Monostori László esperes, plébániai kormányzó az M1 aktuális csatorna és a Kossuth rádió tegnap reggeli, közös műsorában arról beszélt, hogy vízkereszt Jézus megjelenésének ünnepe, valamint a keresőké is, akik képesek kilépni a komfortzónájukból, és nyitottak a természetfeletti hit iránt.
Az egyházi vezető hangsúlyozta: vízkereszt gazdag ünnep, három történet is kapcsolódik hozzá, egyrészt a napkeleti bölcseké, továbbá az, amikor Jézus megkeresztelkedett a Jordán folyóban, valamint Jézus első csodája, amikor a kánai menyegzőn a vizet borrá változtatta.
Görögkatolikus szertartás. Megszentelték a Duna vizét
Fotó: Kurucz Árpád
– A magyar vízkereszt kifejezés Jézus megkeresztelkedéséhez kapcsolódik, főleg vidéken ilyenkor meghívják a papot és áldást kérnek otthonukra, de akár irodákra is – mondta. Az esperes azzal folytatta, hogy ma a nyugati világban inkább a napkeleti bölcsek történetére koncentrálunk, szavai szerint a napkeleti bölcsek közel állnak a mai emberekhez.
– Sokan nem gyakorolják a vallásukat, de a legtöbb ember szívében ott van a vágy a természetfeletti hit iránt, és mindenkit foglalkoztat a kérdés, hogy mi van a halál után. A napkeleti bölcsek példája jól mutatja, hogy a természetfelettit követni érdemes, hiszen amikor ajándékokat vittek a kis Jézusnak, majd hazamentek, többek és gazdagabbak lettek – fogalmazott.
Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató ugyancsak az M1 aktuális csatorna műsorában arról beszélt, hogy vízkereszthez számos néphagyomány és szokás is kapcsolódik. Felidézte, hogy január hatodikával, vízkereszttel lezárul a karácsonyi ünnepkör és elkezdődik a farsangi időszak. – Ez az ünnep rendkívül fontos a katolikus emberek számára, ilyenkor van a vízszentelés.
A szenteltvízből pedig régen krétát is szenteltek, ebből a szokásból alakult ki a házszentelés – emelte ki a szakember. Hozzátette: ettől azt is várták, hogy minden rossz megálljon az ajtóban, és ne jusson be a házba.
A néprajzkutató beszélt arról is, hogy az ünnepi népszokások közé tartozott a háromkirályjárás hagyománya is, amelyen a bibliai királyokat – a betlehemezés mintájára – gyerekek személyesítették meg. Legfőbb kellékük a csillag volt, amely mutatta az utat Betlehembe. A farsangi időszak a nagyböjt kezdetével zárul le.
