Sikeres válaszok a kihívásokra: ezt várhatjuk a 21 pontos gazdasági akciótervtől

Összesen három korszakot ölelnek fel a 2010 óta működő Orbán-kormányok gazdasági intézkedései. A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint a növekedés korszakából a hatéves bérmegállapodás volt az egyik legjelentősebb gazdasági program, a 21 pontos akcióterv legnagyobb erénye pedig, hogy úgy nyújt megoldást a legégetőbb kérdésekre, hogy tekintetbe veszi a költségvetési realitásokat.

Illusztráció Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek

A harmadik időszak esetében is inkább a koronavírus-járvány idején tapasztalt válságkezelés egészét kell kiemelni, amelynek hatékonysága hozzájárult, hogy a magyar gazdaság összesen hat negyedév alatt elérje a válság előtti kibocsátási szintjét, miközben a pénzügyi válság során ehhez több mint hat évnek kellett eltelnie – soorolta Molnár Dániel, kiemelve a hitelmoratóriumot. Ez a gazdasági intézkedés érdemben segítette, hogy se a háztartások, se a vállalatok körében ne alakuljon ki tömeges csődhullám.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza megkeresésünkre úgy fogalmazott, a mostani akcióterv alapvetően három nagy témakör köré épül: lakhatás, jövedelem, kkv-k felzárkóztatása. A gazdasági akcióterv ezek köré épít fel 21 pontot, melyek akár már korábban részben bejelentett intézkedések pontosítása, akár olyan pontok, amelyek részletei még kidolgozás alatt vannak (például az Airbnb-szabályozás). 

• Mindhárom témakör más miatt fontos. A lakhatás kérdése különösen a fővárosban problémás, de országos szinten is kevés lakás épül: 2023-ban hazánkban összesen 18 600 új lakás épült, idén várhatóan ennél is kevesebb fog, vélhetően 15-16 ezer. Az ideális szám valahol harmincezer körül lenne. Eközben a lakhatás a fővárosban már-már megfizethetetlenné vált, ez pedig egyrészt jóléti veszteséget okoz az itt élőknek, másrészt azt eredményezi, hogy sokan a főváros szűkebb-tágabb környékéről járnak be dolgozni, ami egyrészt környezetterhelés és időveszteség, másrészt pedig a Budapest környéki települések infrastrukturális kapacitását meghaladja. Harmadrészt, ha valaki a fővárosba költözne megfelelő munkahely reményében, de nem tudja megfizetni a lakhatást, fennáll a veszélye, hogy inkább valamelyik nyugat-európai városban próbálkozik tovább. 
• Noha a bérek az elmúlt tíz évben érdemben növekedni tudtak, még mindig jelentős elmaradás van a nyugat-európai országokhoz képest, de a régiós országok nagy része is előttünk jár: 2023-ban az egy órára jutó munkaerőköltség csak Romániában és Bulgáriában volt alacsonyabb a régiós tagországok közül. Regős Gábor hozzátette, a magas béremelkedési ütem mellett a felzárkózáshoz az is kell, hogy ezen növekmény egy részét ne vigye el a forint gyengülése.
• A kkv-k természetszerűleg kevésbé hatékonyak a nagyvállalatokhoz képest, ugyanakkor a magyar tulajdonú vállalatok jellemzően kkv-k, az általuk megtermelt profit itt hasznosul, Magyarországot ők jobban hazájuknak érzik – magyarázta Regős Gábor. Ebből következik, hogy ennek a szektornak a fejlesztése kiemelt cél kell, hogy legyen. Hozzátette, a kkv-k fejlesztése szükséges a bérszínvonal emelkedéséhez is, hiszen ez segíti a magasabb bérek kigazdálkodását is. Ez a nagyvállalatok esetében kevésbé probléma, hiszen mint láttuk, régiósan most sem fizetik túl a magyar munkavállalókat – persze fontos az is, hogy a magyar gazdaságban magasabb hozzáadott értékű tevékenységek jelenjenek meg.

A huszonegy pontos gazdasági program erénye még, hogy tekintetbe veszi a költségvetési realitásokat: nem tartalmaz pénzszórást, bár természetesen valamekkora forrásigénye van. Jó példa erre a családi adókedvezmény emelése, amely nem rögtön, hanem két külön lépésben történik meg. A költségvetési korlátok figyelembe vétele azért is lényeges, mert a hiánycél elvétésének súlyos piaci következményei lennének: a leminősítés mellett a még gyengébb forintárfolyam és a még drágább adósságfinanszírozás lenne az eredmény.