Így született meg a Feszty-bifsztek

Feszty Árpád megfestette A magyarok bejövetelét, és kedvelte a kor híres vendéglőseinek magyaros ételeit is.

null

A Münchenben és Bécsben művészeti tanulmányokat folytatott Feszty Árpád Budapesten telepedett le és lett a historizáló irányzat elismert képviselője. Faliképeket festett többek között az Operaház büfétermébe, a Nemzeti Színházba, a városligeti királyi pavilonba és a Terézvárosi Kaszinó (a későbbi Párisi Nagyáruház) dísztermébe, s közben életképekkel szerepelt a fővárosi tárlatokon.

Feszty Árpád egyaránt otthonosan mozgott a bohémvilágban és az úri társaságban
Fotó: Wikipedia Commons

1888-ban feleségül vette Jókai Mór nevelt lányát, a festőnek tanult Rózát, és Bajza utcai palotájuk a magyar művészvilág találkozóhelyévé vált Feszty-szalon néven. Özvegységében velük élt a nagy író is, és Feszty a „Pápi” sugalmazására vállalkozott A magyarok bejövetele néven ismert grandiózus körkép elkészítésére, amelyet a millenniumi kiállításon mutattak be.

Kedvelte a jó ételeket

A történelmi és bibliai témákat feldolgozó festő egyaránt otthonosan mozgott a bohémvilágban és az úri társaságban. Jól ismerte az Ősbudavárában muzsikáló Dankó Pistát, gyakran felkereste az iparosok, színészek és tollforgatók által látogatott Margitkertet a Rózsadomb aljában és Onozó Poldiné szegedi kiskocsmáját, ahol havonta jeles művészek gyűltek össze halászlére, de megfordult a pesti főrendi kaszinóként működő Park Clubban (ma Stefánia-palota) is.

Törzsvendég volt a politikai és értelmiségi elit által kedvelt István Főherceg Szállodában Gundel Jánosnál és az állatkerti vendéglőben Gundel Károlynál, aki örömét lelte abban, hogy a hírességek számára különleges fogásokat alkotott, amelyeket róluk nevezett el.

A Feszty-bifsztek receptje a legendás városligeti vendéglős Kis magyar szakácskönyvében is szerepel.

A Feszty-bifsztek receptje a legendás városligeti vendéglős Kis magyar szakácskönyvében is szerepel
Fotó: Flickr

Az eredeti recept

„Érett bélszínből legalább 220 grammos szeleteket vágunk, 3-4 nappal előbb kevés mustárral megkenjük, olajba mártjuk, meghintjük törött borssal, és egymásra helyezve a hűtőbe tesszük. Sütés előtt a húsok mindkét oldalát fűszerpaprikával elkevert sóval hintjük meg, majd 4-4 helyen párhuzamosan, de rézsútosan (vagyis nem függőlegesen) kb. a feléig bevágjuk, és minden nyílásba 1-1 szelet füstölt szalonnát és 1-1 vöröshagymaszeletet teszünk. A hagymát ne vágjuk fel keresztbe, mert a szeletek széthullanának, hanem fejtsünk le róla leveleket, és azokat használjuk fel. Ezután vékony kötőzsinórral a bifsztekeket átkötjük. Zsírral kenegetve roston sütjük meg, de csak angolosra, különben a hagymarészek nagyon megégnének. Közben 6 kerek zsemleszeletet sütünk meg zsírban, a húsokat ezekre helyezve tálaljuk.”

A ma Pusztaszeren látható honfoglalási körkép szürke marhákból álló ökörfogatot is ábrázol – talán ezért dedikálta a festőnek Gundel Károly a Feszty-bifszteket.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.