A 2010 óta tartó Orbán-kormányok három, merőben eltérő gazdasági programú korszakot öleltek fel. Az első volt a nagyjából 2013-ig tartó időszak, melynek során a pénzügyi válság hatásait, illetve a 2010 előtti elhibázott gazdaságpolitika okozta gondokat kellett kezelni. A második időszak 2019 végéig tartott, ekkor a kedvező konjunkturális környezet is támogatta a gyors növekedést. A harmadik időszak, amely még most is tart, a válságok koraként jellemezhető, a válságok egymást követik, tehát ez is inkább egy válságkezelő korszak. Az intézkedéseket is e korszakok ismeretében és összefüggéseiben érdemes vizsgálni – mondta el lapunk megkeresésére Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője.
Az első időszak, a válságkezelés intézkedéseit, főleg, ha a megelőző kormányok tevékenységéhez viszonyítjuk, szinte teljes egészében pozitívan értékelhetjük az elemző szerint. Ebben az időszakban is voltak olyan intézkedések, mint az ágazati különadók, az egykulcsos szja vagy akár csak a rezsicsökkentés, amelyek rengeteg kritikát kaptak, ugyanakkor utólag visszanézve sikeresnek tekinthetőek, elérték a kitűzött céljukat.
Molnár Dániel kiemelte, a 2019-ig tartó gazdasági programokból a 2016 végén elfogadott hatéves bérmegállapodás az egyik legjelentősebb intézkedés, amely minden elemében egyértelműen teljes sikernek bizonyult. Ennek keretében sikerült tető alá hozni egy olyan hosszabb távú megállapodást a munkavállalói és munkáltatói oldal képviselőivel, amely alapot teremtett a dinamikus bérnövekedésnek a minimálbér és a garantált bérminimum érdemi növelése révén. Ez pedig, kiegészülve az adócsökkentésekkel, azt is biztosította, hogy munkaerőpiaci áldozata se legyen a gyors bérdinamikának. Az intézkedés érdemi bérnövekedést generált a rákövetkező időszakban, a foglalkoztatás további emelkedésével párhuzamosan. Ezáltal pedig jelentősen javította a háztartások jövedelmi helyzetét is, fedezetet teremtett a megtakarítások növelésére, ez hozzájárult ahhoz is, hogy a koronavírus-járvány a magyar gazdaságot sokkal jobb helyzetben érte el, mint a pénzügyi válság.
A harmadik időszak esetében is inkább a koronavírus-járvány idején tapasztalt válságkezelés egészét kell kiemelni, amelynek hatékonysága hozzájárult, hogy a magyar gazdaság összesen hat negyedév alatt elérje a válság előtti kibocsátási szintjét, miközben a pénzügyi válság során ehhez több mint hat évnek kellett eltelnie – soorolta Molnár Dániel, kiemelve a hitelmoratóriumot. Ez a gazdasági intézkedés érdemben segítette, hogy se a háztartások, se a vállalatok körében ne alakuljon ki tömeges csődhullám.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza megkeresésünkre úgy fogalmazott, a mostani akcióterv alapvetően három nagy témakör köré épül: lakhatás, jövedelem, kkv-k felzárkóztatása. A gazdasági akcióterv ezek köré épít fel 21 pontot, melyek akár már korábban részben bejelentett intézkedések pontosítása, akár olyan pontok, amelyek részletei még kidolgozás alatt vannak (például az Airbnb-szabályozás).
- Mindhárom témakör más miatt fontos. A lakhatás kérdése különösen a fővárosban problémás, de országos szinten is kevés lakás épül: 2023-ban hazánkban összesen 18 600 új lakás épült, idén várhatóan ennél is kevesebb fog, vélhetően 15-16 ezer. Az ideális szám valahol harmincezer körül lenne. Eközben a lakhatás a fővárosban már-már megfizethetetlenné vált, ez pedig egyrészt jóléti veszteséget okoz az itt élőknek, másrészt azt eredményezi, hogy sokan a főváros szűkebb-tágabb környékéről járnak be dolgozni, ami egyrészt környezetterhelés és időveszteség, másrészt pedig a Budapest környéki települések infrastrukturális kapacitását meghaladja. Harmadrészt, ha valaki a fővárosba költözne megfelelő munkahely reményében, de nem tudja megfizetni a lakhatást, fennáll a veszélye, hogy inkább valamelyik nyugat-európai városban próbálkozik tovább.
- Noha a bérek az elmúlt tíz évben érdemben növekedni tudtak, még mindig jelentős elmaradás van a nyugat-európai országokhoz képest, de a régiós országok nagy része is előttünk jár: 2023-ban az egy órára jutó munkaerőköltség csak Romániában és Bulgáriában volt alacsonyabb a régiós tagországok közül. Regős Gábor hozzátette, a magas béremelkedési ütem mellett a felzárkózáshoz az is kell, hogy ezen növekmény egy részét ne vigye el a forint gyengülése.
- A kkv-k természetszerűleg kevésbé hatékonyak a nagyvállalatokhoz képest, ugyanakkor a magyar tulajdonú vállalatok jellemzően kkv-k, az általuk megtermelt profit itt hasznosul, Magyarországot ők jobban hazájuknak érzik – magyarázta Regős Gábor. Ebből következik, hogy ennek a szektornak a fejlesztése kiemelt cél kell, hogy legyen. Hozzátette, a kkv-k fejlesztése szükséges a bérszínvonal emelkedéséhez is, hiszen ez segíti a magasabb bérek kigazdálkodását is. Ez a nagyvállalatok esetében kevésbé probléma, hiszen mint láttuk, régiósan most sem fizetik túl a magyar munkavállalókat – persze fontos az is, hogy a magyar gazdaságban magasabb hozzáadott értékű tevékenységek jelenjenek meg.
A huszonegy pontos gazdasági program erénye még, hogy tekintetbe veszi a költségvetési realitásokat: nem tartalmaz pénzszórást, bár természetesen valamekkora forrásigénye van. Jó példa erre a családi adókedvezmény emelése, amely nem rögtön, hanem két külön lépésben történik meg. A költségvetési korlátok figyelembe vétele azért is lényeges, mert a hiánycél elvétésének súlyos piaci következményei lennének: a leminősítés mellett a még gyengébb forintárfolyam és a még drágább adósságfinanszírozás lenne az eredmény.
