Szánthó Miklós: Ideiglenes a brüsszeli lazítás

Egyre inkább világtendencia a döntéshozatal kiszervezése: szuverén államok demokratikusan megválasztott kormányainak döntéseit globális szervezetek igyekeznek korlátozni – közölte Szánthó Miklós pénteken délelőtt egy budapesti sajtóeseményen, ahol az Alapjogokért Központ legújabb kutatását mutatták be. A szakértő a Magyar Nemzet kérdésre kifejtette: kétli, hogy a liberális uniós vezetés hosszú távon is eltűri az állami támogatások jelenlétét a gazdaságban, mint az most történik a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése kapcsán.

– A lazítást ideiglenesnek érzem, most annyira nyilvánvaló, hogy ha nem lehet állami plusztámogatásokat belenyomni a gazdaságba, akkor nagyon sok nagyvállalat összeomlana – válaszolta a Magyar Nemzetnek Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ vezetője arra a kérdésünkre, hogy a jogi szakértő szerint Brüsszel ideiglenesen vagy hosszú távon lazított-e az állami támogatások szabályain. A kérdés azért releváns, mert az elmúlt hetekben számos olyan intézkedést hozott a magyar kormány, amelyeket az Európai Unió a múltban biztosan elkaszált volna, ilyen például a magyar cégek ellenséges célú külföldi felvásárlásának korlátozása. Szánthó kifejtette: az unió annyira belebolondult a belső versenyjogi szabályozásba és abba, hogy a különböző állami dotációk nem sérthetik a verseny tisztaságának feltételeit, hogy ezzel meggátolta saját európai gazdasági vállalatait abban, hogy felvegyék a versenyt a világ többi részével.

– Ezek tipikus példái annak, hogy nemcsak politikai, közjogi ügyekben pörög túl „a liberális agymenés”, hanem versenyjogi kategóriákban is: van egy nagyon szép, fennkölt elv, a verseny tisztasága, szabadsága, és hogy nem lehet versenyjogi torzító támogatásokat adni állami részről, ami miatt az EU-s vállalatok nemzetközi szinten versenyhátrányba kerülnek – foglalta össze Szánthó. Úgy értékelt: kétli, hogy a liberális uniós vezetés hosszú távon is eltűri az állami támogatások jelenlétét a gazdaságban.

Az Alapjogokért Központ vezetője péntek délelőtt egy olyan budapesti sajtóeseményen válaszolt lapunk kérdésére, amelyen bemutatta a Központ Kié a (fő)hatalom – szuverenitásharcok tegnap, ma és holnapután című projektjének legújabb tanulmányát. A jogi agytröszt kutatói ezúttal a döntéshozatal kiszervezését vizsgálták. – Egyre inkább világtendencia a döntéshozatal kiszervezése: szuverén államok demokratikusan megválasztott kormányainak döntéseit globális szervezetek igyekeznek korlátozni – mondta Szánthó Miklós a sajtóeseményen. Ezen törekvés céljaként a szakértő az állami szuverenitás letörését, valamilyen nemzetközi globális alkotmány létrehozását jelölte meg.

Szánthó Miklós úgy tájékoztatott, hogy e törekvés eszközei a nemzetközi szervezetek, mint például az Egészségügyi Világszervezet vagy a Velencei Bizottság, illetve az NGO-k, a nem kormányzati szervezetek, valamint támogatást nyújt mindehhez a „jurisztokrácia”, a nemzetközi jogászi elit, amelynek tagjai már elszakadtak az államoktól. Az agytröszt vezetője szerint az állami szuverenitás letörését pártolók univerzális értelmezési monopóliumot akarnak kialakítani az olyan fogalmak tekintetében, mint a jogállamiság vagy a demokrácia, ehhez pedig saját, liberális kánonjuk szerint értelmezik ezeket a fogalmakat, és ekként is kodifikáltatják. Példaként említette, hogy eszerint csak egytípusú, liberális demokrácia létezik, és ami nem liberális, az már nem is demokrácia.

Molnár Balázs, a kutatás vezetője elmondta: a globális döntéshozatal képviselői felsőbbrendűnek tekintik a nemzetközi jogot, hitet tesznek a világállam, a nyílt társadalom, a patrióták elleni harc mellett, illetve mindenhatónak tekintik a nemzetközi szervezeteket, illetve az NGO-kat. A kutatásvezető szerint továbbá az olyan alapelveket, mint például a genderideológiát vagy a globális migrációs paktumot tekintik dogmának, amiről soha nem született demokratikus döntés. Molnár szerint a döntéshozatal kiszervezésére jó példa az Európai Unió hatalmi túlterjeszkedése, amikor például Gyurcsány Ferenc családi cégének adott megbízáson keresztül a pártját, a DK-t támogatják. A kutatás vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország különleges hely abból a szempontból, hogy más országokkal ellentétben erről a kérdésről nyílt vitát lehet folytatni.

A kutatás megállapítja, hogy az elmúlt évtizedekben rendszeressé váltak azon törekvések, melyek célja, hogy alapvető társadalmi viszonyokat változtassanak meg az állami főhatalmat gyakorló, legitim népképviseleti fórumok megkerülésével, kihagyásával. A szuverén államok pedig szépen lassan azt „veszik észre”, hogy hatalmukat, mozgásterüket és a nemzeti létük kereteit külső erők folyamatosan korlátozzák, csökkentik. Az unióban az Európai Bizottság egyre inkább átpolitizálódott az elmúlt évtizedekben, az Európai Bíróság működése első évtizedétől erősíti jogköreit, „kvázi alkotmányos” szintre emelve a szerződéseket. Így a föderalisták szinte észrevétlenül és megfellebbezhetetlen módon tudtak erősödni. Ugyanakkor a strasbourgi emberi jogi bíróság munkatársainál is jól dokumentálható a globális-liberális ideológia fennállása, mely meghatározza a bíróság döntéseit – tartalmazza a kutatás.