőügybe. – Mi lesz Boldog István sorsa? – kérdezte.
– Látható következménye van annak, hogy a Jobbik összeállt az állampárt utódaival – válaszolt Orbán, hangsúlyozva, hogy demokrácia lévén a kormánynak nincsen hatásköre büntetőügyekben, erről Polt Péter legfőbb ügyészt lehet kérdezni. Elismerte, hogy egyes eljárások fideszeseket érintenek, de felhívta a figyelmet arra, hogy más ügyekben pedig jobbikosok ellen nyomoznak, melyekről a kormány sem tesz fel kérdéseket.
– A Jobbik az egyetlen párt, amelyet szőröstül-bőröstül megvásároltak, amiért a korábbi elnöknek el kellett tűnnie a közéletből, amihez szintén gratulálok – tette hozzá a miniszterelnök.
Az Országgyűlés számos döntést hozott tegnap: többek között 2021 végéig meghosszabbították az Iszlám Állam elleni magyar katonai szerepvállalást, jogszabállyal létrehozták a Nemzeti Filmintézet, amely az eddigi gyakorlattól eltérően egyaránt támogatja majd a televízióba és a moziba szánt filmeket, illetve elfogadtak azt a törvénymódosítást is, amely mintegy hétszáz közigazgatási eljárás egyszerűsítését teszi lehetővé.
A parlament döntése alapján szigorúbban büntethetők lesznek a fegyelmi szabályokat megsértő parlamenti képviselők, a törvénymódosítást 135 igen szavazattal, 54 nem ellenében fogadták el.
A fegyelmi esetek két új elemmel bővülnek: a felszólalást vagy az ülésvezetést kirívóan zavaró közbeszólás, valamint az ülés menetének zavarása, akadályozása, illetve más képviselő, országgyűlési, illetve közjogi tisztségviselő zavarása, akadályozása üléstermi jogai gyakorlásában, kötelezettségei teljesítésében.
A miniszterelnöknek Süsü jutott eszébe az egyik ellenzéki kérdező kapcsán
Fotó: MTI/Illyés Tibor
A törvény emeli a szankcióként kiszabható tiszteletdíj-csökkentések mértékét, általános szabályként az eddigi elvonások tizenkétszeresére. Legenyhébb esetben minimum a félhavi tiszteletdíja csökkentésével büntethetik a renitens képviselőt, legsúlyosabb esetben pedig hathavi tiszteletdíj elvonásával.
A törvény az eddigiektől eltérően szabályozza a kizárást, és úgy rendelkezik, hogy a kizárt képviselő köteles a szóbeli döntés után azonnal elhagyni az üléstermet, ha pedig ennek nem tesz eleget, vele szemben súlyosabb intézkedés, kitiltás alkalmazható.
A kitiltás súlyosabb, mivel a kitiltott nemcsak az üléstermet, hanem az Országházat, az Országgyűlés Irodaházát és az Országgyűlés Hivatalának elhelyezésére szolgáló épületeket is köteles elhagyni.
Változnak a frakciókra vonatkozó előírások is azzal a céllal, hogy a mandátumot szerző képviselők a megbízatásukat annak a pártnak a színeiben vagy függetlenként lássák el, ahogy azt a választópolgároktól elnyerték. Változás továbbá, hogy a független és a függetlenné vált képviselő megbízatása alatt képviselőcsoport megalakításában nem vehet részt és frakcióhoz nem csatlakozhat.
