A részletekről az Országos Vízügyi Főigazgatóság adott ki tájékoztatást csütörtökön délelőtt azután, hogy befejeződött a Velencei-tó vízpótló rendszerének öt napon keresztül tartó üzemirányítási vizsgálata és megtörtént az eredmények kiértékelése. A méréssorozattal a szakemberek azt vizsgálták, hogy a Pátkai-víztározóból a tóba történő vízeresztés során milyen mennyiségi és minőségi változások következnek be. A mérések elsősorban arra irányultak, hogy a tározóban lévő, a határértéket több mint kétszeresen meghaladó klorofill koncentráció milyen mértékben változik a Császár-vízbe, illetve a tóba juttatva.
A műveletnek azért volt jelentősége, mert a klorofill koncentráció jelentős csökkenése esetén nem kellene megvárni, míg a tározókban lévő víz minősége a Velencei-tó számára elfogadható értékre süllyed, hanem hamarabb lehetne megkezdeni a Zámolyi-, illetve Pátkai-víztározóban lévő víz levezetését a tóba.
Az öt napig tartó vizsgálat során öt mérőponton, napi gyakorisággal, a klorofill tartalom mellett mérték a víz hőmérsékletét, vezetőképesség, ph-értékét, oxigéntelítettségét és foszfáttartalmát. Az eredmények azt mutatták, hogy a Császár-vízen keresztül a tóba vezetett víz minősége számottevően nem javult, a tóba jutó víz klorofill tartalma érdemben nem változott meg. A vizsgálati eredmények alapján a tó vízpótlása a tározóban lévő vízminőségi határértékig nem kezdhető meg, mivel az nagy kockázatot jelent a tó vízminőségére és élővilágára.
A csapadékosabbra forduló időjárás és a tartós lehűlés várhatóan kedvezően hat majd a klorofill koncentráció csökkenésére. A vízpótlás ugyanis csak akkor kezdhető meg, ha a Pátkai-tározóban a klorofill tartalom 75 g/m3 érték alá esik, miközben 160-180 g/m3 értékeket mértek. A vízpótlás pontos ideje a meteorológiai folyamatoktól függ.
Jó hír, hogy a vízgyűjtőre és a tó felületére hullott csapadéknak köszönhetően a Velencei-tó Agárdnál az elmúlt napokban emelkedett, a csütörtök reggeli adat szerint a vízállás 79 centiméter volt.
