Szabadsággal és anyagi támogatással tennék vonzóbbá a tanulást

Nyitott kaput dönget hazánkban a gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), amikor a felnőttképzés rendszerének sürgős korszerűsítésére szólította fel tagállamait, a napokban kerül ugyanis a kormány elé az új szakképzési stratégia. Az OECD tanulmányának középpontjában az áll, hogy a lehető leggyorsabban fel kell készülni az automatizáció és az új technológiák jelentette kihívásokra, ahogy a szaktárca is ezt hangsúlyozza már jó ideje.

Egyre több munkahelyet fenyeget az automatizáció Fotó: Kurucz Árpád

Az OECD szakértői szerint az új technológiák, a digitalizáció, a globalizáció és a lakosság elöregedése megváltoztatja a rendelkezésre álló munkahelyek mennyiségét és minőségét, így más szaktudásra lesz szükség az adott munkahelyek betöltéséhez. Létfontosságú, hogy a változások által érintett munkavállalók nagyobb lehetőséget kapjanak szakértelmük fejlesztésére vagy átképzésre ahhoz, hogy az ő jövőjük is biztosított legyen, alkalmazkodni tudjanak a munka világának jövőjéhez – derült ki a szervezet nemrég publikált tanulmányából.

A közelmúltban elvégzett elemzések tanúsága szerint ha a legfejlettebb technológiák széles körben elterjednek, a munkahelyek 14 százalékát teljes egészében automatizálni fogják, további 32 százalékát pedig valószínűleg jelentősen átalakítják a vizsgált 32 OECD-tagállamban. Az, hogy az egyes emberek, vállalatok és gazdaságok milyen mértékben részesülnek a változások előnyeiből, nagy mértékben függ attól, hogy az adott országok felnőttoktatási rendszere mennyire felkészült arra, hogy segítsen fenntartani és fejleszteni a munkavállalók képességeit és tudását.

Egyre több munkahelyet fenyeget az automatizáció
Fotó: Kurucz Árpád

Az adatok azt mutatják, hogy számos ország nem készült fel megfelelően a kihívások kezelésére. Jelenleg az európai felnőttek negyven százaléka vesz részt oktatásban és képzésben, a legkisebb mértékben éppen a leghátrányosabb helyzetűek. Az alacsony képzettségű emberek mindössze húsz százaléka, a jól képzetteknek viszont 58 százaléka ül újra iskolapadba. A hátrányos helyzetű csoportokba tartoznak az idősebbek, az alacsony keresetűek, az idénymunkások és a munkanélküliek is. A folyamatok által leginkább veszélyeztetett munkavállalóknak csak a negyven százaléka tanul, míg az alacsony kockázatú munkavállalóknál ez az arány 59 százalék Európában.

Az OECD elemzői hangsúlyozták, hogy fontos a felnőttképzés jó minősége, amely a munkaerőpiaci szükségleteknek megfelelő szakértelemmel ruházza fel a résztvevőket. A kötelező képzések, mint például a foglalkoztatás-egészségügyi és biztonsági tanfolyamok, az európai országokban a szakképzésre fordított órák húsz százalékát viszik el. Bár ezekre szükség van, ki kell egészíteni olyan tanulási lehetőségekkel, amelyek révén a felnőttek fejleszthetik szakértelmüket, hogy ezáltal meg tudják őrizni munkahelyüket vagy előre tudjanak lépni szakmai pályafutásukban.

Az OECD ajánlásaiban egyebek között arra szólította fel tagállamait, biztosítsák a felnőttképzés megfelelő állami finanszírozását, és adópolitikai eszközökkel ösztönözzék hozzájárulásra a munkáltatókat, valamint anyagi támogatással és fizetett szabadsággal buzdítsák tanulásra az egyéneket.