A legkisebb keresetű munkavállalók nettó fizetése meghaladja a szegénységi küszöböt, vagyis megfelel Brüsszel irányelvének.

A magyar kötelező legkisebb bér vásárlóereje megelőzte a cseh vagy a szlovák minimálbérét.

Egyedül Magyarországon emelkedett jelentősen a minimálbér reálértéke az Európai Unió tagállamai közül.

Az a közös érdek, hogy a boltosok is visszafogják az áremelkedés ütemét és a legkevésbé hárítsák át az extraprofitadót a vásárlókra.

A kiskereskedelmi forgalom volumenének számottevő bővülése visszaigazolja az inflációt meghaladó béremelkedést és a jövedelmi helyzet javulását.

Az áremelkedési trend lassan fog csillapodni, egy darabig még magas inflációval kell számolni, amit el fog viselni a magyar vásárlóerő.

Az elemzők szerint a munkaerőpiac teljes helyreállása és a béremelések, támogatások miatti fogyasztásbővülés lehet a gazdasági növekedés egyik motorja.

A legnagyobb mértékben az üzemanyagok kereskedése emelkedett, amiben szerepe volt az benzinturizmusnak is.

Míg 2011-ben a 65 éves vagy az annál idősebbek aránya a teljes népességen belül 16,7 százalékot képviselt, addig 2020-ra ez az arány megközelítőleg húsz százalékra emelkedett.