A kormány célja, hogy Magyarország gazdasági semlegességére épülve a gazdasági növekedés 2025-re meghaladja a három százalékot, miközben a fellendülés bevonó jellegéből adódóan a társadalom széles körei számára, különösen a családok, illetve a kis- és középvállalkozások számára is érezhető legyen – emelte ki kedden kiadott közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
A kormány ennek érdekében dolgozta ki a 21 pontból álló új gazdaságpolitikai akciótervet, amely három fő pillérre épül:
- a jövedelmek vásárlóerejének növelésére,
- a megfizethető lakhatás biztosítására,
- valamin a Demján Sándor-programra, amely a vállalkozások méretugrását hivatott támogatni.
A jövedelmek vásárlóerejének növelésének alapja, hogy a kormány letörte az inflációt, a reálbérek több mint egy éve töretlenül emelkednek.
További növekedésük érdekében az új gazdaságpolitikai akcióterv három intézkedést tartalmaz. Ezek között a történelmi jelentőségű hároméves bérmegállapodás az első, amelyet a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek megegyezésével írtak alá, amely a minimálbér és a garantált bérminimum fokozatos emelését célozza.
A megállapodás értelmében a minimálbér 2027-ig összesen közel 40 százalékkal emelkedhet. Tehát 2025-ben 290 800 forintra nő, ami 9 százalékos emelkedést jelent, 2026-ban további 13 százalékkal 328 600 forintra emelkedik, míg 2027-re 14 százalékos növekedéssel 374 600 forintra bővül.
Ennek eredményeképpen 2027-ben a minimálbér elérheti az arra az évre várható rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát. A kormány célja, hogy a közeljövőben a minimálbér elérje az 1000 eurós szintet, míg az átlagkereset az egymillió forintos határ közelébe kerüljön – erősítette meg az NGM.
A kormány ezt a szociális hozzájárulási adó csúsztatásával segíti, azaz a minimálbért keresők után a munkáltatónak 2025-ben a 2024-es, 2026-ban a 2025-ös, míg 2027-ben a 2026-os értéknek megfelelően kell befizetnie a szochót.
A jövedelmek vásárlóereje növelésének második elemeként a munkáshitelt említi az NGM. Mint emlékeztet, bejelentették a munkáshitelprogram elindítását, amely mintegy 500 milliárd forinttal támogatja a fiatal munkavállalók pályakezdését. A program keretében 2025. januártól a 17–25 éves fiatalok akár négymillió forint összegű, szabadon felhasználható, tízéves futamidejű, kamatmentes hitelt igényelhetnek. A hitelprogram több mint 300 ezer fiatal számára nyújthat lehetőséget, akik legalább heti húsz órában dolgoznak vagy vállalkozói tevékenységet folytatnak Magyarországon. A gyerekvállalást ösztönző kedvezmények tovább növelik a program vonzerejét, hiszen az első gyermek születése után a törlesztési kötelezettség két évre felfüggeszthető, a második gyermek esetében a fennálló tartozás felét elengedik, míg a harmadik gyermek után a teljes fennálló tartozást törlik.
A családi adókedvezmény megduplázása a program harmadik pontja, amelyet a kormány 2025. július 1-jétől első lépésben 50 százalékkal, majd 2026. január 1-jétől további 50 százalékkal emel meg. Az intézkedés révén a kormány mintegy 75 milliárd forinttal támogatja a családok jövedelmi helyzetét, nagyobb pénzügyi mozgásteret biztosítva számukra a mindennapi élet kihívásainak kezelésére – emlékeztet az NGM. Az új gazdaságpolitikai akcióterv keretében összesen 4000 milliárd forintot mozgósít a kormány a fiatalok, a családok, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása érdekében. Ebből 2632 milliárd forint áll rendelkezésre a családok számára, míg az akcióterv részeként megvalósuló Demján Sándor-program mintegy 1410 milliárd forinttal támogatja a hazai kis- és középvállalkozások fejlődését – áll a tárca közleményében.
