A bíboros reményét fejezte ki, hogy az új közösségi ház tartalmas együttlétek helyszíne lesz, ahol sok hívő család és fiatal találkozik majd, hogy erősödjön hitben és szeretetben.
Erdő Péter kitért arra:
a kommunizmus idején a közösségi tereket vették el elsőként az egyháztól, a rendszerváltozás után pedig ezeknek a visszaadása volt a legnehezebb, mert addigra vagy lebontották vagy privatizálták az épületeket.
De az újraépített közösségi terek „mindig visszaadnak valamit a közösségnek”, hiszen egy egyházi közösség élete akkor teljes, ha nemcsak a templomban, hanem az „asztal körül”, nemcsak a szakrális térben, hanem profán alkalmakon, közösségi programokon is találkoznak egymással tagjai.
A bíboros szólt arról: a katolikus közösségek gyakran azzal szereznek megbecsülést magunknak, hogy nyugodt, békés, szeretetteljes légkört biztosítanak. Nagy tanúságtétel ez egy olyan világban, ahol erőszakról, háborúkról és általános értékvesztésről szólnak a hírek nap mint nap.
Fontosnak nevezte, hogy a plébániai közösségek tagjainak egymással is élő kapcsolatuk legyen, hogy támogassák egymást „emberileg és a hit dolgában”.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára az épület megáldása után újságíróknak arról beszélt: a budapesti
Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészületeként számos templom és közösségi épület újul meg Budapesten. Ezek a terek a rendezvény lebonyolításához szükségesek, de a közösség és végső soron az egész ország erősödését is szolgálják.
Hozzátette: a kormány amikor lehet, segíti a keresztény közösségeket, bízva abban, hogy ezzel nemcsak a keresztényeket, hanem a körülöttük élőket is támogatja.
Blanckenstein Miklós plébános az MTI-nek elmondta: a régi, nagyjából 60 négyzetméteres plébániaépületet bővítették közösségi terekkel.
Az elkészült, mintegy 300 négyzetméter alapterületű, kétszintes épületben mindkét szinten egy-egy nagyterem van, amelyeket mozgatható válaszfalakkal több kisebb térre lehet osztani.
Az épületben működik majd a plébániai hivatal és kiszolgáló helyiségek is helyet kaptak benne.
Mostantól itt tartják a felnőtt- és gyerekfoglalkozásokat, hittanórákat, katekéziseket, itt rendezik majd a baba-mama, illetve nyugdíjas klubot, filmklubot, kézműves foglalkozásokat, továbbá a farsangi és egyéb nagyobb rendezvényeket, amelyeket korábban külső, bérelt helyszíneken rendeztek meg – mondta. A plébános kitért arra is: a jövőben a kertben focipályát és játszóteret is kialakítanak.
A beruházás háromnegyedét az állam finanszírozta, egynegyedét plébániai forrásból, illetve a hívek adakozásából gyűjtötték össze – fűzte hozzá Blanckenstein Miklós.
